4
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé quiꞌya̱j níꞌ rihaan tinúú níꞌ, cheꞌé se ase vaa nee̱ man yoꞌo̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa taranꞌ nij tinu̱j níꞌ a
1 Neꞌen nij soj se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ cheꞌé se nocóꞌ ꞌu̱nj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa veꞌé quiꞌya̱j maꞌa̱n soj rihaan Diose̱ á. Diose̱ me síí canacúún man soj canoco̱ꞌ soj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan veꞌé canoco̱ꞌ soj man soꞌ ga̱a chéé soj rihaan chumii̱ nihánj á.
2 Ne̱ gu̱un nij soj síí niꞌya̱nj aꞌmii, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj ga̱ tinúú soj, ne̱ se̱ guun yuva̱a̱ soj man tinúú soj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán soj ga̱ tinúú soj á.
3 Ne̱ se̱ cunuꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj, ne̱ se̱ quitáá riꞌyunj soj tuviꞌ soj maꞌ. Ma̱a̱n se dínj cuma̱n soj ga̱ tinúú soj á. Veꞌé cuno̱ taranꞌ soj rihaan Nimán Diose̱, ne̱ ase vaa nimán o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nimán soj ga̱ tinúú soj á.
4 Dan me se o̱rúnꞌ ya̱ yuvii̱ me níꞌ vaa, ne̱ o̱rúnꞌ ya̱ nimán níꞌ vaa, ne̱ dan me se o̱rúnꞌ ya̱ Nimán Diose̱ me nuû nimán ya̱ níꞌ, ne̱ guun ya̱ rá taranꞌ níꞌ se vaa canacúún Diose̱ man taranꞌ níꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj.
5 O̱ruun síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ o̱ruun nana̱ sa̱ꞌ amán rá níꞌ, ne̱ si̱j cataꞌ ne cheꞌé Jesucristó me taranꞌ níꞌ,
6 ne̱ o̱rúnꞌ Rej taranꞌ níꞌ Diose̱ uún a. Nica̱j yuꞌunj soꞌ man taranꞌ níꞌ, ne̱ ꞌyaj suun soꞌ nimán taranꞌ níꞌ, ne̱ ya̱nj soꞌ ga̱ taranꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj.
7 Tza̱j ne̱ nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ rqué Jesucristó ꞌo̱ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ rihaan a. Dan me se yoꞌ me rsu̱u̱n sa̱ꞌ rqué Jesucristó, nda̱a vaa me rá soꞌ rque̱ soꞌ man níꞌ ei. Ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo Diose̱ se lu̱j rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se vaa guun nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ suun caꞌneꞌ Jesucristó rihaan níꞌ a.
8 ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ nihánj ga̱ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, ne̱ dan me se nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ taj se vaa quiꞌyaj canaán Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j soꞌ man nij soꞌ rej xta̱ꞌ, ga̱a ne̱ rqué soꞌ se sa̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ a. Da̱nj taj danj Diose̱ a.
9 (Ne̱ nana̱ yoꞌ taj se vaa cavii soꞌ xta̱ꞌ, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa asino ya̱a̱n nanij soꞌ rej ma̱n nij síí caviꞌ rque yoꞌóó a.
10 Ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me síí nanij rej ma̱n nij síí caviꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me síí cavii rej xta̱ꞌ uún ado̱nj. Dan me se xta̱ꞌ doj cavii soꞌ rihaan daj a̱ rasu̱u̱n, ga̱a ne̱ guun soꞌ síí nica̱j yuꞌunj man daj a̱ rasu̱u̱n ado̱nj.)
11 Ne̱ maꞌa̱n soꞌ me síí cuneꞌ man taꞌa̱j níꞌ gu̱un taꞌa̱j níꞌ apóstol nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j níꞌ me síí cuneꞌ soꞌ nata̱ꞌ nana̱ tihaa̱n naca̱ Diose̱ rihaan soꞌ, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j níꞌ me síí cuneꞌ soꞌ nata̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij síí ataa cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man soꞌ, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j níꞌ me síí nica̱j yuꞌunj man nij síí amán rá niꞌya̱j man soꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j níꞌ me síí tichaꞌnuu̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nu̱ꞌ tinúú níꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ dan me se nda̱a ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ nica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a.
12 Dan me se da̱nj quiꞌyaj Jesucristó, cheꞌé se me rá Jesucristó gu̱un nucua̱j níꞌ si̱j cunuu sa̱ꞌ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j suun níꞌ ra̱cuíj níꞌ man tinúú níꞌ, ga̱a ne̱ veꞌé doj cuma̱n taranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan soꞌ na̱nj ado̱nj.
13 Ne̱ sa̱ꞌ doj cuchuma̱n rá níꞌ queneꞌe̱n níꞌ taꞌníí Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ doj queneꞌe̱n níꞌ da̱j vaa soꞌ, ne̱ veꞌé cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n taranꞌ níꞌ ado̱nj. Chij ina̱nj ga̱a̱ rá níꞌ, ga̱a ne̱ da̱j se sa̱ꞌ ndoꞌo vaa Jesucristó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ sa̱ꞌ taranꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj.
14 Tza̱j ne̱ cuano̱ roꞌ, me se ase vaa xnii vaa níꞌ, ne̱ vaa yuvii̱ tihaꞌ yuꞌunj ndoꞌo man níꞌ, ne̱ dan me se nuchruj ra̱a̱ ndoꞌo nij yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man níꞌ, ne̱ tucuꞌyón ndoꞌo nij síí tihaꞌ yuꞌunj nana̱ naca̱ man níꞌ, ne̱ amán rá níꞌ uno níꞌ náá guun nana̱ tihaꞌ yuꞌunj yoꞌ, ꞌyaj nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quisíj cunuu chij rá níꞌ, ne̱ se̱ cuno níꞌ nana̱ tihaꞌ yuꞌunj yoꞌ a̱ maꞌ.
15 Ma̱a̱n ina̱nj nana̱ ya̱ caꞌmi̱i̱ níꞌ rihaan tinúú níꞌ, cheꞌé se ꞌe̱e̱ rá níꞌ man tinúú níꞌ, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ doj queneꞌe̱n níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Jesucristó, nu̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj. Dan me se ase vaa rii taꞌngaꞌ cúú yave̱ yuvii̱ rihaan nu̱ꞌ nee̱ man yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa rii taꞌngaꞌ Jesucristó rihaan níꞌ ado̱nj.
16 Ne̱ ma̱a̱n cheꞌé soꞌ roꞌ, me ase vaa oro̱ꞌ tuviꞌ nu̱ꞌ cúú man yoꞌo̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa nocoꞌ tuviꞌ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ, ne̱ narqué Jesucristó se nucua̱j achiin rihaan nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ, ne̱ cheꞌé dan veꞌé doj cuma̱n taranꞌ níꞌ, ne̱ veꞌé doj cunu̱u ꞌe̱e̱ rá níꞌ tinúú níꞌ ado̱nj.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌne̱ꞌ rá níꞌ ga̱ suun ꞌyaj nda̱a vaa ꞌyaj nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j níꞌ ga̱ tinúú níꞌ do̱ꞌ, ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ ei
17 Cheꞌé dan me cata̱j xnaꞌanj yá ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ rihaan soj, cheꞌé se noco̱ꞌ níꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. Dan me se quisíj quiꞌyaj soj se vaa ꞌyaj yoꞌó nij síí yaníj nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó na̱nj ei. Nij síí yaníj yoꞌ me se noco̱ꞌ nij soꞌ nana̱ snúú rmaꞌa̱n nana̱ avii raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ,
18 ne̱ ne uun nucua̱j nij soꞌ xca̱j sa̱ꞌ nij soꞌ cuentá a̱ maꞌ. Se̱ cavii sa̱ꞌ nimán nij soꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé se síí niꞌyo̱n me nij soꞌ ne̱ nichra̱j ndoꞌo rá nij soꞌ ado̱nj.
19 Ne rihuun rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ ꞌyaj nij soꞌ maꞌ. Tana̱nj yoꞌo̱ nocoꞌ nij soꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱, ne̱ ꞌyaj ndoꞌo nij soꞌ cacunꞌ se vaa me rá nee̱ man nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ yoꞌ a. Ne aꞌneꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ a̱ maꞌ.
20 Tza̱j ne̱ ino̱ uxrá vaa nana̱ nariꞌ soj asi̱j guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Jesucristó ei.
21 Ya̱ uxrá cuno nij soj se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ nariꞌ nij soj nana̱ ya̱ ado̱nj.
22 Nana̱ nariꞌ nij soj taj se vaa no̱ xcúún soj ta̱náj soj chrej chiꞌi̱i̱ chrej canocoꞌ soj asino ya̱a̱n a. Dan me se ina̱nj se me rá nee̱ man soj quiꞌyaj soj asino ya̱a̱n, ne̱ cheꞌé dan tihaꞌ yuꞌunj síí chre̱e man soj, ne̱ veé da̱nj vaj soj, ne̱ caꞌa̱nj soj rihaan yaꞌan na̱nj á.
23 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj no̱ xcúún soj caꞌve̱j soj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ xca̱j naca̱ soj cuentá ei.
24 Ne̱ caꞌve̱j soj gu̱un soj yuvii̱ naca̱ quiꞌya̱j Diose̱ á. Dan me se Diose̱ me síí quiꞌya̱j cunu̱u nica̱ ya̱ nimán soj, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ ya̱ nimán soj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
25 Cheꞌé dan caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ nana̱ ne̱, ne̱ ina̱nj nana̱ ya̱ caꞌmi̱i̱ soj rihaan tinúú soj, cheꞌé se ase vaa nee̱ man maꞌa̱n soj roꞌ, vaa nee̱ man taranꞌ nij tinu̱j níꞌ a.
26 Nda̱ꞌ se aꞌmaan ndoꞌo rá soj, tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyaj soj cacunꞌ maꞌ. Ne̱ raꞌya̱nj naꞌma̱a̱n rá uún soj cuaj ei. Se̱ caꞌvej rá soj yoꞌo̱ ga̱a̱ yuva̱a̱ nimán soj cunu̱ꞌ güii maꞌ.
27 Se̱ gaa yaꞌnúj rihaan síí chre̱e caxri̱i̱ síí chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque soj, quiꞌya̱j soj mei.
28 Sese vaa síí itu̱u̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun ꞌyaj itu̱u̱ rasu̱u̱n ei. Ma̱a̱n se veꞌé quiꞌya̱j suun maꞌa̱n nij soꞌ suun sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ sese achiin rasu̱u̱n rihaan tinúú soꞌ, ne̱ gu̱un nucua̱j soꞌ rque̱ maꞌa̱n soꞌ rasu̱u̱n rihaan tinúú soꞌ ei.
29 Se̱ caꞌvej soj caꞌmi̱i̱ soj nana̱ quij maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj gu̱un rá soj veꞌé caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ achiin man tinúú soj roꞌ, yoꞌ me nago̱ꞌ soj rihaan tinúú soj á. Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj taranꞌ nij síí cuno̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ soj, sese sa̱ꞌ caꞌmi̱i̱ soj ei.
30 Ne̱ se̱ guun quinano̱ rá Nimán Diose̱, quiꞌya̱j soj maꞌ. Cheꞌé se ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ soj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen ya̱ soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj asa̱ꞌ quisíj güii ti̱nanii Diose̱ man níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. Cheꞌé se Nimán Diose̱ yáán nimán soj roꞌ, cheꞌé dan me neꞌen Diose̱ se vaa taꞌni̱j ya̱ Diose̱ me soj ado̱nj.
31 Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun nachriꞌ niꞌya̱j tinúú á. Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun axríj yuva̱a̱ man tinúú á. Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun aꞌmaan rá á. Se̱ caguáj soj doj rihaan tinúú soj maꞌ. Se̱ caꞌmii soj doj nana̱ nij cheꞌé tinúú soj maꞌ. Quiriꞌi̱j soj cunuda̱nj chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ á.
32 Dan me se veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan tinúú soj á. Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tinúú soj á. Neꞌen soj se vaa caráj xꞌnaa Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, cheꞌé se caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ a. Cheꞌé dan no̱ xcúún ya̱ soj cara̱a̱ xꞌnaa soj ni̱ꞌyaj soj tinúú soj ado̱nj.