11
Jesús jü Diostau bíchaa nokhuamta am majtia
(Mt. 6:9-15; 7:7-11)
1 Séjtul Jesús Diostau nookay. Huanäi béja áu noksuka, senu ä disciipulo ínel áu jiaahua:
—Señor, itomë Diostau nok majtia, Juanta ä discíipulom ä majtiakä bénasi.
2 Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—Eme Diostau nokäteko, ínëlem jiaunake:
Itom Átchay téhuekau kátekame,
em téhuam yöreka am noknake.
Éläpo em reytaka nésahuepo äbo ito násuk yebijnake.
Em nésau yáatunake, téhuekau bénasi, ímï buíapo két jíba ánëli, áman bénasi.
3 Jume páanim chíkti táapo itom buäyëhui, entok én itom buänakëhui itome am mákka.
4 Itom Dios bejrimmeche itom jiokore, bueïtuk ítapo két am jiokore jume itom huikiriame.
Katë kaa türikum bíchaa itom táktia, ál‑lë itom áma yeu huíkke.
5 Jesús ket ínel jiaahuak:
—Jábesu eme senu amiigota jípureka, tukaa násuk ä jóau ä yepsako ínel áu jiaunake: ‘‘In amigo, báij páanime nee réuhua.
6 Bueïtuk senu ín amigo ín jóapo yebij‑la, mékka bétana huéeka, éntokne kaita ä äboj mátchi.”
7 Huanäi huäri, béja huáijhua jákun ä yómmianake, ínel áu jíaka: ‘‘Katë múksi nee bitcha. Jü puerta béja páttiari, éntok jume ín usimne núk böka. Karane yejteka enchi ä mákka, juka em huáatiähui.”
8 Ínapo én ínel jiaahua: Éläposu kaa yejteka kaa ä mákka, ä amiigoka junne. Të jamak múksi ä bíchä béchïbo, yejteka ä máknake, sïmeta juka ä huáatiähui.
9 Bueïtuk ínapo én enchimmeu ínel jiaahua: Jítem aahua huanärem mikna; jítem jaria, huanärem ä téunake; puertatem popona, huanärem ä étaporiana.
10 Bueïtuk sïme jita aahuame, ä mabetnake; jü ä jariame ä téunake; jü puertata poname, ä étaporiana.
11 ’¿Jachu jábe júne áchayhuari enchim násuk, ä üusi páanim aahuayo, tétata ä miknake jäni? O, ¿chë kúchuta ä aahuayo, kúchuta ä mik ïaakasu, bakotta ä miknake jäni?
12 O, ¿tótori kábata ä aahuayo, machilta ä miknake jäni?
13 Eme jujjuënaka junne, ára türik enchim usim miika. ¡Hua itom Átchay téhuekau kátekame chë ä miknake, juka Espíritu Santota jume áu ä aahuame!
Jesústam nätua diablota úttiära ä jípurë tíaka
(Mt. 12:22-30; Mr. 3:20-27)
14 Jesús yorem múurotat lemooniota yeu jaasey. Huanäi juka lemooniota át yeu simsuko, jü múuro ára nokaka taahuak. Jume áma aneme éntok tüisi át guómtilataka taahuak.
15 Të huate bempörim násuk ínel jiaahuak:
—Ïri yoreme, Beelzebúu lemooniommeu yäurata úttiäray yeu am bébba, jume lemooniom.
16 Huate éntok kaa tüisi ä tahuaria báreka, téhuekau bétana señalta áu aahuay.
17 Të áapo am jüneriaka jita éerita am jípurëu, ínel ámeu jiaahuak:
—Jábe reyta nésahuepo kaa tülisi náu éaka tekipanoäteko mójaktinake. Két senu familia élaka náu nássuame, emo näikimtena.
18 Júnëli két jü Satanás áu näikimtekätek, ¿jáchisu ä reytaka ä nésahuepo jíba béchïbotunake? Bueïtuk ínëlem jiaahua emëe: Beelzebúuta úttiäray nee jume lemooniom yeu bébä tíiya.
19 Enchim jiäpo ámani, ínapo Beelzebúuta téhuampo yeu am bébäteko, jume lemooniom, ¿jume enchim üusim jábeta nokposum yeu am bébba? Huäri béchïbo, bempo enchimmeu yäuchimtunake; juka enchim kaa tüisi yáari enchim yuktirianake.
20 Të ínapo Diosta úttiäray jume lemooniom yeu bébäteko, kaa báreka júnem tüisi át suuhua, jü Diosta reytaka ä nésahueu enchimmeu yebij‑la.
21 ’Jü yoreme úttiakame, tüisi huíköreka, ä kári suaya. Sïme jita áma ayukamtau, kaita áu huéenake.
22 Të senu áa béppa chë úttiakame áu yepsakätek, ä kobanake. Huanäi huaka sontaro áttiata éntok huiköta ámechä éäu ä úhuaanake. Huanäi huatemmet ä näikimtenake, juka nássuaka ä yöokähui.
23 ’Jü kaa ínomak huéeme, nee béj‑reka huéiye. Jü kaa ínomak jita náu yéchame, ä chíbejtia.
Jü lemoonio chïcha machi yoremtat yeu sika júchi nóttekame
(Mt. 12:43-45)
24 ’Jü lemoonio chïcha machi yoremtat yeu sikätek, jum huaki ániapo naa huéenake, ják ä jimyorenakeu jariaka. Kaita téak éntok, ínel jiaunake: “Júchine ín jóau huée báare, ín yeu sikähui.”
25 Huanäi áman yepsakäteko, chíchikta éntok huechiasi tülisi yáata téunake.
26 Huanäi sika júchi guoy búsan lemooniom chïcha machim áa béppa chë juejuënam nüpanake. Huanäi sïme huame yoremtat kimuka, ä jiápsipo jóatenake. Huanäi huäri yoremtau chë júne kaa tüisi huéenake, bannaataka béppa.
Jü tua lútüriapo al‑leaka jíapsihuame
27 Juka Jesústa ínëli nokaysu, senu jámut jum genteta násuk cháchayek:
—¡Tua úttilsi maachi, enchi yeu tómtiriakame, éntok enchi chïtuakame!
28 Të áapo ínel áu jiaahuak:
—¡Úttilsi maachi, chë junne, jume Diosta noki jíkkajame, éntok ä joame!
Huä génte juëna, señalta kaa jaibu jojohuamta bít rókka
(Mt. 12:38-42; Mr. 8:12)
29 Jü génte jíba bénasi Jesústau náu yájjay. Áapo éntok ínel ámeu jiaahuay:
—Ï génte én huéeme tüisi juëna, kíalïku señalta kaa jaibu johuamta bít rókka; të kaachin täbui señalta bíttuana huaka profeeta Jonásta señal jíbba.
30 Jáchin hua Jonás jume géntem buere joära Nínivepo joomem béchïbo señaltukaïhui, alë bénasi két ínapo, ínapo jü Yoremta Üusi ket jü génte én kat‑riata béchïbo señaltunake.
31 Jü reina suuriu joome áu tóboktianake, ímëi yoremem én kat‑riam béj‑reka, juka lútüriata am yuktiria báreka, éntok nokta béttek ámet chúpanake. Bueïtuk áapo ániata nahuau bétana áman yepsak, juka rey Salomónta ujyorisi jita täyäu jíkkaijseka. Ímï éntok aane, huépülaika Salomónta béppa chë yörisi machika.
32 Jume yoremem Nínivepo jomeme emo tóboktianake, ímëi géntem én kat‑riam béj‑reka, juka lútüriata am yuktiria báreka, éntokim két nokta ámet chúpanake: Bueïtuk hua génte Nínivepo joome jíapsi kúaktek, Jonásta huaka nokta Diosta bétana huémta ámeu ä nokako. Të én ímï chë Jonásta béppa yörisi machika aane.
Jum machiriapo kaita tukaari
(Mt. 5:15; 6:22-23)
33 ’Kaabe juka machiriata táalataka ä ëeso, éntok cajónta bétuk junne, kaa ä öore. Ál‑la jum jikat chöla ä órenake; jume áman kimume juka machiriata bínnake.
34 Em pusim senu lámparata bénasi maachi, em takahua béchïbo. Jume em pusim türiako, em takahua két sïmekut tülisi machiriata jípunake. Të jume em pusim kaa türiako, jü em takahua két kaa machiku annake.
35 Áachë suuhua, jü machiria emót ayukame em emo jípurë tíäu jamak kía kaa machiria.
36 Júnëli béja, juka sïme em takahua machikuy tápuniatuko, kaita senu lébelay júne kaa machiriata jípurëteko, sïme tülisi kálajkosi machitunake, lámparata tüisi úttiaka enchi boojoria bénasi.
Jesús jume pariseerom éntok leyta mamajtíame yeu am buíssek
(Mt. 23:1-36; Mr. 12:38-40; Lc. 20:45-47)
37 Juka Jesústa ámeu noksuk, senu pariseero ä jóau ä jïbuä núnnuk. Jesús éntok áman yepsaka, jum jóau kibakeka, mesau yejtek.
38 Jü pariseero át guómtilataka taahuak, kaa áu báijmatuaka, ä jïbuä táytekä béchïbo.
39 Të jü Señor ínel áu jiaahuak:
—Eme jume pariseerom juka vaasota yeutana jíba ä bábaksia, éntok juka puraátota. Të jum huáijhuatanam ái tápuni jü kaa tíurayi, éntok jita juëna éeriyi.
40 ¡Tóktem kaa susuak! ¿Jachem kaa jüneiya, huaka yeutana huémta yáakamta két huaka huáijhua huémta yáala?
41 Të eme enchim tü jiápsipo ayukamtayi, jábetem jita miika. Júnëli sïme tü huénnake.
42 ’¡Obiachisi enchimmeu chäka, eme pariseerom! Bueïtukem huaka sehua óguota menta, jum cientopo guoj mamnik Diostau bíchaa nanäikia. Alë bénasi juka rúuda tíamta, éntok sïme ili júya buabuähuamta. Tem huaka lútüriata omoutela, éntok huaka Diosta nákhuamta. Íkäri éntok juka senuk júne katem ä koptia éiyey, sïmetem nanahuit boojoria éiyey.
43 ’¡Obiachisi enchimmeu chäka, eme pariseerom! Bueïtukem jum tiöpopo náu yayaijhuäpo jume bankom bát órekame nákke, éntokem huam böommet yörisi machisi emo tebotua ïaa.
44 ’¡Obiachisi enchimmeu chäka, eme jume leyta am majtíame éntok pariseerom, ára nókïchiaram! Bueïtukem huame cajón ánimakame mäari bénasi maachi. Jume yoremem éntok áme béppa naa rejte, kaa jünéaka.
45 Huanäi senu leyta mamajtíame ínel ä yómmiak:
—Maestro, empo íkäi nokaka itomë két tiusi bëa.
46 Jesús ínel jiaahuak:
—¡Obiachisi enchimmeu chäka, eme leyta majtíame! Bueïtuk huame yoremem béttesi püaktitua. Júkäi püaktita jábe yoreme júne kaa ä yuuma. Eme éntok, kía huépul sútuy júnem kaa át jálo jálojte.
47 ’¡Obiachisi enchimmeu chäka! Bueïtukem jume profeetam béchïbo bóoberam jojoa, huame enchim yoiyöhuam súakähui.
48 Bueïtuk eme ä bitchak, enchim yoiyöhuam yáarimmak emo al‑leä tía báare. Bueïtuk bempo am súhuak, eme éntok bóoberam am joria.
49 ’Kíalïku jü Dios ä jüneeräpo ínel jiaahua: ‘‘Profeetam éntok apóstolimne ámeu bíttuanake. Tem huatem súanake. Huatem éntokim guojajjanake.”
50 Júnëli béja ï génte én kat‑riammet béppa yéchatunake, jume sïme profeetam ójbo guötialame jauhuey ániata naatekäpo naateka,
51 Abelta ójbopo naateka Zacaríasta ójbou tájti, altarta éntok buere tiöpota náu násuk mukukame. Jeehui, énne ínel jiaahua, jü génte én kat‑riat át huénnake; huamei ä yómmianake.
52 ’¡Obiachisi enchimmeu chäka, eme jume leyta mamajtíame! Bueïtukem jita täyahuamta llavem ésola. Të eme júne kaa áman kiimu, éntok kía huatem júne kaa áman kimutua.
53 Juka Jesústa íkäi ámeu nokay jume leyta am majtíame éntok jume pariseerom tüisim áu öomteka taahuak. Huanärim juebenak jita áu nátemajey, éntokim tüisi yún ä noktuay.
54 Akim ä aamuy jita ä nokähui, ili ä rábiktek ä nokäpo, júmüri béja ä nätua báreka.