12
Jü Jesús ia bétana am majtiak, jü kía áu úttil ïaaka jita joame
1 Tepa may kaa náksi büru génte náu áu tójjak. Kíalim nat tétteney. Huanäi Jesús ínel jiau táytek, të jume ä discíipulommeu bátchu:
—Jume pariseerom levaduura bétanem emo suaya; jüri ínel kía áu tü yórem tíaka täbuiasi áu nüye.
2 Bueïtuk kaita éhuil ésotaka ják ayka, kaa yeu machinakeme. Éntok kaita éhuiltaka ayka, kaa jüneriatunakeme.
3 Huanäri, sïmeta kaa machiku enchim nok‑läu, machiku jíkkaijtunake. Éntok sïme nákapo éhuil nok‑ri, mékka kárit jikat jáptehuaka chayna.
¿Jábetasute máujpo yúmala?
(Mt. 10:26-31)
4 ’Éntokne két ínel jiaahua, ín amiigom: Katem juka takahuata mëamta májhue. Huäri béppam béja kaita éntok ára yáaka taahua.
5 Tëne enchim majtianake, jábeta enchim máujnakëhui. Huakärem májhue, huaka jíapsita enchim úhuaasuka, ä úttiarimmea jum tájiu ára enchim kóm jímma. Jeehui, ínapone enchimmeu ínel jiaahua, íkärem májhue.
6 ’¿Jachu kaa mamni huikichim guoy tómipo nénenkihua? Të jü Dios kía huépülai júne kaa koptia.
7 Bueïtuk jume em chonim júne sïme näikiari. Katem májhue, bueïtuk eme chë júne béj‑re, juebena huikichim béppa.
Jume kaa emo ésome yoremem bíchäpo Cristota súalhuäpo
(Mt. 10:32-33; 12:32; 10:19-20)
8 ’Énne ínel jiaunake, hua jábe junne yoremem anëpo nee áu täya tíame, ínapo jü Yoremta Üusi inone ä täya tíanake, Diosta ángelesim bíchäpo,
9 të jü kaa nee áu täya tíame yoremem anëpo, ámani Diosta ángelesim bíchäpo két kaa täyana.
10 ’Kía jábe junne Yoremta Üusi béj‑reka nokame, jiokoritunake. Të hua Espíritu Santota béj‑reka nokame, jauhuey júne kaibu jiokoritunake.
11 ’Huam tiöpopo náu yayaijhuäpem yeu tóijhuak, yäurata bíchäpo, katem jáchin éiya, jáchin enchim am yómmianakëhui, éntok jáchin enchim jiaunakëhui,
12 bueïtuk horata yúmak jü Espíritu Santo enchim majtianake, jita enchim noknakëhui.
Jínhua maachi, hua kaa náksi jita jípuhuame
13 Senu juebenam násuku, Jesústau ínel jiaahuak:
—Maestro, ín sayibehuë nooka. Juka itom átchay itou tö mukukähui, ínomake ä näikimte sáuhue.
14 Të áapo ínel ä yómmiak:
—Ómme, ¿të jábesu jita näikimte béchïbo enchimmeu nee yäut yéchala?
15 Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—Tüisem át suuhua. Katem úttesi jita yún jípuhuamtat kopti báare. Jü yoremta jiapsähui kaa yún jita jípuhuamtat aayuk.
16 Huanäi íkäi ejemplota ámeu yétchak:
—Senu yoreme rikotaka ím aaney; ä buíampo tüisi jíchupaka.
17 Huanäi hua riko juebenak ée táytek: ‘‘¿Jáchisune ayunake jäni? ¡Kaitäpone ä kima mátchi, juka ín chúpakähui!”
18 ‘‘Én ál‑lane jüneiya jita ín yáanakëhui”, ti éiyak. ‘‘Jume kárim ín jípurëu áma jita ín kíkkimähui, anam tátabeka chë júne bueerem yáanake. Huanäine sïmeta huaka ín chúpakäu ërianake, éntok sïmeta huaka ín én jípurëhui.
19 Huanäine ín jíapsibeu ínel jiaunake: In jíapsi, juebenak jíte ëriala, juebena huásuktiriam béchïbo. Jimyorëe, jïbuäe, jëyëe, emoë al‑leetua.”
20 Të Dios ínel áu jiaahuak: ‘‘¡Kaa suära! Én ï tukaarichi em jíapsi äbo émou aübaahua. Jü jita em náu tóij‑ri, ¿jábesä áttiaka tahuanake jäni?”
21 Júnëli áu huéenake hua yoremtau buéresi jita áa béchïbo náu tójamtahui. Diostau bíchaa éntok, jita júne kaa jípure.
Dios sïmem ä üusihuam suaya
(Mt. 6:25-34)
22 Huanäi sep ä discíipulommeu ínel jiaahuak:
—Huäri béchïbone ínel enchimmeu jiaahua: Katem úttesi kaa yúmasi emo éetua: ‘‘Ímï jíapsihuamta bétana, ¿jítasute buänake? ¿Takahuata béchïbo junne, jítasute sánkonake?”
23 Huä jíapsihuame chë béj‑re, buähuamta béppa; éntok hua takahua chë béj‑re, sánkota béppa.
24 Jume kaaktërammechëm suuhua. Kaa ëechaka junne, éntokim kaa etta tobotoboktia. Éntokim kaitapo ä nü machik jípure. Toroosam ják bem ä huáttia machikim kaa jípure, éntok Dios am jïbuätua. ¿Jachem kaa chë béj‑re huikichim béppa?
25 ¿Jábesu hua enchim násuk aneme tüisi áu bamijtuaka méedio metropo ára áu yöturia?
26 Bueïtuk kía huaka ilikkik júnem kara joätek, ¿jatchiakem huatekut emo bamijtua?
27 ’Áachem suuhua, jáchisu jume sehuam líiriom yötu. Huame kaa tekipanua, éntokim kaa jíjjoa. Tëne ínel enchimmeu jiaunake, hua rey Salomón kía sïme ä ujyóriay júne kaa huame bénasi áu sánkotuak.
28 Të ínëli Dios ä sásankotua juka júyata huajpo ayukamta. Yokoríapo éntok ornopo táana. ¿Jachu eme kaa chë júne tülik sánkotuana, yoremem kaita súalëram?
29 Eme, bueïtuk, katem jáchin át éiya, jita enchim buänakëhui, éntok jita enchim jïnakëhui. Katem kaa yúmasi emo éetua.
30 Bueïtuk sïme jü génte ím ániapo jiápsame, íkäi sïmeta guojaase. Të eme huépülak Áchayek, jüneamta jita enchimmeu bëyëhui.
31 Juka Diosta reyta nésauritem bát jaria. Huanäi sïme jü huate béja kía áapo élaka enchimmeu yebijnake.
Jum téhuekapo buéresi jita jípuhuame
(Mt. 6:19-21)
32 ’Katem májhue, eme ín kabaram. Eme ilikki, të jü enchim Átchay reytaka ä nésahuepo enchim ä mák péaka enchim ä mákka.
33 Huaka enchim jípurëu nénkakem poloobem miika. Júnëlem bóosam kaa momoyeme emo yáarianake, éntok chë béj‑rek téhuekapo ayukame kaa lülütemta, áman lak‑ronta kara kibakepo, éntok téepärim kaa ä momoiyäpo.
34 Bueïtuk jita enchim áttiata jípurëpo, huämi annake, jü enchim jíapsi.
Itote suayaka jíapsinake
35 ’Katem koptel‑la. Tülisem sánkotelataka, enchim lámparam táalataka aane.
36 Huame sáyhuame bénasem emo jípure, bem teko jubiahua bétana nóttëu boobíchaïhuimta bénasi. Ä yepsak puertata ä poponak sep ä étaporianake.
37 Al‑leenakemme, huame sáyhuame, jü bem tekohua yepsaka kaa kócheme téako. Lútüriapone enchimmeu ínel jiaahua: Huä bem tekohua, áapöisu jita áu huikojtuaka, mesau am jóaka am äbojnake.
38 Kía tukaa násuk huéy yepsak junne, éntok kía marikaroapo yepsak junne, kaa kócheme tíakätek, huame sáyhuamet al‑leehuari áme béchïbotunake.
39 Senu huémtachem suuhua: Jü yoreme jóapo nésahueme jüneätek ják horapo juka lak‑ronta áma yebijnakeu, kaibu kónnake, éntok kaibu juka kári puertata étapona, áma ékbuanä béchïbo.
40 Eme kéchem kaa kótche. Bueïtuk kaa ínel enchim éäposu, ínapo jü Yoremta Üusi yebijnake.
Jü jóapo sáyhuame kaitat jiápsekame
(Mt. 24:45-51)
41 Huanäi jü Peero ínel ä temajek:
—Señor, ¿jache íkäi ejemplota ito béchïbo nooka, o sïmem béchïbo?
42 Jü Señor ínel ä yómmiak:
—Bueïtuk, ¿jábesu júntuk hua móoroma nésauta joame éntok jitat jüneame, ä tekohua jume ä jóapo aneme béppa yechanähui, huam tua horapo am jïbuätuanakë béchïbo?
43 Huä sáyhuame tua tüisi al-leenake, ä teko yepsako, huaka nésauta joaka téihuakame.
44 Të lútüriapone ínel jiaahua, sïmeta ä áttia béppa ä mámpo ä yéchanake.
45 Të huäri sáyhuame ä tekohua kaa läuti yebij máchileka, jume tekipanualerom éntok jume jáamuchim jóapo sáyhuame béttesi ámemak huée táytekätek, éntok kía buähuamta huíutia táytek, éntok vino jëyeka naamuk táyteko,
46 huanäi jü ä tekohua yebijnake, hua taahuari kaa áachä boobit‑huäubechi, éntok ják horapo jäni kaa ä jüneriahuäpo. Huanäi béttesi nokta át chúpanake, éntok jum kaa tühuata joammak ä näikianake.
47 ’Huä sáyhuame jüneame jita ä tekohua huáatiäu, éntok kaa ä sáyhuä páman anëtek, tüisi bépsunake.
48 Të jü kaita täyaka kaa huéchiasi ayukame, két bépsunake, të kaa tua tüisi. Bueïtuk hua jábesu yún jita mákhuakame, yún jita áu huáatiana, éntok hua yún jita suayatuahuame, chë yún jita áu auna.
Jesús jume géntem emo näikimtetua
(Mt. 10:34-36)
49 ’Ínapo táijta yáaseka ím ániau äbo kóm siika. ¿Jítasune huáatia? ¡Bueïtuk jamak béja béete!
50 Senu batörihuat kaa báreka júnene batönake. ¡Tepane kaa al‑leiya inochä chúpëu tájti!
51 ¿Jachem yánti anhuamta ím ániapo nee nüpakä bénasi éiya? Ëe, tine enchimmeu jiaahua. Ál‑la jume géntem chíbela emo näikimtehuamtane nüpa.
52 Én ímï naateka, huépü jóapo mamnika annake, kaa náu anisi éaka. Bájika jume guoyimmak kara jíapsinake, jume guoyika éntok, jume bájimmak két alë bénasi.
53 Jü áchayhuari ä üusimmak kara emo bínnake; hua usiari éntok, ä átchay két alë bénasi. Huä áyehuari ä jámut asoamak kara emo bínnake; hua jámut asoari éntok, ä áyemak kétchi. Jü asuhuari ä jakaray két kara bínna; hua jakarayria éntok, ä asu két alë bénasi.
Íkäi tiempota, katem ä jüneria báare
(Mt. 16:1-4; Mr. 8:11-13)
54 Jesús jü gentetau éntok két ínel jiaahuak:
—Jum täata áman huéchë bétana, namuta yeu huéy, sepem ínel jiaunake: ‘‘Bäa äbo huéiye.” Éntok ínel yeu sisime.
55 Sur bétana jekay éntokem ínel jiaunake: ‘‘Tátta báare.” Huanäi ínel yeu sisime.
56 ¡Eme ára nókïchiram! Jüneäem jita huéenakeu jum téhuekapo, éntok jum buíapo. ¿Maasem íkäi tiempota én ito át anëhui kaa ä jüneria?
Jábeta kökosi yáakäteko chúkulë ámak ejtejhua
(Mt. 5:25-26)
57 ’¿Jatchiaka eme kaa náu nokaka lútüriata emo yáaria?
58 Jábetë yäurau enchi nätuak böochë bát áamak ejtejhua, ä tüte béchïbo, juka kaa enchim át yumähui, huam yäurata bíchäpo kaa enchi yeu ä tóijnakë béchïbo. Bueïtuk júneltuk hua yäura policíata mámpo enchi yéchanake. Huäri policía éntok cárcelpo enchi páttianake.
59 Enchine téjhua, huämirë kaa yeu huéenake, kaa huaka sïme tómita em áma huikiriähui em béjtuäu tájti.