9
1 Jesús ket ínel ámeu jiaahua:
—Tua lútüriapone enchimmeu ínel jiaahua, huate ímï aneme katim kókkonake, huaka Diosta yäura chíkti ä úttiärammak äbo yepsäu tájti.
Jesús ä takaahuapo täbuiasi aayuk
(Mt. 17:1-13; Lc. 9:28-36)
2 Chúkula búsan taahuarim huéy, Jesús juka Perota, Jacobota, entok Juanta nüka, bempolaim yeu núk siika, jum káhui mejikau bíchaa. Huanäi täbuiasi machisi taahuak bem bíchäpo.
3 Jume ä sánkohuam bélojkosi taahuak, entok tüisi tósalisi, sápam bénasi, kia jábe jípaksialeero júne ím buíapo joome kaibu junëli am basuanake.
4 Huanäi bempo Elíasta éntok Moiséjta ámeu yeu machiamta bitchak, entokim Jesústamak ettejhuay.
5 Huanäi Peero nónokaka, Jesústau ínel jiaahua:
—Maestro, ¡tüisite ímï aane! Báij jötamte yáanake: huépülak emo béchïbo, entok Moiséjta béchïbo seenuk, entok Elíasta béchïbo ket seenuk.
6 Junëlim áu jiaahuak jume discípulom bueïtukim guómtilamtukay, Peero éntok kaachin jiau máchika.
7 Huanäi jü namu ámeu yúmaka ámet jëkkaatek. Jíahui éntok jum namu bétana yeu sika ínel jiaahua:
—Ïri ájäria jü ín Üusi ín nákëhui; áapörikem nok jíkkaja.
8 Huanärim sejchúkti naa remteka, kaabeta éntokim bitchak ámemaki, Jesústa jíbba.
9 Huanäi jü káuhuit kóm kateka, am téjhuak kaabetau ä ettejhua nésauhueka juka bem bíchakähui, juka Yoremta Üusi kókkolam násuk ä jíabitek jübua.
10 Huanärim bem jiápsipo jíba ä jípurek júkäi nokta, jáchisu jiaubáare jäni tï éaka kókkolam násuk ä jíabitenakëhui.
11 Huanärim Jesústam temajek:
—¿Jáchisu júntuk huéeka jume judíom ley am mamájtéame útteä tíiya juka Elíasta bat äbo yebíjnakëhui?
12 Áapo éntok am yommiaka ínel jiaahua:
—Huä Elías ál‑la lútüriapo bat äbo yebíjnake, éntok äbo yepsakätek sïmeta huéchiapo ä órekay bénasi ä tóijnake. Të, ¿jáchisu júntuk ket jiaahua jü jïojteri Yoremta Üusi bétana? Jiokot ahuä bitna bétana, éntok kaitäpo ä bítna bétana.
13 Tëne ínel enchimeu jiaahua, jü Elías béja yebíssuk, éntokim sïmeta bem au yáabárëu au yáuhuak, áa bétana jïojteripo bénasi.
Jesús juka usita diáblota ä jiápsipo jípuremta tütek
(Mt. 17:14-21; Lc. 9:37-43)
14 Huanäi jume huate ä discíipulommeu yepsaka, juebena genteta bitchak áme chíkola aneme, éntok jume judíom ley am mamájtíame ámemak noknássuame.
15 Huanäi, sïme jü gente Jesústam, bíchakä guómtek, éntokim au tenneka ä tebótuak.
16 Huanäi Áapo am temájek:
—¿Jítasem ámemak noknássua? —ti ámeu jiaahua.
17 Senu éntok áme násuk ä yómmiakä ínel jiaahua:
—Maestro, ín üúsine emou huéria, múuro espírituta jípuremta.
18 Huäri jak ä jaatíakäpo, ä tatabeka éntok támmim kumeka sómöchiata yeu pujpujtía. Júnëli béja nama sutalayka tatahua. Em discíipulommeu éntokne nookak juka espírituta chichä machik yeä béebria sáhueka, tem kára yeä béebriakä taahuak.
19 Huanäi Áapo ínel ámeu jiaahua:
—¡Eme gente kaíta súalëram! ¿Jahuéi tájtisune enchimmak annake jäni? ¿Jahuéi tájtisune enchim kaíta súalëu ínnënake jäni? Ínohuem ä huéria.
20 Huanärim au ä núk sájjak. Jü diablo éntok Jesústa bíchaka, juka jübua yotumta náasä jímmaataitek, éntok buíapä röaktitaitek, sómöchiata éntok yeu pujtíataitek.
21 Huanäi Jesús ä atchaihua temájek:
—¿Jahuéi naatekasu ïri au aika?
Ä áchaihua entok ínel jiaahuak:
—Ä ilítchiak naateka;
22 éntok juebénasi jü espíritu chichä machi bäapo éntok taijpo júne ä tabbei ä mëbáreka. Të empo áma yumätek, itómë anía ito bétana jiokot éaka.
23 Huanäi Jesús ínel au jiaahua:
—Enchä súalnakeyo, bueïtuk hua ä súalemta béchïbo sïme kaa obíachi.
24 Huanäi jü usita atchai úttiaka ínel jiaahua:
—Jeehui, anä súale; nechë anía chë ín ä súalnakë béchïbo.
25 Jesús éntok juka juebena genteta au rúktemta bíchaka, jü espíritu chichä machitau kutti nonokak, ínel jíaka:
—Empo espíritu chichä machi múuro éntok nákapi, ínapone enchi at yeu huee sáuhue jü usítachi, éntoke yeu sikätek kaa júchi au nonnotte.
26 Huanäi jü espíritu cháchayek, huanäi júchi tüisi náasä tápsuka, yeu siika. Huanäi jü usi mukúkamta bénasi taahuak, júntuk bürukä ä mukila tíiyai.
27 Të Jesús mámpo ä buíseka, ä tóboktiak; huanäi jü usi kíktek.
28 Huanäi jum jóapo Jesústa kibákek, jume ä discíipulom áapolaik áma aneyo ä temajek:
—¿Jatchíakasu ítapo kara yeä béebai jäni?
29 Áapo éntok ínel ámeu jiaahua:
—Ilëbena diablo kaítai éntoko ára yeu beptu oraciónta juaka entok ayunahuamtay jíbba.
Jesús ä mëna bétana júchi ámeu nookak
(Mt. 17:22-23; Lc. 9:43-45)
30 Huanäi huämi yeu sákalamtaka, Galiléa buiära páman kaatei; të Jesús kaabeta ä jüneriä ïai.
31 Bueïtuk jume ä discíipulom majtiaka ínel ámeu jiaahua:
—Ínapo jü Yoremta Üusi yoremem mampo tóijhuaka mëna. Të ínapo mukuk, baij taahuarim hueine jíabitenake.
32 Të bempo kaa at jüneiyai ïri nokit jachin ä jiau bárëhui, éntokim at temae báare júne majhuëi.
¿Jábesu jü chë yöpo tahuánakeme?
(Mt. 18:1-5; Lc. 9:46-48)
33 Huanäi huam pueblo Capernáumpo yájaka, huam jóapo aneka, Jesús am temajek:
—¿Jítasem nau nok nássuasakai jum böochi?
34 Bempo éntok kaa jíalek, bueïtukim jum böochi jábeta chë yöpo tahuánakëhuim nau noksakai.
35 Huanäi Jesús yejteka, jume dóocem núnuka, ínel ámeu jiaahua:
—Jü jábe chë yöpo tahua báareme, huäri chúkula huéenake sïmem béppa, éntok sïmem nésauta joríanake.
36 Huanäi ili úsita nüka, áme násuk ä kétchak. Ä íbaktiaka ínel ámeu jiaahua:
37 —Huä ín téhuampo huaka ili úsita ílëbenak mabetakame, nee mabetnake; éntok hua nee mabetakame, kaa nee jíba mabetnake, huaka nee äbo bíttuakamta ket mabetnake.
Huä kaa itom béj‑reme, itomak huéiye
(Lc. 9:49-50; Mt. 10:42)
38 Huanäi jü Juan ínel jiaahua:
—Maestro, senukte bitchak em téhuampo jume espíritu chichä machim yeu bébamta, tëte júkäi ä táktiriak, bueïtuk kaa itomak huéiye.
39 Huanäi Jesús ínel jiaahua:
—Katem júkäi ä taktiria, bueïtuk kaabe aane ín téhuampo milagrom joákä chúkula éntok juënasi ínot noknákeme.
40 Bueïtuk hua kaa itom béj‑reme itomak huéiye.
41 Éntok jábe júne ín téhuampo senu vaso bäam enchim mikakame, Crístota enchim átteakä béchïbo, lútüriapo jíba ä mabetnake juka béjhuata.
Diosta bejreu yore jioptua máchika ayukame
(Mt. 18:6-9; Lc. 17:1-2)
42 ’Kia jábe júne ili usi nee súalemta Dios bejrita yatuakame, áa béchïbo chë türi éiyey kee júkäi yáaka, téta át tútujhuamta kutänaapo át súmahuaka bahuéu kóm jímmaahuako.
43 Júnëli jume em mámmam Dios bejrita enchi jóotuanakey, Akë am chúktia. Bueïtuk chë türinake emo béchïbo huépülam mámaka yúu jíapsihuäu em huéenakëhui, guoyim mámaka infiernou táijta kaa tutukëpo em huéenakeu béppa,
44 huam buíchiam kaa lülütëpo, éntok huaka táijta kaa jaibu tutukëpo.
45 Éntok jume em guókkim Dios bejrikuu enchi huérianakey, Akë am chúktia. Bueïtuk chë türinake emo béchïbo huépülam guókeka yü jíapsihuäu em huéenakëhui, guoyim guókeka infiernou táijta kaa tutukëpo em jímmaanäu béppa,
46 huame bem buíchiata kaa mumukëpo, entok huaka táijta kaa jaibu tutukëpo.
47 Éntok jume em pusim Dios bejrita enchi bíttuay, yehuë am huíkke. Bueïtuk chë türinake emo béchïbo huépülam puseka Diosta lóoriau em huéenakëhui, guoyim puseka infiernou táijta kaa tutukëpo em jímmaanäu béppa,
48 huam buíchiam kaa lülütëpo, entok huaka táijta kaa jaibu tutukëpo.
49 ’Bueïtuk sïme tájiay jiokot machisi ontuatuna, entok sïme hua Diosta bíchäpo órehuame ontuatunake.
50 Türi jü oona, të juka onta kaa chökoak, ¿jítasuysem ä tü tátabnake? Omtem jípureka jiápsa, éntokem al‑leehuamta nau jípure.