7
Kwaromp loao tékénouamp karan kámákár akwapnámp kar
1 Farisi fákáre te lo yénkrá farákáp konap arop fárákapént tapokwapea Jerusalem meknámp Jisasén nke mwaria korop.
2 Aeaka nkeapo maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fákárerao Farisi fákáreramp loaok yárár konapnámp yae yárár moi yakáprá fépér.
3 (Am te Farisi ntiaka Juda fi ponankor te náráp wokwaekamp appeyaenápo i konap nɨnɨkaokria ént mek yae yárária saráp fári konapono. Moia nap te, fár mono.
4 Maket mek tukupea koropnap ke fek kor oukoumwan éntup moria te, fár mo i konapono. Náráp wokwaekamp appeyaenápo i konapaokria ankwap ankank, kap, sospen, tá dis, tá fári konap kákánaran kor yárár i konapono.)
5 Aeria maok, Farisi fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop makia am fárákapao Jisasén turunkrá, “Apaeritea amo éréképá yárak i konap arop fákáre te nomp tékénouamp loaok tukup mo napon? Am fárákapamp yae yárár moriaka mént fánapo, Kwaro nke námp fek oum námp tane.”
6 Aerapo Jisaso am fárákapan sérrá, “Profet Aisaia kumwimp te, yumo kwekár mwanap arop, yumo mwanapan kare kar séri tenámpon. Mao Kwaro sénámp karan arakrá kumwi námpono:
‘Am fi arop te kar mwar onomp e sakap napono.
Aeno maomp nɨnɨk te onan te mwar paneki
yakáp napono.
7 Am fi te aropamp lo kar táman
farákáprá paokopria maok,
“Máte Kwaromp karon?”rá sénapono.
Aenapara maok, onan lotu nap te,
kwaporok táman lotu napon.’ ”
8 Aerá séria maok, Jisaso am fek warko sérrá, “Yumo te Kwaromp lo wae pwararea aropamp nɨnɨkan saráp sámpea kárákáre napono.”
9 Aeria maok, am fárákapan sérrá, “Yumo te mér kare aropao námp rape? Yumo te Kwaromp lo kwe-pwarará yiráp tékénouamp loaok saráp tukup napon.
10 Moseso wokwaek sérrá, ‘Amo te ankár warko éntupwar naropwaromp yae ankore mek yakria, maomp karwaokampo. Aeno arop naropwarén wouroump, tá éntupwarén kor wouroump, maknámp te, mao ankár sumpwi naenámpono.’
11 Aerá sérimpan maok, nopok yumo arop ankwapan arakrá sér i konapono: ‘Amo éntupwar naropwarén sánk nanapan maok, am anánkwapan sérrá, “Mámá mani te Kwarén sánk nanamp”rá séria páte nap kwamp te,
12 éntupwar naropwarén yaewour nanap loan wampweno’rá sér i konapono.
13 Takria maok, yumo te yiráp wokwaekamp tékénouamp loaokria, Kwaromp kar anámpá pap napon. Tá yumo ankwap nkwakwe make kápae kare nɨnɨkaok takrá paokop i konapono.”
Ankank aropamp nɨnɨk mek oumi pap konámp kar
Matyu 15:10-20
14 Jisaso koumteouráp aropan warko koropenkrá wumwiria am fárákapan arakrá sér, “Yumo ponankor onomp kar má wawia nɨnɨk kipo.
15 Ekamp fɨran sámpea fánap te, am támao te am aropan oumi pap mono. Aeno aropamp nɨnɨk meknámp ek korop námp, am támao maok am aropan oumi pap námpon.
16 (Arop woupwiráp te mámá kar má wa kipo!”
17 Jisas aerá séri pwarará am koumteouráp arop pwarará nap mek yoump. Námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerao am wounáp kar fi am turunk.
18 Aeapo maok, mao am fárákapan arakrá sér, “Yumo kuri nɨnɨk yak mo nie? Kápae kare ankank ek yak námpao arop yare mek pɨk námp te, Kwaro nke námp fek am aropan oumi pap mo i konámp te, yumo am te mér mo nie?
19 Am te apae riteanápe, am ankank te aropamp nɨnɨk mek pɨk mono. Am te yare mek pɨkianánko tukwi konapono.” (Am ankank Jisaso sénámp te fári konap ankank ponankor te Kwaro nke námp fek yiki kukur kwapwe námpan séri námpon.)
20 Aeritea maok, mao arakrá sér, “Aropamp nɨnɨk mek yak námpao ek korop námp te, am támao man oumi pap námpon.
21 Am nɨnɨk mek yak námpao érik korop konámp ankank te ará: Kwatae mwaek nɨnɨk i konap nɨnɨk, kokopor i konap nɨnɨk, oukun i konap nɨnɨk, arop tirá wour i konap nɨnɨk, yupuráp aropao kokopor i konap nɨnɨk,
22 kɨkiank i konap nɨnɨk, nkwakwe make kwatae nɨnɨk, yankar i konap nɨnɨk, yupu faperá kwekár i konap nɨnɨk, kokwarok i konap nɨnɨk, arop wouroumprá sér i konap, ‘Ono nkwak i mak i konamp’rá sér i konap nɨnɨk, fwapia nɨnɨk mo épépérép i konap nɨnɨk.
23 Mámá nɨnɨk kwatae má ponankor arop nɨnɨk mek yakea ek korop námp te, támao Kwaro nke námp fek am aropan oumi pap námpon.”
Ankwap fi Fonisia mekamp yupuaoimp kar
Matyu 15:21-28
24 Jisas apár Galili meknámp akwapea Tair taun ntia Saidon wonae fik maok, arop ankárankampamp nap mek youmpea maok, arop námwan nkeantánoria kánánkámp am mek tank naeria. Aenámpan mao mek tank naenámp pourou mono.
25-26 Ankwap fi kantri Siria mekamp Fonisia fi mekamp yupu ankárank Jisas koropá tank námp wa. Maomp yupu-táráp ankárank maomp pourouk kwatae-arop woukoupá yak nánko maok, koupour koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokompria Jisasén námwan aropomp naenámp kar fek sérrá, “Amo onomp tárápamp pouroukamp kwatae-arop yak námp yérépe napo worokor akwapano.”
27 Aeránko maok, Jisaso Juda firan nɨnɨkrá wounáp kar arakrá sérrá, “Nomo ankár manénkɨr te tárápuan fɨr nénk mwanámpon. Takria nomo tárápuamp fɨr sámpea asan nénk mwareano.”
28 Aeránko maok, yupurao man kar pwarokwaprá arakrá sér, “Tokwae Kar e! Tá karean maok, as kákánar ankore mek yakria tárápamp yaekamp fɨr kánanke párakop pɨkrɨnk nánko, tirá fári konámpon.”
29 Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Ae te amo takrá sénapara, amo warko arákarrá akwapae. Waráp tárápamp pouroukamp kwatae-arop te wae worokor pɨk tenámpono.”
30 Aeránko maok, am yupu arákarrá akwapea námokuráp nap mek nke nánko maok, kwatae-arop worokor pɨk tenánko maok, yupu-tárápao népek kwapwe kare amp.
Woupwi ntia top kor kéri yaknámp aropamp kar
31 Jisas taun Tair mekmwaeknámp taun Saidon mekmwaeknámp akwapea maok, am feknámp Dekapolis mekmwaekia maok, warko ént aokore Galili mek akwap.
32 Jisas ént aokore Galili fik akwapeaka am fekánko maok, tá arop ankárank woupwi kérrá, tá sérékam kárákapeyak nánko, kar fwapia sér mo i konámp. Man warámp-sankoropnap aropao Jisasén námwan aropomp naenámp kar fek sérrá, “Amo am aropamp pourouk yae papae!”
33 Aerá sérapo maok, Jisaso am arop warámpea koumteouráp arop am fek párakop tará maok, námoku mwar arop warámpea akwap. Táte Jisaso am aropamp woupwi mek yae kurépi fek noropea maok, tá yae kurépi fek atop féki papea sérékam fek pap.
34 Aetea maok, táte yámar mek tokoreyakrá, yonkwae touweria maok, nékér ak-sɨrarrá námokuráp kar fek arakrá sér, “Efata!” Am takrá sénámp kar fi te ‘Amo kɨkɨr akwapae!’rá sénámpon.
35 Aenánko maok, am aropamp woupwi koupour kar kɨkɨr akwapea maok, sérékamao kuri kárákap yakámp te wae fwapánko maok, am aropao kor kar yae-párák kare sér.
36 Aenko maok, Jisaso am fárákapan, mámá aropan koropnámp ankank máte ankwapan séri kwaponoria taokarrá pwara námpan maok, am fárákap te maomp kar wa mono. Ankár kárákáreria am kar farákápapono.
37 Aenapo, koumteouráp arop am kar wawia kokorokoria maok, arakrá sér, “Kápae kare ankank mao tére námp te ankár yae-párák námpono. Mao nánko, woupwi kérap arop oukoumwan te kar wa, tá top kor kéri yaknámp arop warko kar fwapnae sérar napono!”