7
Yesu Gazirr Pamab Kopo Ngakan Wirri Paman ⌊Leba Zaget Olom⌋ Dólóng Yónürr
(Metyu 8:5-13)
Yesun pamkolpamdó bóktana nóma blakónórr, da we wamórr ama Kaperrna-um wirri basirrdü. Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pam,* oya leba zaget olom asi yarilürr, da ene gazirr wirri pama oya karibóka-koke yagürlürr. Ene leba zaget olom kari azid koke yarilürr, büdül kari poko. Ene gazirr wirri pama Yesunbóka nóma arrkrrurr, wa ngibürr Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ we zirrnapónóp oyaka, oya amtinüm tótókóm ene azid olom dólóng ainüm. I we ogobórr a Yesun moboküpi yatop wagó, “Ini pam ngarkwatódóma; marü tangbamtin wata asi yarile, zitülkus oya ⌊moboküpdü ubi⌋ Zu pamkolpamdó asine, akó mibü ⌊Zu isab kwóbbazen müót⌋ aelóm mani küp ekyanórr.”
Da módóga, Yesu inkü we wamórr. Yesu ene gazirr pamab kopo ngakan wirri paman müót minggüpanan nóma tamórr, ene gazirr wirri pama tóba gómdamal zirrnapónóp Yesun azazilüm ini bóktanpükü wagó, “Lod, elklaza müp bain-gu mobankü, zitülkus ka ngarkwatódó kokela, ma kürü müótüdü koke tübangrino. We ngarkwatódó, ka gyagüpi koke tótókdóla wagó, ka ngarkwatódómla marüka tótókóm. Ma wata tae opore bókta, da kürü leba zaget oloma kubó dólóng baine. Ka umulóla marü gaodóma ini poko tónggapónóm, zitülkus ka küób igó olomla, ka ngibürr pamab tüpana zagetdóla. Akó ngibürr gazirr pam asiko, kürü tüpana nidi zagetódako. Ka kubó darrü igó nóma ilo igó, ‘Wam!’ wa kubó wame. Akó darrü igó nóma ilo igó, ‘Tam!’ wa kubó tame. Ka kólba leba zaget olom nóma ilo igó, ‘Ene kla tólael!’ wa kubó tólaele. Enta inzana, azida marü bóktan kuri arrkrrue!”
Yesu ini bóktan nóma arrkrrurr, wa we gübarirr aengórr. Wa tübyalüngürr a bóktanórr pamkolpamab ngorodó oya nidi mamoanónóp wagó, “Ka yabü igó byaldóla, ka darrü inzan pam koke kuri seserró, kürü amkoman wirri arüngi nótó angunda, Isrraelóm ta kokean!”
10 Ene gazirr wirri pama nibiób zirrnapónóp oya müótüdü nóma bakonórr, oya leba zaget olom ama kekam emrrónóp.
Yesu Kóblean Siman Olom Irsümülürr Büdüldügab
11 Aibwób babul ene kakóm, Yesu darrü wirri basirrdü we wamórr, ngi Nein. Oya umulbain olmal akó wirri pamkolpamab ngoroa wankü ogoblórr. 12 Yesu ene wirri basirran barrbün mamtae minggüpanan nóma tamórr, da módóga, pamkolpama ama büdül olom sidódnóp ene basirrdügab, alüngüm. Oya aip kóble warilürr, ó oya wata darrpanan siman olom yarilürr. Oya wirri pamkolpamab ngoroa tolngomólóp. 13 Lod ene kol nóma osenórr, wa kari gyaur koke yarilürr oyaka. Wa bóktanórr wagó, “Ma yón-gu.” 14 Olgabi wa ae wamórr a ene koben yamurrürr, da ne pama ódód kwarilürr, bólenóp. Yesu bóktanórr wagó, “Omokur, ka marü ayaldóla, ugó bupa!” 15 Ene büdül omokura saogórr, da mórran-mórran bainürr, ola ikikda! Olgabi Yesu oya aipan tangdó ingrinürr.
16 Blaman pamkolpama Godón gum kwarilürr, akó dakla Godón yagürnóp. I zwapólórr wagó, “Darrü wirri prropeta mibüka kuri okaka tübine!” akó, “God kuri tame tóba pamkolpam tangbamtinüm!”
17 Ini bóktana Yesunkwata we bayorr Zudia prrobins kugupidü akó minggüpanan bwóbdüma.
Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pama Yesunkwata Bamtin Yarilürr
(Metyu 11:2-19)
18 Zon Baptaes Bain Paman umulbain olmala Zonón izazilóp Yesu ne poko tómbapólórr. Da Zon wata tóba nis umulbain olom nis nginaunürr, 19 da we zirrnapónórr Lodka oya amtinüm wagó, “Ia ma módógla nótó ki tame, prropeta noabóka apón kwarilürr, ta ia ki darrü pam akyan kwarilo?”
20 Ene umulbain olom nisa Yesuka tübzirri, da oyaka bóktarri wagó, “Zon baptaes bain pama kibü wató zirrtapóne marü amtinüm, ‘Ia ma módógla, nótó ki tame, prropeta noabóka apón kwarilürr, ta ia ki darrü pam akyan kwarilo?’ ”
21 I olazan namülnürri, ibü wapi Yesu azid pamkolpam dólóng bain yarilürr akó kolae samua nibiób büb kugupidü ngyaben kwarilürr. Akó wa abün ilküküp murrbausürrün pamkolpam dólóng nyónónóp ngabkanóm. 22 Da módóga, Yesu Zonón umulbain olom nis darrem bóktan we nókyanórr wagó, “Ugó alkomólam, da Zonón izazilamke, e ne kla nóserre akó ne poko arrkrru-i: ilküp murrbausürrün nidi kwarilürr, errkya basendako, akó wapór bidal nidi kwarilürr, errkya agóldako. Soso azid nidi balmilnóp, errkya dólóng airrünako. Güblang murrbausürrün nidi kwarilürr, errkya arrkrrudako. Büdül nidi kwarilürr, akó arrólako. Akó elklaza-koke pamkolpama Godón Morroal Bóktan arrkrrudako.+ 23 Bagürwóm watóke, ninis gyagüpitótók babul noakame kürükwata!”
24 Zonón bóktan ódód pam nisa nóma bupadürri, Yesu ugón pamkolpamab ngorodó bóktan we bókyanórr Zonónkwata wagó, “E wa ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ laró asenóm ogobnórró? Ia e twal asenóm ogobnórró, wóra ne kla angapda? Koke!§ 25 Da e wa tai laró asenóm ogobnórró? Ia morroal mórrkenyórr bamelórrón pam? Koke! Wirri darrem mórrkenyórr nidi bameldako akó abün elklaza tumum nidi ngyabendako, kingab wirrian müótüdü ngyabendako, a ngüin-koke bwóbdü koke. 26 Da e wa tai laró asenóm ogobnórró ngüin-koke bwóbdü? Ia prropet? Ó, ene amkoman. Ka yabü igó byaldóla, e wa amkoman wirrian pam esenarre ngibürr prropetódógab. 27 Zon we pama, ngaen Godón Wialómórrón Bóktana noanbóka apónda, God ⌊Kerrisodó⌋ ne poko bóktanórr wagó,
“ ‘Turrkrru! Ka sab bóktan ódód pam zirrapono marü singül kwata.
Wa marü kwat sab wató ngagróte.’*+
28 Ka yabü igó byaldóla, darrü pama koke kuri tómtómólórr yabü aodó wirrian nótóke Zon Baptaes Bain Pamdógab. A kari ngi olom nótóke Godón Kingzan Balngomóldó, wa wirriana Zonkagab.”
29 Blaman pamkolpam akó ta ⌊taks mani dakabain pama⌋, oya bóktan nidi arrkrruóp, babinürr wa, Godón kwat dümdüma, zitülkus Zon ibü wató baptaes ninóp.+ 30 A Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama Godón tónggapórrón bóktan tibióbkü alzizi amanikóp, zitülkus i bangónóp Zon ibü koke ki baptaes nirre.
31 Yesu wagó, “Ia ka ini lüólan pamkolpam larópükü nütaninünümo? I ia iadako? 32 I kari olmalpókalzanako, pul basirrdü nidi mórrandako akó tibióbka górrgandako wagó,
“ ‘Ki yabünkü marret tatarror apul kwarilnürrü, a e zil koke kwarilnürrü;
ki büdül yónamto wórr bato kwarilnürrü, a e yón gyaur koke kwarilnürrü.’
33 Ka ini poko igósidi byaldóla, zitülkus Zon Baptaes Bain Pama nóma tamórr, wa alo bütóklürr akó waen koke enólórr. We zitülkusdü e igó bóktandakla wagó, ‘Oya bübdü kolae samua ngyabenda!’ 34 A ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma tamórró, ka alo akó anón namülnürrü. Akó we zitülkusdü, e kürübóka igó apóndakla wagó, ‘Ngakónam, wa barngin-koke alo akó gorrgorr bain pama! Wa taks mani dakabain pam akó kolae tonarr pamkolpamab gódame!’§ 35 A blaman pamkolpama, Godón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ nidi mamoandako, igó poko okaka amzazildako, Godón wirri gyagüpitótók amkomana.”
Yesu Darrü Kolan Kolae Tonarr Barrgonórr
36 Darrü Parrisia Yesun ngyaunürr wankü alom tótókóm. Da módóga, Yesu we wamórr ene Parrisian müótüdü, da müót kugupidü nólgópe banomólórr alom. 37 Da módóga, darrü kol warilürr ene wirri basirrdü, arrkrru-koke kolae tonarr alngón kol. Wa umul bainürr wagó, Yesu ta ene Parrisian müótüdü aloda. Da wa darrü wirri darrem ingülküpi* tónggapórrón bele sidódürr, morroal ilang idipükü.+ 38 Wa katókórr, Yesun kakota trramngólórr oya wapór minggüpanandó. Wazan yón warilürr, oya yarrmurra ama Yesun wapór zipür nólóplórr. Olgabi oya wapór nis tóba órrngóene norrgonórr, akó arük-arük nüprüklürr ó morroal ilang idi we ekanórr nizan wapórdó. 39 Ene Parrisia, Yesun nótó bóka itanórr wankü alom, nóma esenórr ini poko, da gyagüpi wamlórr wagó, “Ini pam ne amkoman Godón prropet nóma ki yarile, wa umul ki yarile oya ia kola amurrdo, ó wa umul ki yarile igó, ini kolae tonarr kolo.”
40 Olgabi Yesu ene Parrisi pamdó bóktanórr wagó, “Saemon, kürü darrü pokoa marü azazilüm.”
Da Saemon bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, kóbó bókta.”
41 Yesu bóktanórr wagó, “Darrü pam yarilürr, da nis pam nis mani nókyanórr igó bókampükü, i solkwat darrem nóma ki salkomóli, i ene tumum ki emeli. Darrü ene pama we ngarkwat ipadórr: 500 ⌊silba⌋ mani küp. Akó darrü pama ma 50 silba mani küp ipadórr. 42 Ibü nizanab ngarkwatódó mani koke yarilürr oya darrem akyanóm, i oya ne kla ki ekyeni. Da módóga, wa ibü nizan we nyalórr ene darrem kolaebóka ainüm, i oya ne ngarkwat ki ekyeni. Ene nis pam nisdügab, ia noa moboküpdü ubi wirria ene mani mórrel pamdó?”
43 Saemon bóktan igó yalkomólórr wagó, “Aprrapórr ia we pama, abün mani noan iliónürr akó kolaebóka yónürr.”
Yesu bóktanórr wagó, “Ma dümdüm kuri ekyena!” 44 Olgabi Yesu ene koldó byalüngürra da bóktanórr Saemonka wagó, “Ma ini kol kuri osena? Ka marü müótüdü nóma tama, ma kürü nae koke kókyena kólba wapór bagulüm. A ini kola ma tóba yarrmurri kürü wapór nis zipür nólópe, akó zipür tóba órrngóene norrgorre. 45 Ma kürü koke küprüka, ka nóma tama. A ini kola koke bólene kürü wapór nis aprük, ka marü müótüdü nóma tübangrina. 46 Ma kürü singüldü oel koke ekóna, a wa ma kürü wapór nisdü morroal ilang idi ekóne. 47 Da we ngarkwatódó ka marü igó ayaldóla, ini kolan moboküpdü ubi wirria kürüka. Akó ini tonarra we poko okaka simzazile: wa ne abün kolae tonarr elngólórr, ka kuri barrgona. A ka karianbóka noa kolae tonarr arrgona, oya moboküpdü ubi wata karia.”
48 Olgabi Yesu bóktanórr ene koldó wagó, “Ka marü kolae tonarr kuri norrgonónóma.”
49 Ene pamkolpama, wankü nidi ololórr, tibióbka ola zwapólórr wagó, “Ini pam ia nótóke, kolae tonarr ta dele barrgonda?”
50 Da Yesu bóktanórr ene koldó wagó, “Marü moba amkoman banguna kuri zid mine! Nató, moboküpdü paud sab marüka asi ki yarilün.”
* 7:2 Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama 100 gazirr pam ngabkan yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: centurion. 7:9 Isrrael pamkolpama tibiób Godón pamkolpambóka ngiblian kwarilürr, a ibü amkoman bangun kari yarilürr ene gazirr pamab wirri pamdógab. 7:18 Zon ugón tümün müótüdü yarilürr (3:20). + 7:22 Aesaya 35:5-6; 61:1 § 7:24 Ini bóktanan küp módóga: Zon twalzan bóngap pam koke yarilürr; wa zürük gyagüpitótók akó tae bamgün pam yarilürr. * 7:27 Ini Godón bóktan oporako Yesuka Zonónkwata. + 7:27 Malakae 3:1 7:28 Ma müsirrga ain bóktan Metyu 11:7 ngakanke. + 7:29 Metyu 21:32; Luk 3:12 7:32 Ma müsirrga ain bóktan Metyu 11:17 ngakanke. § 7:34 Ma müsirrga ain bóktan Metyu 11:16-19 ngakanke. * 7:37 wirri darrem ingülküp, Mórrke-mórrke módóga: alabaster. + 7:37 Metyu 26:7; Mak 14:3; Zon 12:3 7:39 Dümdüm ngyaben Zu kolpama kolae tonarr kolpam koke ok bain kwarilürr ibü byamurrüm. We ngarkwatódó, ene Parrisia gyagüpi wamórr wagó, Yesu umul-kók yarilürr wa, ene kolae tonarr kolo.