25
Nihánj me cuentó nanó Jesucristó cheꞌé chi̱ꞌ chana̱ ya̱a̱n me rá catu̱u̱ rej anuû chaꞌanj naraꞌa̱a a
1 ”Ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ase vaa chi̱ꞌ chana̱ ya̱a̱n roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij yuvii̱ me rá catu̱u̱ rihaan Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ á. Dan me se nica̱j nij chana̱ ya̱a̱n yoꞌ saga̱ꞌ nij noꞌ agaꞌ yaꞌan, ne̱ caꞌanj na̱ꞌvi̱j nij noꞌ man síí naraꞌa̱a a.
2 Dan me se ꞌu̱nꞌ nij chana̱ ya̱a̱n yoꞌ roꞌ, me chana̱ niꞌyo̱n, ne̱ yuꞌunꞌ nij chana̱ ya̱a̱n yoꞌ roꞌ, me chana̱ nica̱j cuentá a.
3 ꞌO̱ se nij chana̱ niꞌyo̱n yoꞌ roꞌ, nica̱j nij noꞌ saga̱ꞌ nij noꞌ agaꞌ yaꞌan, tza̱j ne̱ taj va̱j casté acaa nica̱j nij noꞌ a̱ maꞌ.
4 Ne̱ nij chana̱ nica̱j cuentá roꞌ, nij noꞌ me se nica̱j nij noꞌ saga̱ꞌ nij noꞌ agaꞌ yaꞌan do̱ꞌ, agaꞌ nu̱u̱ casté acaa do̱ꞌ a.
5 Dan me se guun ra̱a̱n síí naraꞌa̱a, ne̱ caꞌnaꞌ nej rihaan taranꞌ nij chana̱ ya̱a̱n yoꞌ, ne̱ cotoj taranꞌ nij noꞌ a.
6 Guun ya̱nꞌ, ne̱ caguáj yuvii̱ cataj yuvii̱: “ꞌNaꞌ síí naraꞌa̱a ga̱ chana̱ ya̱a̱n ei. Cuva̱ꞌ soj nari̱ꞌ tuviꞌ soj ga̱ soꞌ ei”, cataj yuvii̱ rihaan chi̱ꞌ nij chana̱ ya̱a̱n yoꞌ a.
7 Ga̱a ne̱ cuno nij chana̱ ya̱a̱n, ne̱ raꞌya̱nj naxaga̱a̱ taranꞌ nij noꞌ, ne̱ naquiꞌyaj sa̱ꞌ nij noꞌ saga̱ꞌ nij noꞌ agaꞌ yaꞌan a.
8 Ne̱ cataj nij chana̱ niꞌyo̱n rihaan nij chana̱ nica̱j cuentá, ne̱: “Quiꞌya̱j soj do̱j se ndoꞌo, rque̱ soj do̱j casté acaa rihaan núj rugua̱nj. Quinaꞌáj saga̱ꞌ núj agaꞌ yaꞌan na̱nj achugua̱nj”, taj nij chana̱ niꞌyo̱n yoꞌ rihaan tuviꞌ noꞌ a.
9 Ga̱a ne̱ tuviꞌ noꞌ chana̱ nica̱j cuentá me se cataj: “Ma̱a̱n se se̱ quisíj casté acaa caca̱a̱ rihaan taranꞌ níꞌ maꞌ. Caꞌa̱nj soj rej aneꞌ casté acaa, ne̱ quira̱a̱n soj man yoꞌ á”, taj nij chana̱ nica̱j cuentá yoꞌ rihaan nij chana̱ niꞌyo̱n a.
10 Veé dan, ne̱ caꞌanj nij chana̱ niꞌyo̱n yoꞌ quira̱a̱n nij noꞌ casté acaa, ne̱ caꞌnaꞌ síí naraꞌa̱a, ne̱ nij chana̱ nica̱j cuentá me se ne cachi̱in casté acaa rihaan nij noꞌ maꞌ. Cheꞌé dan catúj nij noꞌ rá veꞌ canuû chaꞌanj ga̱ síí naraꞌa̱a, ne̱ caráán nii taꞌyaa yoꞌ a.
11 Cachén doj orá, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ nij chana̱ niꞌyo̱n uún, ne̱ cataj nij noꞌ: “Caꞌnu̱u̱ so̱ꞌ taꞌyaa catu̱u̱ núj, socoj”, cataj nij noꞌ rihaan síí naraꞌa̱a a.
12 Ne̱ cataj síí naraꞌa̱a yoꞌ: “Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ne neꞌén ꞌu̱nj man soj maꞌ”, taj soꞌ rihaan nij chana̱ niꞌyo̱n yoꞌ a.
13 ”Cheꞌé dan cu̱tumé uxrá nij soj man soj á. ꞌO̱ se ne neꞌen soj me güii caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj ne neꞌen soj me orá caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj ne neꞌen soj maꞌ.
Nana̱ nihánj me cuentó nanó Jesucristó cheꞌé síí racuíj saꞌanj rihaan se‑mo̱zó soꞌ a
14 ”ꞌO̱ se güii caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj me se ase vaa quiꞌyaj yoꞌo̱ ruꞌvee ga̱ se‑mo̱zó ruꞌvee roꞌ, da̱nj ga̱a̱ qui̱ꞌyáj ga̱ soj si̱j noco̱ꞌ manj ado̱nj. Dan me se guun rá ruꞌvee yoꞌ caꞌa̱nj soꞌ yoꞌó chumanꞌ, ne̱ canacúún soꞌ man nij se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ racuíj soꞌ se‑saꞌa̱nj soꞌ rihaan nij mozó yoꞌ a.
15 Dan me se rihaan yoꞌo̱ soꞌ racuíj soꞌ ꞌu̱nꞌ saꞌanj noco̱o uxrá cuꞌna̱j talento a. Rihaan yoꞌó soꞌ racuíj soꞌ vi̱j saꞌanj talento a. Ne̱ rihaan yoꞌó soꞌ racuíj soꞌ yoꞌo̱ saꞌanj talento a. Da̱nj quiꞌyaj soꞌ, racuíj soꞌ saꞌanj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ mozó yoꞌ racuíj soꞌ nda̱a vaa gu̱un nucua̱j mozó tinaca̱ mozó yoꞌ a. Dan me se me rá soꞌ quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ mozó tinaca̱ ꞌo̱ ꞌo̱ mozó saꞌanj rqué soꞌ rihaan mozó yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyaj soꞌ da̱nj a. Ne̱ cavii soꞌ, caꞌanj soꞌ a.
16 ”Síj caꞌanj soꞌ, ne̱ cavii síí nica̱j ꞌu̱nꞌ saꞌanj talento caꞌanj soꞌ, ne̱ quiꞌyaj suun soꞌ, ne̱ quisíj, ga̱a ne̱ quiꞌyaj canaán soꞌ yuꞌunꞌ saꞌanj talento ga̱ saꞌanj uún a.
17 Ne̱ ase vaa quiꞌyaj soꞌ roꞌ, da̱nj vaa quiꞌyaj síí nica̱j vi̱j saꞌanj talento uún, ne̱ quiꞌyaj canaán soꞌ yavíj saꞌanj talento uún a.
18 Tza̱j ne̱ síí quiriꞌ ꞌo̱ saꞌanj talento yoꞌ me se cavii soꞌ caꞌanj soꞌ, ne̱ gáán soꞌ ꞌo̱ yuꞌuj, ne̱ caxríj yuve̱ soꞌ man saꞌanj racuíj ruꞌvee rihaan soꞌ a.
19 ”Veé dan, ne̱ guun ra̱a̱n uxrá, ne̱ namán se‑ruꞌve̱e̱ vaꞌnu̱j nij mozó, ne̱ xnáꞌanj ruꞌvee man ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ da̱j quiꞌyaj nij soꞌ a.
20 Ne̱ cuchiꞌ síí nica̱j ꞌu̱nꞌ saꞌanj talento rihaan ruꞌvee, ne̱ rqué soꞌ chi̱ꞌ saꞌanj talento man se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, cataj soꞌ: “ꞌU̱nꞌ saꞌanj talento racuíj so̱ꞌ manj, señor. Ne̱ ya̱j roꞌ, nuu yoꞌ chi̱ꞌ saꞌanj talento, quiꞌyáj na̱nj á”, taj soꞌ a.
21 Ne̱ cataj ruꞌvee yoꞌ rihaan se‑mo̱zó soꞌ: “Cuna̱j uxrá vaa quiꞌyáá so̱ꞌ ei. Mozó sa̱ꞌ mé so̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j raj mán so̱ꞌ ado̱nj. Veꞌé cutumé so̱ꞌ man do̱j siꞌyáj á. Cheꞌé dan, ne̱ ya̱j ca̱né so̱ꞌ tu̱mé so̱ꞌ noco̱o doj siꞌyáj á. Cuva̱ꞌ so̱ꞌ ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ veꞌé ca̱yáán níꞌ na̱nj ei”, taj soꞌ rihaan se‑mo̱zó soꞌ a.
22 ”Ga̱a ne̱ cuchiꞌ síí nica̱j vi̱j saꞌanj talento uún, ne̱ cataj soꞌ: “Racuíj so̱ꞌ vi̱j saꞌanj talento rihanj, señor. Ne̱ ya̱j, ne̱ nuu yoꞌ caꞌa̱nj saꞌanj talento, quiꞌyáj na̱nj á”, taj soꞌ a.
23 Ne̱ cataj ruꞌvee yoꞌ rihaan soꞌ: “Cuna̱j uxrá vaa quiꞌyáá so̱ꞌ ei. Mozó sa̱ꞌ mé so̱ꞌ uún, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j raj mán so̱ꞌ uún ado̱nj. Veꞌé cutumé so̱ꞌ man do̱j siꞌyáj, ne̱ cheꞌé dan ya̱j ca̱né so̱ꞌ tu̱mé so̱ꞌ noco̱o doj siꞌyáj ya̱ ei. Cuva̱ꞌ so̱ꞌ, ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ veꞌé ca̱yáán níꞌ ya̱ ei”, taj ruꞌvee yoꞌ rihaan yoꞌó se‑mo̱zó soꞌ a.
24 ”Veé dan, ne̱ cuchiꞌ síí nica̱j yoꞌo̱ saꞌanj talento uún rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: “Neꞌén ꞌu̱nj se vaa si̱j sca̱ꞌ ndoꞌo nimán mé so̱ꞌ, señor. Neꞌén ꞌu̱nj se vaa yoꞌó yuvii̱ unô ꞌnúú, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí rii u̱u̱n naa̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ yoꞌó yuvii̱ narii squíj man ꞌnúú trigó, ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ naranꞌ u̱u̱n man ꞌnúú trigó sa̱ꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
25 Cheꞌé dan cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj, ne̱ caꞌanj ꞌu̱nj, ne̱ caxríj yuve̱ ꞌu̱nj se‑saꞌa̱nj so̱ꞌ rque yoꞌóó na̱nj ado̱nj. Dan me se naca̱j gue̱e̱ uún so̱ꞌ se‑saꞌa̱nj so̱ꞌ na̱nj ei”, taj mozó yoꞌ rihaan ruꞌvee a.
26 Ne̱ cataj ruꞌvee yoꞌ rihaan mozó: “Mozó chiꞌi̱i̱ nimán do̱ꞌ, mozó rmi̱i̱ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ ei. Se da̱nj neꞌén so̱ꞌ se vaa yoꞌó yuvii̱ unô ꞌnúú, ne̱ ma̱ꞌanj rii naa̱, ne̱ neꞌén so̱ꞌ se vaa yoꞌó yuvii̱ narii squíj man ꞌnúú trigó, ne̱ ꞌu̱nj naranꞌ ꞌnúú trigó sa̱ꞌ yoꞌ,
27 ne̱ me cheꞌé ne ta̱cuachén so̱ꞌ se‑saꞌa̱nj ꞌu̱nj rihaan nij síí nutaꞌ raa̱ saꞌanj ga̱. Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ ꞌnáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ nica̱j ꞌu̱nj se‑saꞌa̱nj ꞌu̱nj ga̱ saꞌanj nataꞌ raa̱ yoꞌ ga̱”, taj ruꞌvee yoꞌ rihaan yoꞌó mozó yoꞌ a.
28 ”Ne̱ caꞌmii uún ruꞌvee yoꞌ rihaan yoꞌó nij se‑mo̱zó soꞌ, cataj soꞌ: “Caꞌne̱e̱ soj saꞌanj nica̱j mozó chiꞌi̱i̱ nihánj, ne̱ ta̱cuachén soj rihaan síí nica̱j chi̱ꞌ saꞌanj talento á.
29 ꞌO̱ se síí neꞌen sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun rihanj me se vaa güii, ne̱ doj a̱ gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j suun soꞌ rihanj ado̱nj. Ne̱ síí ne neꞌen quiꞌya̱j suun rihanj me se caꞌne̱e̱ ꞌu̱nj suun leꞌe̱j nii ata̱ soꞌ, ne̱ quina̱j u̱u̱n soꞌ, qui̱ꞌyáj ado̱nj.
30 Ne̱ mozó chiꞌi̱i̱ yoꞌ me se taj se uun soꞌ rihanj maꞌ. Quiriꞌi̱j soj man soꞌ xeꞌ rej rmi̱ꞌ á. Ne̱ yuvii̱ ma̱n rej rmi̱ꞌ yoꞌ me se taꞌvee uxrá ne̱ nda̱a chá ru̱j maꞌa̱n nij yuvii̱ cúú yanꞌ nij soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj ruꞌvee rihaan yoꞌó nij se‑mo̱zó soꞌ a.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé güii caꞌne̱ꞌ Jesucristó cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ a
31 ”Dan me se síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mé ꞌu̱nj, ne̱ caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ veꞌé uxrá ga̱a̱ caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ caꞌna̱ꞌ cunuda̱nj nij se‑mo̱zó ꞌu̱nj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ quita̱j ꞌu̱nj rihaan xrúún ꞌu̱nj chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ado̱nj.
32 Dan me se naquiꞌya̱j chre̱ꞌ nij se‑mo̱zó ꞌu̱nj man cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ canicu̱nꞌ nij yuvii̱ rihaan ꞌu̱nj, ne̱ cuxra̱ꞌ taꞌa̱j ꞌu̱nj man nij yuvii̱, ne̱ dan me se ase vaa ꞌyaj síí tumé matzinj uxraꞌ taꞌa̱j soꞌ man nij matzinj ga̱ nij tana roꞌ, da̱nj ga̱a̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, cuxra̱ꞌ taꞌa̱j ꞌu̱nj man nij yuvii̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
33 Dan me se nij síí sa̱ꞌ roꞌ, ase vaa matzinj ga̱a̱ nij soꞌ rihanj, ne̱ cache̱n nij soꞌ canicu̱nꞌ nij soꞌ rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ase vaa tana ga̱a̱ nij soꞌ rihanj, ne̱ cache̱n nij soꞌ canicu̱nꞌ nij soꞌ rej ni̱chruún ꞌu̱nj a.
34 ”Ne̱ guún ꞌu̱nj síí nica̱j suun rey, quiri̱i̱ taꞌngáꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj rihaan nij síí nicu̱nꞌ rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj, cata̱j ꞌu̱nj: “Cuva̱ꞌ soj ei. Niha̱ꞌ uxrá rá Réé ꞌu̱nj niꞌya̱j soꞌ man soj á. Dan me se asi̱j quiꞌyaj Réé ꞌu̱nj man chumii̱ nihánj, ne̱ cachrón soꞌ güii gu̱un chij maꞌa̱n soj rihaan chumii̱ nihánj a. Cheꞌé dan caꞌna̱ꞌ soj, ne̱ naca̱j soj nu̱ꞌ se sa̱ꞌ quiꞌyaj Réj á.
35 ꞌO̱ se ga̱a naá, ne̱ quinaꞌaan rquej, ne̱ rqué soj se chaj á. Ne̱ nacoó ꞌu̱nj na, ne̱ rqué soj na coꞌo̱j á. Ne̱ ase vaa síí ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ vaa ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ veꞌé caꞌmii soj ga̱j a.
36 Tachrinj u̱u̱n vaa saga̱nꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ rqué soj yatzíj manj á. Ne̱ canó chiꞌii̱ manj, ne̱ cuchiꞌ soj rej náj, ne̱ taj yaꞌanj soj manj á. Quiꞌnij ꞌu̱nj tagaꞌ, ne̱ cuchiꞌ soj tagaꞌ, ne̱ caꞌmii soj ga̱j ado̱nj”, cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij síí nicu̱nꞌ rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj a.
37 ”Ga̱a ne̱ caꞌmi̱i̱ nij síí sa̱ꞌ yoꞌ rihanj, cata̱j nij soꞌ: “Aman queneꞌen núj se vaa naꞌaan rqué so̱ꞌ, ne̱ rqué núj se chá so̱ꞌ, Señor. Aman queneꞌen núj se vaa nacoó so̱ꞌ na, ne̱ rqué núj na coꞌo so̱ꞌ ga̱.
38 Aman ase vaa síí ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ vaa so̱ꞌ rihaan núj, ne̱ caꞌmii núj ga̱ so̱ꞌ ga̱. Aman queneꞌen núj se vaa tachrinj u̱u̱n vaa saga̱nꞌ so̱ꞌ, ne̱ rqué núj yatzíj cu̱nuû so̱ꞌ ga̱.
39 Aman queneꞌen núj se vaa canó chiꞌii̱ mán so̱ꞌ do̱ꞌ, se vaa catúj so̱ꞌ tagaꞌ do̱ꞌ, ne̱ cuchiꞌ núj racuíj núj mán so̱ꞌ ga̱”, cata̱j nij síí sa̱ꞌ, xna̱ꞌanj nij soꞌ manj a.
40 ”Ga̱a ne̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ: “Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa racuíj ndoꞌo soj man nij tinúú ꞌu̱nj ga̱a quiranꞌ nij soꞌ sayuun vaa da̱nj á. Nda̱ꞌ se síí nica̱ꞌ ndoꞌo me taꞌa̱j nij soꞌ, tza̱j ne̱ racuíj ndoꞌo soj man nij soꞌ, ne̱ cheꞌé se racuíj ndoꞌo soj man tinúú ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan nuchruj ꞌu̱nj cuentá se vaa me soj síí racuíj man ma̱ꞌanj ado̱nj”, cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ a.
41 ”Ga̱a ne̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij síí nicu̱nꞌ rej ni̱chruún ꞌu̱nj a: “Naxu̱u̱n soj man soj rihanj ei. Ma̱a̱n se cataj ya̱ Diose̱ se vaa ina̱nj sayuun quira̱nꞌ soj, caꞌa̱nj soj rihaan yaꞌan, caca̱a̱ soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á. Dan me se quiꞌyaj Diose̱ yaꞌan yoꞌ caca̱a̱ síí chre̱e caca̱a̱ nij nana̱ chre̱e caca̱a̱, ne̱ caca̱a̱ nij soj caca̱a̱ ga̱ soꞌ ado̱nj.
42 ꞌO̱ se quinaꞌaan rquej ga̱a naá, tza̱j ne̱ ne rque̱ soj a̱ doj se chá cha̱j maꞌ. Nacoó ꞌu̱nj na, tza̱j ne̱ ne rque̱ soj a̱ doj na coꞌo̱j maꞌ.
43 Ase vaa síí ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ vaa ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ soj ga̱j maꞌ. Tachrinj u̱u̱n nuû ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ ne rque̱ soj a̱ doj yatzíj maꞌ. Canó chiꞌii̱ manj do̱ꞌ, quiꞌnij ꞌu̱nj tagaꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó güii ne cuchi̱ꞌ soj rihanj maꞌ”, cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ a.
44 ”Ga̱a ne̱ cata̱j maꞌa̱n nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ: “Aman queneꞌen núj mán so̱ꞌ se vaa naꞌaan rqué so̱ꞌ do̱ꞌ, se vaa nacoó so̱ꞌ na do̱ꞌ, se vaa ase vaa síí caꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ vaa so̱ꞌ do̱ꞌ, se vaa achiin yatzíj cu̱nuû so̱ꞌ do̱ꞌ, se vaa canó chiꞌii̱ mán so̱ꞌ do̱ꞌ, se vaa quiꞌnij so̱ꞌ tagaꞌ do̱ꞌ, ne̱ ne ra̱cuíj núj mán so̱ꞌ, Señor”, cata̱j nij soꞌ, xna̱ꞌanj nij soꞌ manj a.
45 ”Ga̱a ne̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ: “Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa a̱ ꞌó xcoꞌ ne ra̱cuíj soj man nij tinúú ꞌu̱nj ga̱a quiranꞌ nij soꞌ sayuun vaa da̱nj maꞌ. Ne̱ nda̱ꞌ se síí nica̱ꞌ ndoꞌo me taꞌa̱j nij soꞌ, tza̱j ne̱ no̱ xcúún nij soj ra̱cuíj soj man nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé se ne ra̱cuíj soj man nij soꞌ roꞌ, cheꞌé dan nuchruj ꞌu̱nj cuentá se vaa nuveé si̱j racuíj manj me soj maꞌ”, cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ a.
46 ”Ga̱a ne̱ cavi̱i̱ nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ, ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, tza̱j ne̱ nij síí sa̱ꞌ roꞌ, veꞌé ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.