4
Et‑lerota ejemplo
(Mt. 13:1-9; Lc. 8:4-8)
1 Jesús júchi bemelasi am majtia táytek jum bahue mayoachi. Huanäi juebena gente au nau yájjak. Jesús éntok canoapo yejteka bahuéu kibakek. Huämi aaney canoapo, sïme gente éntok bäa mayoachi.
2 Huanäi juebenak am majtiay, ejemplom ámeu jójjoaka, huanäi nokaka ínel am majtiay:
3 —Íkärem jíkkaja: Jü et‑leero echíseka yeu siika.
4 Júnaksu éntok ä echay, jü huate báchia böo mayoat huáttek. Huanäi jume huikichim au yájaka ä buäka.
5 Jü huate éntok téta buíapo huáttek, huam kaa yún buíata ayukäpo. Huanäi läuti síuhuek, kaa yün ä buíakä béchïbo.
6 Täata yeu sik tájjak, entok kaa mékka kömä nahuaka béchïbo huaakek.
7 Huate éntok júya huíchärata sísihuëpo huáttek. Huanäi hua júya báchia síhueka, áapat yötuka ä jíabi mëak, huaka báchia ethuakamta. Huanäi éntok kaa taakak.
8 Të jü huate buía türiku huáttekame síuhuek, entok yötuka taakak. Huanäi jü senu báchia treinta báchiam nénkak, senu éntok sesentam, senu éntok cientom.
9 Entok ket ínel ámeu jiaahua:
—Huä jünee báareme at suaka ä jikkaijnake.
Jume ejemplom jita béchïbotukähui
(Mt. 13:10-17; Lc. 8:9-10)
10 Huanäi, huaka juebena genteta sákasuk Jesústa áapola ä tahuak, jume dóoce entok jume huate áma anëhuim Jesústa temajek, hua et‑lerota bétana ä nookakähui, jáchin ä jiau bárëhui.
11 Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—Eme ä täyatuahua, juka éhuil Diosta reytaka nésahuëhui. Të huame päkun aneme éntok, ejemplommeyi sïmeta.
12 Entokim bíchaka júne kaa bínnake, kaa at jünee béchïbo, entokim ä jíkkajaka júne kaa at jüneenake, entokim kaa jíapsi kúaktinake, jum bem Dios bejrimmechi kaa bem jiokorinä béchïbo.
Jesús el‑lerota ejemplo am majtia
(Mt. 13:18-23; Lc. 8:11-15)
13 Huanäi ínel ket ámeu jiaahua:
—¿Katem át jüneiya ï ejemplochi, et‑lerota bétana huémtachi, jáchin ä jiau bárëhui? ¿Jáchisu júntukem ámet jüneenake, sïme ejemplom ínëli huémmechi?
14 Jü echame jüri nokta eecha.
15 Ïri ínel hua báchia böo mayoat huéchekame: huame tü nokta ámeu nokhuakäu, jíkkaijsuka chúkula Satanás ámeu yepsaka, huakä nokta bem jiápsipo ethuakämta am kóptituanake.
16 Ket áma huámsu hua téta buíapo eechi: huame nokta jíkkajame, láutim al‑leaka ä mabetnake.
17 Të kaa ámet naahuak, kia chúbala jíbam bem jiápsipo ä jípunake. Huanäi huakä jiokot anhuamta ámeu ayu táytek, entok nokta béchïbo guojájja táytek, sepim kaa al‑lee táytinake, entokim ä tóijnake.
18 Ímëi éntok huame júya huíchärata násuk eechi: huame nokta jíkkajame,
19 të ím ániapo ayukamtat bem jiápsekä béchïbo, entok hua buéresi ríkora yore bäitáttähuamtat bem jiápsekähui, entok kaa huéeläpo bem áttea péäu ámeu ayu táytek, hua noki bem jiápsipo ethuakame kaa útteaka tatahua, entok kaa chúchupe.
20 Ímëi éntok jume buía türiku ethuakame: huame nokta jíkkajaka tua ä mabetakame, jü báchia ténasi bem jiápsipo chúpanake. Jü báchia chúpuk senu treintata nénkinake, senu éntok sesentata, senu éntok cientota.
Sïme éhuil ayukame yeu machinake
(Lc. 8:16-18)
21 Entok ket ínel ámeu jiaahua:
—Jü machiria nühuakätek, ¿jachu kajónta bétuk entok totöhua bétuk mánana jäni? Ëe, ¿jachu kaa jum jita ä machiria máchiku jikat mánatunake?
22 Bueïtuk kaita hua ésori kaa yeu mamachiame, entok kaita éhuil ayuka kaa jüneriatunakeme.
23 Huä jünee báareme at suaka ä jikkaijnake.
24 Ket ínel ámeu jiaahua:
—Áachem suuhua, hua enchim jíkkajäubechi. Huä enchim jita jábeta ay jünakteriäubey, Dios ket enchim ay jünaktenake. Bueïtukem huatek áa béppa mabetnake.
25 Bueïtuk hua jita jípureme júchi huatek mabetnake; hua kaita jípureme éntok, júkäi ili ä jípurëu júne úhuaana.
Báchia síhueka yötukame
26 Huanäi Jesús júchi ínel jiaahua:
—Ílë bénna, jü Diosta reytaka nésahuëhui, jáchin jü yoreme báchiata buíapo echame.
27 Huanäi áapo tukariu yúmak kótnake, yokoríapo éntok yejtenake. Huä báchia éntok kaa ä jüneäpo síunake éntok yötunake.
28 Bueïtuk hua báchia buíata úttiäray yötuka chúchupe. Kësam huëpo óguotunake, júchi éntok móanake, chúkula éntok takanake.
29 Huanäi huaka báchiata chúpilatuk, huame osam au kibachana, bueïtuk béja yúmala, jü taahuari etta tóboktianähui.
Mostaza báchiata ejemplo
(Mt. 13:31-32; Lc. 13:18-19)
30 Jesús ínel ket jiaahua:
—¿Ä jítasute bénä tiánake jäni, juka Diosta reytaka nésahuëhui? entok, ¿jita ejemplotate ä bénä tiánake?
31 Mostaza báchia ténasi maachi. Huäri báchia chë júne ilitchi, huame huate báchiam ím buíapo ayukame béppa.
32 Të ethuakätek yötunake, chë bueürusi yötunake, huate júya síarita béppa. Bueerem mesëkirianake. Júnëli huame huikichim ä jékkaa bétuk júne ára kópana, entokim ára at tosate.
Jesús ejemplom jíba yáuhuak
(Mt. 13:34-35)
33 Júnëli Jesús juebena ejemplom joaka ámeu ä nookay, juka nokta, bem ára ä jíkkajäpo núkisi.
34 Kaa ejemplommeyi kaa am mamajtiay; të jume ä discíipulom bempola aney, sïmeta machisi am téttejhuay.
Jesús buere yúku jékata yánti tahuatuak
(Mt. 8:23-27; Lc. 8:22-25)
35 Huäri taahuarit, kúpteyo, ä discíipulommeu ínel jiaahua:
—Jante, huáytana bíchaate kannake.
36 Huanärim huaka gente büruraata sákatuaka, hua canoa ä kátekaïpom ä núk sájjak. Entok huate canoam ket amam jípuhuay.
37 Huanäi buere jéka yúkumak au tóboktiaka, jume máarem canoam beb táytek Júnëli béja bäammey tápunak.
38 Áapo éntok jum canoapo áma bétana böka kótchimey, kojinim béppa kobaka. Huanärim ä búsaka ínel áu jiaahua:
—¡Maestro! ¿Jachë kaachin éiya itom kókkoy junne?
39 Huanäi yejteka, jekatau kutti nónookak ä kíkte sáhueka:
—¡Empo baahue katë jiale yántë taahua!
Huanäi kíktek jü jeeka, entok sïme yanti taahuak.
40 Huanäi Jesús jume ä discíipulommeu ínel jiaahua:
—¿Jatchiakasem tüisi májhue, éntokem kaita súale?
41 Huanärim buéresi májhueka ínel nau jiaahua:
—¿Jábesu ïritaka? Jü jeeka ä nok jíkkaja, entok jü bahue junne.