17
Ket tárák wáik watá ku naráng hákhátik wa táng wáik tángngátak
(Mat 18.6-7,21-22; Mak 9.42)
1 Jesu yá disaepelná ing yánuk, “Kálu kandák hulá hulá tunggafengga áwinek wa kangga ámna náráwa yá yáni táng kung kandák kálu wa tineráng. Iná niyá narán kálu kandák hulá hulá watá tunggafeinek watá wu márapmá táwi hánám suwinek.
2 Sup maming táwi táng kák sala hára putingga sat kung táp kinan hangga há kámutgim enendu kákkán márapmá wawu isikimo. Iná ko tátá nangge kikimo waháranan káman dá kung mukmuro tánggim wawu kákkán márapmá wu maming táwi.
3 Wata ku kák ku kándáng gon átnelák.
“Nukka káman dá mukmuro tán du inátá ku son átkukuná wa táng tolinek. Watá pálipuk ing mengga pahálá hurik tán du ko watán kátu wa sáinelák.
4 Káman dá kákkán káin mukmuro tángga sangga áwáng ‘pálipuk kandák táet’ ingga kanáng tunggap tángtáng tán káe káman hára rám 7 hálendu ko watán kátu wa sáinelák.”
5 Táwi yá me wa yánán aposelná yá inuráng, “Naráng hákhátik náni wa tátá maming táwi háleik!”
6 Wáina inát Táwi yá yánuk, “Sándá naráng hákhátik sáni isikimo mastet táulá ina watá káráp ná inánggalát, ‘Ko ráhula yot kámuk hutang kung táp kinan hená yá ina álák,’ ingga inát sándán me wa isutang wáina álo tánggim.
7 “Kulá sán háranan káman dá yáup nanggená káman inán hái káin káwak pingga me sipsip pin yáni tángga átang it káin áwán du ing hám inánggim, ‘Áwáng putung hangga sungi nang’? Wa muná.
8 Ináku ing inánggim, ‘Nákkán sungi kálak tiyawingga lapya kándáng tánggánengga pinna tángga árátá no umi sungi na nang hále ku ko umi sungi ka náinelák.’
9 Pahálá káin náuta narángga inánggim wawu yáupmá nangge yá há táng mánggim, wata ku ámna watá yáup nanggená wa heronge mená inánggim hám? Wa muná.
10 Wata ku sán du hányon náut rina tátáya Táwi yá miuk wa erek táng hálingga ku meineráng, ‘Nándu hánámá yáup nangge rewe, nándu yáup náni tátáyan wa há táemán.’ ”
Ámna 10 ilalák lepra pálak wa Jesu yá iháng toliuk
11 Jesu yá Jerusalem kuin ingga málám ále Samaria yot ále Galili orek yándi kálu wa kuk.
12 Málám it káman káin kung hiuk wahára ámna 10 ilalák lepra yáni pálak watá áwáng kangga mulangán káin hetang átang
13 hahatingga hánám ing mantáuráng, “Jesu, Ámna Hulá, urák náni narinelák!”
14 Wáina inát Jesu málám wa kápángga ku ing yánuk, “Pris yan káin kut tu watá sáhineráng.” Wáina yánán pris yan káin kunggaturáng wahára re sut yáni yá rongrongngá háliuk.
15 Kulá orek yáni hára ámna káman dá káuk ku ilalákngá yá álo hálen kangga ku hahatingga Ánutu kutná mengga heronge tángtáng son áwuk ngáyá
16 áwáng Jesu hárammá hulá káin tulá hára imángga turingga hangga kurákmáta táng hang káwak káin tingga heronge mená inuk. Iná ámna málám wawu Samaria nan.
17 Wáina tán Jesu yá ámna wa kangga ku miuk, “Ámna 10 dá rongrongeráng, iná ámna 9 du rekáin átaráng?
18 Kámuk áwángga Ánutu kutná meng tárut tátáyan du muná hám, enendu ále kámá káinnan nátá re áwek?”
19 Wáina mengga ku inuk, “Tárutang kung. Naráng hákhátikka yá tán álo hálelák.”
Ámna Nanggená yá hiták áwáng heinek
(Mat 24.23-28,36-41)
20 Rám káman Farisi yá Jesu ing ináng suliuráng, “Rina hára ku Ánutu yan átkuku watá áwinek?”
Wáina inát tu Jesu yá yánuk, “Ánutu yan átkuku watá áwinek wawu ámna náráwa yá wáina ingga ma káindáráng.
21 Hang ámna náráwa yá ‘Wawu nákáin,’ me ‘Wawu áring káin átak ka kaniráng,’ ingga ma meindáráng. Kaniráng, Ánutu yan átkuku wawu sáni ya orek sáni hára há átak.”
22 Wáina yánángga sangga ku hang disaepelná yánuk, “Máriya rám káman áwinek wahára Ámna Nanggená yá son áwinek wawu kakaya kikiná hánám narineráng, enendu ma káindáráng.
23 Kulá ámna yá ku sánineráng, ‘Kungga kaniráng, árongnga káin átak!’ me ‘Kaniráng, nákáin átak!’ ingga sánát tu watán me wa ma isutnándaráng.
24 Iná Ámna Nanggená yá áwinek hára wu pikpirik ká pák táng san alek numkálu átang kung numkálu sálikngingngátak wáinanyon táinek.
25 Enendu hulátingga málám bá ku sut láwit táwi narinek, hang rám nátán ámna watá ku wata taktak yáminek.
26 “Noa yan rám hára ámna náráwa yá kálu rina táuráng wáinanyon du Ámna Nanggená yá áwinán táinek hára tunggafeinek.
27 Noa yan rám hára wu umi sungi nangga ámna yá náráwa yot ket tántán tángga átnárát tu Noa yá kungga kilang kinan háuk. Kung há han du umi sip pá áwáng ámna náráwa erek hánám ráháng kátkámut táng háliuk.
28 “Hang Lot tán rám hára wu wáinanyon ámna yá umi sungi nangga kutná kutná yumnak tángga ále hái hingga it tátá tángga átnárát
29 Lot tá it Sodom sangga kuk rám waháranyon káráp lánggop pá sup hára rangga árená yá alek kálu ále yá ina hangga ámna náráwa iháng rang kátkámut táng háliuk.
30 “Iná Ámna Nanggená yá hiták áwáng heinek rám wahára wu wáinanyon tunggafeinek.
31 Rám wahára káman dá itná hungnganá ketnán átnek watá hang itná kinan kutná kutná ná ma ihindak, me káman dá hái káin átnek watá kung it káin kutná kutná ná manyon ihindak.
32 Lot áwáná hára tárák tunggafiuk wa narineráng.
33 Niyá málámbán átnát náya narángpak táinek wawu átkukuná watá muná kuinek. Iná káman dá átnát náya narángpak ma táindák wawu átkukuná watá ma muná kuindák.
34 No ing sánin, yáung wahára Ámna Nanggená yá áwinek hára wu yará yá kome káman hára re ruhángga átnemálák wawu Ánutu yá káman sangga káman táinek.
35-36 Náráwa yará yá másáng táng totoliya wit táulá husing mánmán tángga átnemálák wawu káman sangga káman táinek.”
37 Me wa yánán narángga disaepel yá Jesu ináng suliuráng, “Táwi, ále rekáin du wáina tunggafeinek?” ing inát tu Jesu yá yánuk, “Ále rekáin káwak sut tá kámutang hásingga átnándaráng wakáin du tále katkat tá áwáng urum tángngátaráng.”