12
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan Diose̱ a
1 Nuu ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Diose̱ man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj nihánj cuano̱ se vaa quiꞌya̱j suun soj rihaan Diose̱ ya̱j ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ soj á. Ina̱nj suun sa̱ꞌ cheꞌé Diose̱ quiꞌya̱j suun soj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱, quiꞌya̱j soj ei. Neꞌen soj se vaa no̱ xcúún soj quiꞌya̱j soj da̱nj ei.
2 Se̱ cataj soj se vaa sa̱ꞌ ndoꞌo vaa tucuáán noco̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n chiháán soj maꞌ. Tza̱j ne̱ caꞌve̱j rá soj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ xca̱j naca̱ soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj ga̱a yáán soj rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ nari̱ꞌ soj da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, ne̱ xca̱j soj cuentá me se me se sa̱ꞌ niꞌya̱j Diose̱ á. Dan me se xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱, ne̱ xca̱j soj cuentá me suun sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun soj ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
3 Dan me se quiꞌyaj Diose̱ se lu̱j rihanj, caꞌneꞌ Diose̱ suun rihanj tu̱cuꞌyonj man nij soj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ soj da̱j quiꞌya̱j soj quiꞌya̱j suun soj rihaan Diose̱ á. Dan me se ino̱ ga̱a̱ suun quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan xca̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj cuentá me suun quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ ra̱cuíj Diose̱ man soj se vaa gu̱un ya̱ rá ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ a̱ me suun gu̱un nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj quiꞌya̱j suun soj suun rqué Diose̱ man soj a. Tza̱j ne̱ se̱ nanó rá soj, ne̱ se̱ guun rá soj ca̱ta̱ soj suun noco̱o doj maꞌ. Ma̱a̱n se xca̱j soj cuentá, ne̱ cata̱j soj se vaa sa̱ꞌ vaa suun vaa rihaan soj ei.
4 ꞌO̱ se a̱j neꞌen níꞌ se vaa vaa ndoꞌo nee̱ man níꞌ, ne̱ dan me se vaa raꞌa níꞌ vaa tacóó níꞌ vaa, ne̱ vaa queꞌe̱e̱ doj nee̱ man níꞌ, ne̱ ino̱ vaa suun ꞌyaj suun raꞌa níꞌ do̱ꞌ, tacóó níꞌ do̱ꞌ, xréé níꞌ do̱ꞌ, tuꞌva níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa suun ꞌyaj suun yoꞌo̱ yoꞌo̱ nee̱ man níꞌ a.
5 Dan me se a̱j canocoꞌ cunuda̱nj níꞌ man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ase vaa nu̱ꞌ nee̱ man ꞌo̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa nu̱ꞌ níꞌ, ne̱ ino̱ vaa suun vaa rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, tza̱j ne̱ racuíj tuviꞌ níꞌ,
6 ga̱a ne̱ gu̱un nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ suun vaa rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ a. Da̱nj ꞌyaj Diose̱ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa suun neꞌen ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. Cheꞌé dan sese vaa suun rihaan yoꞌo̱ níꞌ caꞌmi̱i̱ natáj níꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé Diose̱, ne̱ sese uun ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ vaa nana̱ nariꞌ níꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj níꞌ á.
7 Sese caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan yoꞌó níꞌ suun racuíj níꞌ man yuvii̱, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé tuviꞌ níꞌ uún á. Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ suun tucuꞌyón níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j uún níꞌ, tu̱cuꞌyón níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ á.
8 Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ nago̱ꞌ níꞌ chrej nucua̱j, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j níꞌ á. Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ go̱ꞌ níꞌ rasu̱u̱n rihaan nij síí nique̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ da̱nj á. Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ gu̱un chij níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j suun uxrá níꞌ ni̱caj yuꞌunj níꞌ man tuviꞌ níꞌ á. Sese vaa suun rihaan níꞌ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ, ra̱cuíj níꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ da̱nj á.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ a
9 Se̱ cataj soj se vaa ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj, sese ne ya̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj maꞌ. Se̱ tuꞌva rmaꞌa̱n soj da̱nj maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj, ne̱ se̱ caꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj se chiꞌi̱i̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj á.
10 Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá soj man tinúú soj síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan tinúú soj á.
11 Se̱ gaa rmi̱i̱ soj maꞌ. Tza̱j ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j suun soj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei.
12 Neꞌen soj se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj á. Caꞌne̱j nucuaj soj nimán soj quira̱nꞌ soj sayuun me rá yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ man soj, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá soj ga̱ suun achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ maꞌ.
13 Sese vaa se achiin rihaan tinúú soj síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ roꞌ, ne̱ ra̱cuíj soj siꞌyaj soj rihaan nij soꞌ a. Ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj caꞌve̱j soj cara̱nꞌ yuvii̱ tucuá soj do̱ꞌ, cha̱ yuvii̱ chraa ga̱ soj do̱ꞌ á.
14 Xa̱ꞌ síí ꞌyaj sayuun man soj, tza̱j ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan nij soꞌ, ne̱ se̱ caꞌmii chre̱e soj cheꞌé nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ a.
15 Gu̱un niha̱ꞌ rá soj ga̱ nij yuvii̱ niha̱ꞌ rá, ne̱ taꞌve̱e soj ga̱ síí taꞌvee,
16 ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan tinúú soj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó a. Se̱ guun rá soj ca̱ta̱ maꞌa̱n soj suun sa̱ꞌ doj maꞌ. Ma̱a̱n se nano̱ꞌ soj man nij yuvii̱ u̱u̱n taj suun ata̱, ne̱ canicu̱nꞌ soj ga̱ nij soꞌ a. Se̱ cataj soj se vaa si̱j avii ndoꞌo raa̱ me soj maꞌ.
17 Sese quiꞌya̱j yuvii̱ se chiꞌi̱i̱ man soj, ne̱ se̱ guun rá soj quiꞌya̱j soj se chiꞌi̱i̱ man nij yuvii̱ maꞌ. Tana̱nj veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj ni̱ꞌyaj cunuda̱nj yuvii̱ á.
18 Veꞌé cuma̱n soj ga̱ cunuda̱nj yuvii̱, sese caꞌve̱j rá nij yuvii̱, ne̱ se̱ cunuꞌ maꞌa̱n soj ga̱ yuvii̱ maꞌ.
19 Se̱ quiꞌyaj soj sayuun man yuvii̱ ꞌyaj sayuun man soj maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌne̱ꞌ rá soj, ne̱ Diose̱ me síí na̱ruꞌvee rihaan nij yuvii̱ quiꞌyaj sayuun, ne̱ vaa güii caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ man nij soꞌ a. Da̱nj me raj quiꞌya̱j nij soj, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa no̱ xcúún Diose̱ na̱ruꞌvee maꞌa̱n Diose̱, ne̱ vaa güii na̱ruꞌvee Diose̱ cheꞌé sayuun na̱nj á. Da̱nj taj danj Diose̱ a.
20 Tza̱j ne̱ ino̱ quiꞌya̱j soj rihaan yuvii̱ ta̱j riꞌyunj man níꞌ cuano̱, taj danj Diose̱ a. Nihánj me nana̱ aꞌmii danj Diose̱ a: “Sese naꞌaan rque síí ta̱j riꞌyunj man soj, ne̱ go̱ꞌ soj chraa cha̱ soꞌ á. Sese nacoo̱ soꞌ na, ne̱ go̱ꞌ soj na coꞌo̱ soꞌ á. Da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ gu̱un naꞌa̱j síí ta̱j riꞌyunj man soj, ne̱ quinano̱ rá soꞌ cheꞌé sayuun quiꞌyaj soꞌ ei”. Da̱nj taj danj Diose̱ a.
21 Se̱ guun quiꞌya̱j canaán chiꞌii̱ rihaan soj maꞌ. Se̱ guun gu̱un maꞌa̱n soj síí noco̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj rihaan síí chiꞌi̱i̱, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soj rihaan síí chiꞌi̱i̱, ne̱ canoco̱ꞌ soꞌ chrej sa̱ꞌ nica̱j soj ado̱nj.