27
Jesús Pilatotau yeu tóijhuak
(Mr. 15:1; Lc. 23:1-2; Jn. 18:28-32)
1 Kethueytana, sïme jume tïopopo chë nésahueme entok jume pueblopo yö yáarim, náhuim emo tójaka nokta náu tütek, Jesústa mëtebo báreka.
2 Huanärim Jesústa súmaka ä núk sájjak; ínëlim Poncio Pilato gobernadortau ä tójjak.
Judasta mukukähui
3 Huanäi Judas, yä buíseka bem mámpo ä yéchakame, juka bétte nokta át chúpëu bíchaka, áu temajek. Huanäi jume treinta tómi tósalim ámeu nóttiriak, jume tïopopo chë nésahuemmehui, entok jume yö yáarimmehui,
4 ínel jíaka:
—Diosta bíchäpone kaa tüisi ayula. Juka kaita juënak yáalata yeu buíseka enchim mámponä tójjak, ä mënä béchïbo.
Të bempo ínel áu jiaahua:
—Ítapote kaita áma jüneria; të, ¡empo ál‑la!
5 Huanäi tiöpopo juka tómi tósalita guötiaka, yeu sika áu cháyyak.
6 Huanäi jume tiöpopo chë nésahueme, akim ä nüka, juka tómi tösalita, ínel jíaka:
—Kaibu türinake, tiöpopo tómimak ä kuutia béchïbo, bueïtuk ójbo tómmi.
7 Chúkula náu ettejosuka, babuta tekipanuamta huaj buía áy jínnuhuak, jume kaa áma joomem áma mäa béchïbo.
8 Íäri béchïbo én tájti ïri huaj buíya, “Ójbo Buíya”, ti téhuak.
9 Ínëli áu chúppa, jü profeeta Jeremíajta nokakähui, ínel ä jíako: “Huanärim am nüka, jume treinta tómi tósalim (juka nákhuamta béj‑ri, israeliitam ä béjhua aahuaka pámani).
10 Babuta tekipanua huaj buía áy jínnu béchïbo taahuak, Señorta nésauta nee mákakä pámani.”
Pilato Jesústa nátemajek
(Mr. 15:2-5; Lc. 23:3-5; Jn. 18:33-38)
11 Jesús áma huéekay, gobernadortau lúl‑la. Huanäi ä nátemajek, ínel jíaka:
—¿Jachu empo jü judíommeu réy?
Huanäi Jesús ä yómmiak:
—Émpë ínel jiaahua.
12 Jume sacerdotem kobanarom entok jume yöyoturi pueblopo chë nesahueme bétana nätuahuaka junne, entok Jesús kaa jíalek.
13 Huanäi Pilato ínel au jiaahua:
—¿Jachë kaa am jíkkaja, juebenak bétana enchi nätuame?
14 Të Jesús huépul nokta júne kaa ä yómmiak. Íäri béchïbo jü gobernador tüisi buére éiyay.
Jesústa mënäu yäura noki át chúpahuak
(Mr. 15:6-20; Lc. 23:13-25; Jn. 18:38–19:16)
15 Ínëli huémta násuku, pajko táapo costumbreta jípuhuä pámani, jü gobernador pueblota bíchäpo huépul pereesota butbúttiay, jábeta bem huáatiaïhui.
16 Júnakoy éntokim pereesota áma jípurey, Barrabás ti téhuaakamta; ïri buéresi jita yáalataka täyahuay.
17 Ínëli bempörim náu emo tóij‑latuk, Pilato ínel ámeu jiaahua:
—¿Jábetasem nee búttia ïaa: Barrabásta, ö Jesústa, Cristo ti téhuaakamta?
18 Bueïtuk jüneiyay, kía át kopteka áma yeu ä tóijtukaïhui.
19 Juka Pilatota, jume yäura tribunalim jojoyëpo ä kátek, ä jubiahua nokta áu bíttuak: “Katë áu suuhua, hua sïmeku lútula huémta joamtahui, bueïtuk ëni tüisine jantiachisi tenkula, áapörik béchïbo.”
20 Të jume sacerdotem kobanarom entok jume pueblopo yöyoturim, juka gente juebenaratam téjhuak, chë türinake tíaka, Barrabásta búttianäu, Jesústa éntok mëtebonähui.
21 Jü gobernador am yómmiaka ínel ámeu jiaahua:
—¿Jábetasu júntukne búttianake, jume guoyim násuku?
Bempo éntok ínel jiaahua:
—Barrabásta.
22 Pilato ínel ámeu jiaahua:
—¿Jítasem júntuk nee áu yáa ïa, jü Jesús Cristo téamtahui?
Sïmetakam ínel jiaahuak:
—¡Kúrusichë ä popontebo!
23 Huanäi jü gobernador ínel ámeu jiaahua:
—¿Jíta juënaksu júntuk yáala?
Të bempo chë júne chaayey, ínel jíaka:
—¡Kúrusichë ä popontebo!
24 Jü Pilato juka yáa báahuamta bát bíchaa huémta bíchaka, entok juka kaa nanabeu éehuamta chë jikau chätuyo, huanäi bäam aahuaka áu mám báksiak sïmem bíchäpo, ínel jíaka:
—Kaitane áma kúlpak, íkäi yoremta ójbopo lútula huéeka ä jiápsäpo, bueïtuk kaitane juënak át téuhua, ä mënä béchïbo. Enchim mámpo taahua.
25 Huanäi sïme pueblo áma aneme ä yómmiaka, ínel jiaahuak:
—Éläpo ä ójbohua ito béppatunake, entok itom üusim béppa.
26 Huanäi Barrabásta búttiak. Jesústa éntok bemmuchateboka, bem mámpo ä tójjak, kúrusit ä poponnä béchïbo.
27 Huanäi jume gobernadorta sontarom, Jesústam núk sájjak, Pretoriou bíchaa. Huämïrim áa chíkola sïme jume sontarom emo náu tójjak.
28 Huanarïm ä sánkohua ä úuhuaka, síkilik ä sánkotuak.
29 Huanärim huíchata huikö päaka ä coroona yáaka kóbat áachä yétchak, ä mám bátatana éntok baka kútata. Huanärim áu lúl‑la tónommia jápteka, ä junneriay, ínel jíaka:
—¡Yántë jiápsa, judíommeu réy!
30 Entokim át chit huathuattey, juka baka kútata mámpo ä jípurëu nükam, kóbat ä bébbay.
31 Chúkula ínëli ä junneriasuka, entok kökosi ä yáasuka, jume súpe mántom ä úuhuaka, ä sánkohua ä sánkotuak. Huanärim ä núk sájjak, kúrusit ä poponboka.
Jesús kúrusit poponhuaka muukuk
(Mr. 15:21-32; Lc. 23:26-43; Jn. 19:17-27)
32 Huanäi yeu am kateyo, yoremtam nánkek, Cirene jóärau joometa, Simmom ti téhuaakamta. Íkärim úttiapo kúrujta püaktituak, ä huériunakë béchïbo.
33 Júnëlim kateka áman yájjak, jum Gólgota ti téhuaakähui. Ïri “Mukila Kóba Káuhui”, tiau báare.
34 Vinotam Jesústa jïtua báarek, sïkaramak kütiata; të ä jihueka kaa ä jëkak.
35 Kúrusit ä poponsukam ä sánkobechi nat jäteka náchä näikimtek. Ïri ínel yeu siika, juka profeetata nokakäu áhuä chúpanakë béchïbo: “In súpemim nat näikimtek, entokim ín sánkom nat jätek.”
36 Júnëlim huämi ják jotek, ä suayaka.
37 Huanärim ä kóba béppa jïojteta yétchak, jita béchïbo ä mëhuakahui, ínel jíamta: “Ïri Jesús jü judíommeu réy.”
38 Huanäi guoy lak‑ronim áamak kúrusit poponhuak, huépülaka bátatana, senu éntok míkötana.
39 Jume áma huam kateme, akim ä junneriaka juënasi jíaka kóba huíutey,
40 ínel jíaka:
—Empo juka tiöpota ára tátabeme entok báij táapo júchi ára ä yéchame, ¡émpë emo jínëu! Bueïtuk empo Diosta Üusitukätek, ¡kúrusitche kóm huéiye!
41 Ínëli kétchi jume sacerdotemmeu kobanarom, jume escriibam entok jume pueblopo yöyoturim, akim ä junneriaka ínel jiaahuay:
42 —Huatem jínëuk; ¡áapo éntok kara áu jínëu! Bueïtuk áapo Israeltau réytukätek, ¡én kúrusit kón huéenake! Huanäite ä súalnake.
43 Áapo Diostat áu éä tíiya; éläpo áapo ä jínëunake, ä huáatiäteko; bueïtuk áapo ínel jiaula, “Diosta Üusine”.
44 Kétchi jume lak‑ronim, áamak kúrusit popontukaïhui, akim ä junneriaka juënasi ä aahuay.
Jesústa mukukähui
(Mr. 15:33-41; Lc. 23:44-49; Jn. 19:28-30)
45 Lúl‑la kátek naateka, kúptey bájim jiau tájti kaa machisi taahuak, sïme ániachi.
46 Kuptilamak abe bájim jiay, Jesús kusisi cháchayek, ínel jíaka:
—Elí, Elí, ¿lama sabactani? —itom nokpo ínel jiau báare: In Dios, ín Dios, ¿jatchiakasë nee ínapola tóij‑la?
47 Jume huate áma aneka ä jíkkajame, ínëlim jiaahuay:
—Ï Elíasta núnnu.
48 Huanäi huépülaka áma aneme läuti ejponjata nüka, vinak‑repo ä kómoniak. Huanäi baka tebet ä óreka, jikau áhuä nóitiriak ä jïnakë béchïbo.
49 Të jume huate ínel jiaahuay:
—Akem ä tójja. Boobichäem; jamak Elías äbo ä jínëunake jäni.
50 Të Jesús júchi huëpo kusisi cháchayeka, ä espírituhua tójaka muukuk.
51 Huanäi éntok jume velom jum tiöpopo chäkame síutekam guoyisi emo yáuhuak; jikat naateka bétukun tájtim síutek. Jü buía éntok áu yoyoak; jume buere tétam éntok riutek.
52 Jume sepulturam éntok emo étapok, entok Cristota sualhuäpo nau anim takahua kókkolame násukim jotek.
53 Chúkula Jesústa jíabitesuk, ímëri sepulturapom yeu sájjak. Huanärim buére jóära Jerusaléniu juebenammeu yeu machiak.
54 Jü centurión entok jume huate áamak áma Jesústa suayaïhui, juka buíata junëli áu yoyoakamta bíchaka, entok sïmeta jita áma yeu sikamta, tüisim guómtek. Huanärim ínel jiaahua:
—¡Ïri tua yö lútüriapo Diosta Üusitukay!
55 Juebena jáamuchim áma aaney, mékka jäbueka ä bíchaka. Ímëri Jesústamakim rejtilatukay, Galiléapo naateka ä aniaka.
56 Áme násuk aaney jü María Magdalena, María Jacobota áiye entok Joseta, entok jü Zebedeota üusim áiye.
Jesús mäahuak
(Mr. 15:42-47; Lc. 23:50-56; Jn. 19:38-42)
57 Tukariu yúmako, senu yoreme rikotaka áma yepsak, Arimatea jóärapo jometaka. Ïri José ti téhuaakay, entok két Jesús ä discíipulokay.
58 Ïri Pilatotau sika, Jesústa takaahua áu aahuak. Huanäi Pilato nésahuek, Jesústa takaahua ä máknä béchïbo.
59 Huanäi José juka Jesústa takaahua nüka, sábanam báksiarimpo ä bïtiak.
60 Huanäi káu guójöku sepultura bemelapo ä teekak. Íkäi sepulturata José áapo áa béchïbo ä yáalatukay. Huanäi tétata buëuruk röaktiaka áman kíkkimuhuäpo ä óorek. Huanäi siika.
61 Entokim két áma aaney, María Magdalena entok hua senu María; sepulturata pújbapom jokay.
Jesústa sepultura sontarom ä suayay
62 Júchi yokoríapo jimyore táapo, jume tiöpopo chë nésahueme entok jume pariserom emom náu tójjak, Pilatota bíchäpo,
63 ínel jíaka:
—Yöturi, áute huáate, hua yore baïtáttäusukame ketune jiápsaka ínel jiaahuak: “Báij taahuarim simsukne jíabitenake.”
64 Íäri béchïbo amanë am bíttua, jume sepulturata suayanakeme báij taahuarim simsuu tájti. Jáchinay junne jume áamak rejteïhui tukaapom áman sájaka ä ékbuanake. Huanärim jü gentetau ínel jiaunake: “Kókkolam násuk jíabitek.” Ä ínëlituk, jü chúkula bem öbiakäu chë obiachinake, jü bát bem öbiari béppa.
65 Huanäi Pilato ínel ámeu jiaahua:
—Júmürem am jípure, jume sontarom. Ámanem sájaka enchim jüneä páman ä suayatebo.
66 Huanärim áman sájaka tüisi ä páttiak, juka sepulturata, yäura seyoy ä seyotuaka, juka téta puertata; entokim sontarom áma tö sájjak.