18
Náráwa káman dá jas yá háláng imámáya káto háliuk ka me tárákngá yánuk
Kulá Jesu yá rámá rámá sáponga tátáya háláng haha ma táindaráng ingga me tárákngá disaepelná ing yánuk, “It káman hára jas káman átkiuk wawu Ánutu ya ma pitáng mánggiuk, me ámna nuknukngá wawu kápán ále hánám ina hálenggiuráng. It waháranyon náráwa kawát káman átkiuk watá ku rámá rámá jas watán káin áwáng gu ing inánggiuk, ‘Káyam bá neháng lem tátáya tánggoeráng, wata ku ko me kot hára háláng naminelák.’
“Wáina inán du hulátingga ku háláng imámáya takta naruk, enendu máriya ku málám átang gu ing naruk, ‘Ánutu ya ma pitáng mángngátat me ámna nuknukna wawu kápe ále hánám ina hálengngátaráng. Enendu rámá rámá wu náráwa kawát nátá yámbánek táng namángga áwánggoek. Wáina wata ku me kot hára háláng me ku son nákkán káin áwángga yámbánek ma táng namindak,’ wáina naruk.”
Wáina mengga ku Táwi yá son disaepelná yánuk, “Sándá jas wáik watá me miuk wa narániráng. Kulá rina? Ánutu yá ámna náráwa nakán ingga iháng tunggap tán rámá rámá káen yáungán málámbán káin pahán yot inángga átnándaráng wa sokmuná ma háláng yámánggim me? Wa muná. No ing sánin, wawu sokmuná ingmen háláng yáminek. Enendu rám Ámna Nanggená yá áwinek wahára ámna náráwa káwak ketnán átaráng wa málámba naráng háting mángga átaráng me muná ingga kápinek.”
Ámna yará yá Ánutu yan káin sáponga táumálák ka me tárákngá yánuk
Ámna kámá yá náni wu kándáng rewe hánám átang átningngátamán ingga narángga kámá wu kápát háená hálengngátaráng wata tángga Jesu yá me tárák hára tingga ing yánuk, 10 “Ámna yará yá Táwi yan it káungá hánám káin sáponga tátáya árumálák. Káman du Farisi iná káman du takis iháhá. 11 Kulá Farisi watá hetang átang málámba sáponga táuk, ‘Ánutu, no heronge mená meng se kákkán káin koek, náuta nák ku ámna kátu ina muná - manek tángngátaráng, nanará kandák isutnándaráng, márámamák tángngátaráng me enang takis iháhá ná ina muná. 12 Nák ku sungi sangga sáponga yáup hára sonda káman da ore hára rám yará átnándat, me kutná kutná ihángngátat wawu hore 10 hálen urum káman kákkán pingnga tingngátat.’
13 “Iná takis iháhá watá ku mulangán sim hetang átang alek kálu ma háliuk, ináku pahán márapmá narángga muyipmá kátingga turingga hangga ku miuk, ‘Ánutu, nák ku mukmuro ámna. Ko nákkán kátu sáinelák,’ ingga wáina sáponga táuk.
14 “Ámna niyá málám tángga árinek wawu Ánutu yá táng hang tinek, iná niyá málám tángga háinek wawu Ánutu yá táng áráng tinek, wáina wata ku no ing sánin, rám takis iháhá watá itná káin kuk wahára wu ámna watá re ku Ánutu rahálá hára ámna kándáng háliuk, iná Farisi wawu muná.”
Nangge kikimo ihángga Jesu yan káin áwuráng
(Mat 19.13-15; Mak 10.13-16)
15 Ámna náráwa yá nángánangge yáni isikikimo wa Jesu yá há ihánggápik ingga Jesu yan káin ihángga áwángga árát disaepel yá wa kápángga me táng yámuráng. 16 Wáina tát kápángga Jesu yá nangge kikimo wa mantán málámbán káin áwát tu disaepelná yánuk, “Sat nangge kikimo watá nákkán káin áwániráng, ma kung hákhátik táng yámindaráng, náuta Ánutu yan átkuku kinan kung haha wawu ámna náráwa niyan pahán dá nangge kikimo ná ina átnek watán. 17 No pálipuk ing sánin, ámna káman dá Ánutu yan átkuku wa nangge kikimo yá tángngátaráng wáina ma táindák wawu kung átkuku wata kinan ma háindák.”
Ámna yáila káman kutná kutná ná táup hánám watá Jesu yot me inán kanán táumálák
(Mat 19.16-30; Mak 10.17-31)
18 Kulá ámna yáilá káman dá Jesu inuk, “Tiksa álo kámá, rina tángga ku rámá rámá átkuku álosim wa táinet?”
19 Wáina inán Jesu yá inuk, “Náuta ku nák ku álo kámá ingga nanelák? Ánutu káman re ku álo kámá. 20 Meng rákit mená wu há narelák wa: ‘ámna ma utnándalák, márámamák ma táindalák, manek ma táindalák, nangge nukka ya me kusák ma meindalák, hang nanya me mamya ya tárang káin re átnelák.’*
21 Wáina inán ámna watá inuk, “Nangge kimo átut hára átang áwáng ná átat hára wu meng rákit mená wawu erek hánám há isutnándat.”
22 Wáina inán narángga ku Jesu yá inuk, “Kák ku náut kámá káman da re kesák táelák, wawu kungga kutná kutná átyamek wa erek iháng tingga yánátá yuwát sup wa iháng ukuro átaráng wa yámángga ku nák nasutnelák. Wáina tángga ku alek kán átkuku álosim wa táinelák.”
23 Rám Jesu yá wáina inuk wahára wu ámna watá kutná kutná ná táup táwi wata narángpak tángga pahálá yá márawiuk. 24 Wáina tán kangga Jesu yá ámna wa inuk, “Ámna ni kutná kutná ná táup hánám watá kungga Ánutu yan átkuku kinan haha wawu yáupmá háláng hánám. 25 Samap hinangngá hára kamel yá huruk kuku watán márapmá wawu maming táwi, enendu ámna kutná kutná ná pálak ká kung Ánutu yan átkuku kinan haha watán márapmá watá wa táng hátek.”
26 Wáina inán ámna niyá me wa naruráng watá ku Jesu inuráng, “Kulá wáina wata ku niyá hánám bu rámá rámá átkuku álosim wa táinek?”
27 Wáina inát tu Jesu yá yánuk, “Náut kámá káman ámna nangge yá ma tátáyan wawu Ánutu yá álo tánggim.”
28 Wáina yánán Pita yá ing inuk, “Naráng, nándu kutná kutná náni erek hánám yápmang hálingga ku kák kasutumán!”
29 Wáina inán Jesu yá yánuk, “No pálipuk hánám ing sánin, ámna niyá Ánutu yan átkuku wata narángga itná, áwáná, tatning me kulaná, maming naning me nángánangge yápmáinek 30 wawu náut rina rina yápmáinek wa táng hátingga Ánutu yá káwak ketnán naháranyon nukngá táuppon iminek. Hang máriya rám kálu ku átkuku álosim wa táinek.”
Jesu yá málámbá kámutang son tárutnek wata mená son yánuk
(Mat 20.17-19; Mak 10.32-34)
31 Jesu yá urum táwi wa yápmangga disaepelná 12 wa yángot kung kep sim átang yánuk, “Narániráng, náwu Jerusalem káin árángga kunggatkoemán, iná rina rina Ámna Nanggená hára tunggafefeya profet tá uyiuráng wawu wáina hánám há tunggafeinek. 32 Ámna Nanggená wawu táng ámna ále kámá káinnan da ket yáni hára tit ináng kekkek tángga ket tárák wáik elengga alup yáni málámba ketnán uráhineráng. 33 Wáina tángga ku honggem bá lahot mángga táng kung utkámut táineráng. Kulá rám kaláhu átang gu son tárutnek.”
34 Jesu yá me wa yánuk, enendu me wata hulá watá kilak árán disaepelná yá ku hulá wáina ta nánek ingga kámá ma naráng rákit táuráng.
Jesu yá rahálá wáik táng toliuk
(Mat 20.29-34; Mak 10.46-52)
35 Kulá rám Jesu yá Jeriko it hára áwáng hein ingga tángga átuk wahára wu ámna rahálá kunángngá káman dá kálu tákto káin putung átang ámna náráwa sup pa mantáng yámángga átkiuk. 36 Átang naruk ku táup hánám watá áwáng tát narángga ku yánáng suliuk, “Rina tánggoeráng?” 37 Wáina yánán du inuráng, “Jesu Nasaret nan watá áwángga átak.”
38 Ingga inát tu málám mantáuk, “Jesu, Dewit Nanggená, nákka urákna naráng!”
39 Wáina mantán narángga ámna watá kálak áwángga áturáng watá me táng mángga ing inuráng, “Yolop álák!” ingga inuráng, enendu málám hahatingga hánám mantángga Jesu inuk, “Dewit Nanggená, nákka urákna naráng!”
40 Wáina mantán narángga Jesu málám tareng kátingga átang ámna wa engotang rupmá káin áwáwáya yánán engotang áwát tu ámna wa inuk, 41 “No rina táng kaminet ta narelák?”
Ingga inán du watá inuk, “Táwi, rahánna háháleya naret.”
42 Wáina inán du Jesu yá inuk, “Nák ka naráng háting namelák watá tán du rahála yá álo háleik.” 43 Wáina inán rám waháranyon hánám bu rahálá yá hálengga kangkang gu Ánutu kutná mengga meng tárut tángtáng Jesu isutang kuk. Iná ámna náráwa kámuk hánám wa káuráng hára wu wáinanyon Ánutu kutná mengga meng tárut táuráng.
* 18:20 Son Ihuk 20.12-16; Lo 5.16-20