14
Abatégeki ba Abayahudi nibaloondela
omuháanda gwo kumwíita Yeézu
(Matayo 26:1-5; Luka 22:1-2; Yohana 11:45-53)
1 Bikasigalila ebilo bibili byoónka, chibe echilo chikúlu cha Paásika na amazenyi ge emikaate éezo etatiílwémo ituumbyo. Abakúlu ba abagabe ba Múungu na abeégesa be ebilagilo bya Musa, bakaba nibaloondela omuháanda gwo kumukwáata Yeézu ha bweeseléke, bamuchwaaziike no kumwíita.
2 Náho baágaamba báti, “Echa mbele tuleke echilo cha amazenyi chihiingule, niho tumukwáate, abaantu bateéza kuléeta omusaambo.”
Omukázi naamusíiga Yeézu amazuta
(Matayo 26:6-13; Yohana 12:1-8)
3 Obuchilo obwo Yeézu akaba ali Betania, omu nzu ya Simoni óogwo akamuchiza obubéembe. Óobu akaba ali aha luhelo naálya, aba yeeza omukázi oómo ayina olwaaba lwi ibáale eliina omuzeeze gwo obukaani buháango bwooli. Omukázi ogwo yaáchenyula omunwa gwo olwaabya, yaámwiitilila Yeézu omu mútwe.
4 Abaantu bunaanka áabo bakaba balimo omu nzu éezo, baba baátamwa. Baábaanza kweéhanuuza boónyini boónka báti, “Boózo! Ha bwaáchi omukázi ogu naasíisa amazuta go obukaani buháango aátyo?
5 Amazuta aga gaakaáhikize kuguzwa kwe edináali magana asatu, ne empilya éezo zikaázunile abahabi!” Baámudugulumila bwooli ogwo mukázi.
6 Náho, Yeézu yaágaamba, “Mumuleke. Ha bwaáchi nimumwaagalaza? Éecho omukázi ogu yaákola hali íinye ne echigaambo chi ikuzo bwooli.
7 Abahabi batuula hamo neemwe ebilo byóona. Nimuhicha kubakolela amazima obuchilo bwoóna bwóona óobwo mulaayeénda. Náho, timukuba hamo neenye ebilo byóona.
8 Omukázi ogu akozile éecho alikuhicha. Yaáyebeembela kusiiga omubili gwaanze amazuta aga ha kuúndoongeza okuziikwa kwaanze.
9 Mazima butúnu niimbagaambila nka nikwo, omu nsi zóona, hoóna hóona áaho abaantu baláaba niboolekeelela Empola Nzima, baláaba nibagaámba éecho akakola omukázi ogu, ha kumwiízuka.”
Yuda Iskariote naayikiliza kumukoonga Yeézu
(Matayo 26:14-16; Luka 22:3-6)
10 Niho Yuda Iskariote, oómo omu baheémba abo ikúmi na bábili ba Yeézu, yaázeenda kumukoonga ha bakúlu ba abagabe ba Múungu, abone kuboóleka omuháanda gwo kumukwáata Yeézu.
11 Obuchilo bahuliile empola ezo, baánulilwa bwooli, baálagana náze nka nikwo nibamuha empilya. Niho Yuda yaábaanza kuloondela omwáanya muluunzi gwo kumukoonga.
Yeézu naálya echookulya cha Paásika
hamo na abaheémba boómwe
(Matayo 26:17-25; Luka 22:7-14, 21-23; Yohana 13:21-30)
12 Ne echilo cho kubaanza cha amazenyi ge emikaate éezo etatiílwémo ituumbyo, echilo éecho abaantu bakaba nibatema omutaámbwa gwa Paásika. Abaheémba ba Yeézu baámubúuza báti, “Óobu nooyeénda tuzeénde tukuloongeze nkáhi ahaantu ho kulíila echookulya cha Paásika?”
13 Niho Yeézu yaábasiíndika abaheémba bábili, yaábagaambila aáti, “Nimuzeénde omu chikaali. Nimubugana no omukwaáta oómo óogwo asutwiile ensúha ya améenzi, mumukulaatile áaho alikuzeenda.
14 Omu nzu éezo alataahamo, muzeénde mumugaambile nyineéka nka nikwo, ‘Omweégesa naakubuúza, “Echiseenge cha abazenyi chili nkáhi, óomwo ndaalya echookulya cha Paásika hamo na abaheémba baanze?” ’
15 Niho naabatwaála omu golofa, naabooleka echiseenge echiháango, nimusaánga haáliilwe. Mutuloongeze omwo, tulye echookulya cha Paásika.”
16 Abaheémba abo baalugáho, baázeenda omu chikaali cha Yeruzaléemu. Baásaanga góona gali nka nikwo Yeézu akabagaambila, baáloonza echookulya cha Paásika.
17 Obuchilo káhaabeele olweébazo, Yeézu yaáhika omu nzu ezo hamo na abaheémba boómwe abo ikúmi na bábili.
18 Obuchilo bakaba nibalya, Yeézu yaágaamba aáti, “Mazima butúnu niimbagaambila, oómo wáanyu óogwo alikulya hamo neenye aha, alaánkoonga.”
19 Abaheémba boómwe baábaanza kuzuzubalilwa. Buli oómo yaámubúuza Yeézu, “Mazima tíwe íinye?”
20 Yeézu yaábagaambila aáti, “No oómo omuli íimwe ikúmi na bábili, óogwo alikukoza omukaate hamo neenye aha chisaabo.
21 Íinye Mutábani wo Omuuntu, niinyítwa nko óokwo eyaandikilwe omu Maandiko Matakatíifu. Náho neelóoko omuuntu óogwo alaánkoonga. Yakabeele kuzima hali weényini hachili tiyaákuzeelwe!”
Echookulya cho Omukáma
(Matayo 26:26-30; Luka 22:14-23; 1 Abakorinto 11:23-25)
22 Obuchilo bakaba nibalya, Yeézu yeemucha omukaate, yaásiima Múungu. Yaágumenyula, yaábaha abaheémba boómwe, yaágaamba aáti, “Mwaanaánkule, mulye, ogu nigwo omubili gwaanze.”
23 Káyaamazile kukola aátyo yeemucha echikóombe che evíini, yaásiima Múungu, yaábaha, baányweelelana bóona kuluga omuli echo chikóombe.
24 Yaábagaambila aáti, “Ezi niyo enságama yaanze éezo elikusíinza endagano ya Múungu na abaantu boómwe, enságama éezo elikuseeseka habwa abaantu béenzi.
25 Mazima butúnu niimbagaambila nka nikwo, tiínchisubiile kunywa káandi evíini ye emizabibu kuhika ahali echo chilo chi ndizinyweeláho evíini ye ensoonga eénsha omu bukáma bwa Múungu.”
26 Niho baázina oluzina lwo kumusiingiza Múungu. Obuchilo baámazile kuzina, baalugáho, baázeenda omu ibaanga lye Emizeituni.
Yeézu naabáasa nka nikwo Simoni Peétero naamwaánga
(Matayo 26:31-35; Luka 22:31-34; Yohana 13:36-38)
27 Obuchilo bakaba bali omu muháanda, Yeézu yaábagaambila abaheémba boómwe aáti, “Mwéena íimwe nimuunyiluka omu itúumbi lya leélo. Nigaba nka nikwo Múungu agaambile omu Maandiko Matakatíifu nka nikwo,
‘Ndyaátéela omulíisa,
názo entaama zilaábuungeela.’
28 “Náho íinye obuchilo óobwo ndiba naázweelwe, ndyaábeebeembelela kuzeenda Galiláaya.”
29 Niho Peétero yaámugaambila aáti, “No óobu bilaaba bazeenzi baanze bóona balaákunagilana, íinye tiínkukunagilana.”
30 Yeézu yaámugaambila aáti, “Mazima butúnu niinkugaambila, omu chilo echi cha leélo, enkoókolomi echáali kukoókoloma entúlo ibili, noóba waányaangile entúlo isatu.”
31 Náho Peétero yaáguma kukomeenteleza aáti, “Nóobwo kufwa, ni lwaampaka iínfwe hamo neewe, tiíndi wa kukwáanga íiwe nakáti!” Nábo abaheémba bóona bazeenzíbe baágaamba bátyo nyini.
Yeézu naaneembelela Múungu omuli Getisemane
(Matayo 26:36-46; Luka 22:39-46)
32 Niho baáhika omu musili óogwo ogulikwéetwa Getisemane. Yeézu yaábagaambila abaheémba boómwe aáti, “Mmuuntegamilile aha, obuchilo íinye kaandikusaba.”
33 Yeemucha Peétero, Yakobo na Yohana, yaázeenda nábo hala kache, yaábaanza kuzululukilwa no kuzolelwa bwooli.
34 Yaábagaambila aáti, “Omwooyo gwaanze gwiina entíimba bwooli kuhicha nóobu kufwa! Muundiindiilile aha, mubuchiíse hamo neenye.”
35 Yeézu yeelilaho nka aho kache, yáagwa ahaansi buzuúma. Yaásaba aáti, “Kábilaaba nibikuundilana, ntahiingula obuchilo bwo lwaágalalo olu.”
36 Na yaágaamba aáti, “Abba, Táata, hali íiwe góona gakwiíle. Niinkusába onyihileho echikóombe éecho cho olwaágalalo. Bitaba nko óokwo íinye ndikweendaho, náho ohikiílize obweenzi bwaawe.”
37 Obuchilo yaásubile aha baheémba boómwe básatu baliinya, yaábasaanga bali omu túlo. Yaámugaambila Peétero, “Simoni, oli omu túlo? Waálemwa kwiikala méeso hamo neenye no óobu ahi isáaha límo?”
38 Niho yaábagaambila aáti, “Mwiikale nu méeso no kusaba Múungu, mutaákwiiza mukaleengesibwa. Omwooyo nigweénda kweégumisiliza ebileengeso, náho omubili tigwíina amagala.”
39 Káandi Yeézu yaalugáho, yaázeenda kuneémbelela ha lubazu, yaásubiilila kuneémbelela amagaambo ago nyini.
40 Obuchilo yaásubile entúlo ya kábili, yaábasaanga abaheémba boómwe bali omu túlo, habwo kuba améeso gáabo gakaba galemeeliilwe endoólo. Káyaabeele yaábapaámpwiile, tibalabeele ne cho kumugalulila.
41 Yeézu yaáluga káandi kusaba entúlo ya kásatu, yaábagaambila aáti, “Ha bwaáchi mucháali muchihuniile no kuhuúmula? Byaáhika. Omwáanya gwe ebyaágalalo byaanze, gwaáhika. Óobu íinye Mutábani wo Omuuntu nze kukobezibwa omu ngalo ze enkola bíbi.
42 Mwiimuke, tuzeénde. Léeba! Enkoonga yaanze yeéliliza!”
Yeézu naakwaátwa
(Matayo 26:47-56; Luka 22:47-53; Yohana 18:3-12)
43 Obuchilo óobwo Yeézu akaba acháali naahoóyela amagaambo ago, ahonyini Yuda, oómo omuli abo ikúmi na bábili, yaáhika hamo ne embága mpaango ya abaantu, áabo bakwáasile embáadi ne engoligo. Abaantu abo bakaluga aha bakúlu ba abagabe, abeégesa be ebilagilo bya Musa na abanyaampala ba Abayahudi.
44 Yuda ogwo enkoonga wa Yeézu, akaba yaabamanyisize abo baantu emanyiso. Akaba abagaambiile aáti, “Omuuntu óogwo ndaanyweégela, niwe ogwo nyini. Mumutwáale kuzima ha kumweémanya.”
45 Obuchilo Yuda yaáhikile aho, yaázeenda gúmo ahali Yeézu, yaágaamba aáti, “Mweégesa!” Niho yaámunyweégela.
46 Abaantu abo baámukwáata Yeézu.
47 Niho, oómo wa áabo abaabeele bali hamo na Yeézu, asopoololamo olubaadi lwoómwe, alumutéeza no kumuchwa okutwi omuhálila wo omugabe omukúlu.
48 Yeézu yaábagaambila abaantu abo aáti, “Óobu sii, ha kwiiza kuunkwáata kunu mukwaasile embáadi ne engoligo, ngási, nimuleeba nka nikwo íinye ndi omunyagiilizi?
49 Buli chilo nkaba ndi hamo neemwe, niinyegesa omu lubúga lwe éenzu ya Múungu, na timulaleengesize kuunkwáata. Náho aga góona gakozilwe kubona áago gaáyaandikilwe omu Maandiko Matakatíifu, gahikiilizwe.”
50 Niho abaheémba boómwe bóona baámusigaho, beéluka.
51 Hakaba heena omusígazi oómo óogwo atazweéle chiintu náho isuúka lyoónka, akaba naamukulaatila Yeézu. Náwe bamukwáata,
52 náho, weényini yaábepulusuka, yaásiga isuúka lyoómwe, yeeluka ali busa.
Yeézu omu méeso ga abakúlu ba Abayahudi
(Matayo 26:57-68; Luka 22:54-55, 63-71; Yohana 18:13-14, 19-24)
53 Niho abaantu áabo baámutwáala Yeézu aha mugabe mukúlu wa Múungu. Baákoba áaho bóona abakúlu ba abagabe, abanyaampala ba Abayahudi na abeégesa be ebilagilo bya Musa.
54 Náwe Peétero yaaba naamukulaatila Yeézu kulugilila hala. Yaázeenda, yaátaaha omugati omu lubuga lwo omugabe mukúlu. Yeékala omwo hamo na abaleebelezi, yaaba naayota echikoome.
55 Abakúlu ba abagabe ni Itégekelo likúlu lyóona baábaanza kuloondela ebyeéteelelekezo byo kumulegelela Yeézu, babone kumuchwaáziika no kumwíita. Náho, tibalabeele nibabonesa ebyeéteelelekezo byoóna byóona éebyo ebilikugasa.
56 Abaantu béenzi bakaba nibasohoza ebyeéteelelekezo bye ebisuba kumulégelela Yeézu, náho ebyeéteelelekezo byáabo tibilabeele nibikuundilana.
57 Niho, abaantu abáandi bunaanka baáyemeelela, baásohoza buulubona bwe ebisuba nka nikwo,
58 “Íichwe nyini tukamuhulila omuuntu ogu naagaámba nka nikwo, ‘Íinye niinkaambula éenzu ya Múungu ezi éezo abaantu baáyoombekile ne engalo. Káandi, niinyoombeka eéndi aha bilo bísatu kwoónka. Éenzu éezo etakwoómbekwa ne engalo za abaantu.’ ”
59 No óobu bityo, buulubona bwáabo tibulakuundileene.
60 Niho omugabe mukúlu yaáyemeelela ahagáti yáabo, yaámubúuza Yeézu aáti, “Ngási, tozila cho kusubya no óobu echigaambo choóna chóona habwa ago gi balikukulegelela?”
61 Náho Yeézu ayisiza chee, talasubize chigaambo choóna chóona. Omugabe mukúlu yaázeendelela kumubúuza aáti, “Ngási, íiwe oli Masihi, Mutábani wa Múungu owi ikuzo?”
62 Yeézu yaásubya aáti, “Íinye níinye. Neemwe mulyaámbona íinye Mutábani wo Omuuntu nnyikeele olubazu lwo obúlyo lwa Múungu owo obuzizi, naayiza omu bwíile bwo olugulu.”
63 Niho omugabe mukúlu kuteemula ebizwáalo byoómwe, yaágaamba aáti, “Ni baalubona chi káandi áabo tuchaáyeenda?
64 Mwaáchihulila íimwe nyini nkokwo yaálogota Múungu! Bityo íimwe nimugaámba muta?” Baámusubiza báti, “Chimugasize kwiitwa.”
65 Niho abáandi baábaanza kumuchwéela amachwaánta, kumuzibika omu méeso no kumutéela enfune, kunu nibamugaambila báti, “Gaamba obubáasi, noóha óogwo ayaákuteela?” Nábo abaleebelezi áabo bakaba baliho aho, nábo baámutéela.
Peétero naamwaánga Yeézu
(Matayo 26:69-75; Luka 22:56-62; Yohana 18:15-18, 25-27)
66 Obuchilo obwo bwóona, Peétero akaba ali omu lubuga, aheéfo ye echiseenge áaho Yeézu akaba naabuúzwa. Yéeza omuzaánakazi oómo kuluga omuli áabo abazaánakazi bo omugabe omukúlu.
67 Yaámubona Peétero naayota omulilo, yaámunoonkolela améeso. Yaámugaambila aáti, “Neewe nyini obeele oli hamo no ogwo Omunyanazaréeti, Yeézu.”
68 Náho Peétero yaáyaanga, naasubya aáti, “Ago go olikugaamba, íinye tiínkugasoombookelwa, no obuche bwa akáti!” Yaázeenda aha mulyáango gwo olugo. Akaziingo ako nyini, enkoókolomi ekoókoloma.
69 Omuzaánakazi ogwo aba yaámubona káandi Peétero, abaanza kubagaambila abaantu áabo abeémeeliile aho aáti, “Omuuntu ogu náwe ali hamo nábo.”
70 Náho, Peétero yaáyaanga káandi.
Haalabaho akáanya kache, abaantu áabo beémeeliile aho, baámugaambila Peétero báti, “Mazima íiwe oli hamo nábo, habwo kuba neewe nyini oli omunya Galiláaya.”
71 Náho, Peétero akabaanza kweécheena no kulahila aáti, “Omuuntu óogwo mulikugaamba, íinye tiínkumumanya!”
72 Ahonyini kwoónka, enkoókolomi yaákoókoloma entúlo ya kábili. Obuchilo obwo, Peétero yeézuka echigaambo cha Yeézu éecho akamugaambila aáti, “Enkoókolomi etakakoókolomile entúlo ya kábili, noóba waányogile entúlo isatu.” Obuchilo Peétero akateekuza ago, yaálila.