7
Koitóva Jesus neko ahínoe tuti húndaru íhae Róma
Mt 8.5-13
1 Uke'éxoane Jesus koyúhoinoa xanéhiko neko uhá koeti íhikaxeake, ina aukópovo ya Kafanâum.
2 Yoko ápe tuti húndaru íhae Róma yane pitivóko apêti ahínoe ka'aríneti. Koati énotine koêku ne ahínoe, kahá'atine ivókeovo. Yoko yupíhova ákoyea omótova okóvo tuti húndaru neko ahínoe.
3 Eyekóxoane tuti húndaru koeku ítuke Jesus, pahúkone tutíhiko jûdeu xoko Jesus épemopoinoa xanépea óvokuke koíteova ne ahínoe.
4 Simohíko neko pahoéti xoko Jesus, hopeno-hopenó kíxoa éhakeovo píhea. Hara kíxoa:
—Enepone hóyeno pahukó'oviti, koati motokeâti hivó'oxoponi,
5 vo'oku koati ínikone viyénoxapa jûdeu, koane itúkinovi víhikaxovoku hó'e ûti —kíxoanehiko.
6 Yane xanépoanehiko Jesus. Ye'éxeane óvoku, pahúkoa tuti húndaru ne ínikonehiko kixópoinoa Jesus:
—Unaém, mbuvâti mboréxeopi itukéti. Ako yomótokea yûrukivo kalíke óvongu.
7 Énomonemaka ákoino mbîha xikóyoke ininjoâti ákoyea omóndokea yúnzo'ixoponeopi, iti hána'iti teyonéti. Pohu pahú íxea unátipea ne anzínoe yákokene xoko yóvoheixoku, yane unatípotinemo.
8 Vo'oku undímaka hóyeno konókoti itúkea páhoenonu payásoti ya undíke. Koane ápe húndaru konókoti itúkea mbáhoenoa. Poéhane kónoko “Pîhe” ngíxea, yane pihotíne. Kene po'ínu “Kiná'aka” ngixôa, keno'ókotine. Koane “Hara itíka” ngixôa ne anzínoe, itúkoa ne mbáhoenoa itúkea —koéne emó'u neko tuti húndaru páhoe xoko Jesus.
9 Kamoáne Jesus neko emó'uinoa, yupíhova iháyu'ikea neko hóyeno. Ina sa'irí'okinova ne xanéhiko hokoâti koáne kíxovokoxea:
—Ako noínjeaku xâne koati kuvovónuti kuteâti ra hóyeno, muhíkova xapákuke viyénoxapa íhae Izarâe —koéne.
10 Yane káyukopovonehiko neko pahoéti óvokuke tuti húndaru, yoko inú'ikopane unátipeane neko ahinoêti.
Koexépukopa Jesus xé'a ne sêno ivokóvoti îma ya Nâim
11 Ikénepoke, pihóne Jesus ya kali pitivóko koéhati Nâim, koane íhikauhiko xánea. Enómaka po'i xâne hokó'ixoati.
12 Ye'éxeane páhapetea ne pitivóko, apé koéne xanéhiko ipuhíkeati, ekoxóponoti xé'a sêno ivokóvotine îma. Yoko ako po'inu xe'éxa neko sêno, poéhane nekôyo. Êno xâne íhae ne pitivóko xaneâti neko sêno.
13 Noixoâne Vúnae êno ne ivokóvoti, yupihovó koéne kóseanayea.
—Hako iyêo —kíxoane Jesus.
14 Ina ahi'ókovaxo Jesus ne koínoyeokonoke, koane ípihea vô'uya. Yane xe'okó koénehiko neko koinoâti. Ina kixôa Jesus neko ivokóvoti:
—Hemenó, mbahúkopi yexépukopi —kíxoane.
15 Yane vatá koépone neko ivokóvoti, koane turíxopeovone koyúhoyea. Ina kixôa Jesus neko sêno:
—Anéyepo ra xí'a —kíxoane.
16 Yupihovó koene píkea uhá koêti neko xâne koane iháyu'ikeahiko Itukó'oviti. Hara koéhiko:
—Anéye koati teyonéti porófeta xapákuke ûti. Koati simotíne ne Itukó'oviti xapákuke ûti kóseanayeovi, uti xanéna —koéhiko.
17 Enepora koekúti, ítuke Jesus, ako malíka yónoku eyékoxeokono ya uhá koeti poké'exa Njúdeya, koánemaka ya ipuxóvokutihiko ákoti ahikâ.
Ápe páhoe Xuaum Mbátita xoko Jesus
Mt 11.2-19
18 Ápehiko íhikau Xuaum Mbátita koyuhópinoti Xuâum uhá koêti neko ítukevo Jesus. Yane iháxikoane Xuâum pi'âti íhikau,
19 ina pahukoâmaka xoko Vúnae épemoponea itúkeova ne Mésiya, kúxone xâne símeamo, áko'o kónokeako kúxea po'ínu.
20 Simoné'ehiko neko pi'âti xoko Jesus, hara kíxoa:
—Xuaum Mbátita pahukó'ovi vépemoponeopi itúkeovo îti ne kúxone ûti símeamo, áko'o kónokea kúxeako uti po'ínu —kíxoane.
21 Énomone yaneko ókoku ôra, êno ka'aríneti koítovone Jesus koane xâne yúvone koati kotíveti arinéti yoko xâne ûroevo ndémoniu. Enómaka komítiti koítovone.
22 Ina kixôa Jesus ne páhoe Xuâum:
—Yaúkapapu xoko Xuâum. Yéta'akapa koêku ra neíxone koáne ra kémone, ínixopeanehiko ne komítiti, yonópeanehiko ne mohéveu, koane unátipeanehikomaka ne xâne yúvone lépara. Yéta'akapamaka kamópeane ne mókere, yoko iyúkopeovone ne ivokóvoti, koane koyúhoyeovone ne inámati ihíkauvoti ítuke Itukó'oviti xapa xâne ákoti apeínoati.
23 Yoko koati únati koêku ne xâne ákoti opoé'ainonu isóneu —kíxoanehiko.
Ihayú'ikoa Jesus ne Xuaum Mbátita
24 Pihopónehiko neko páhoe Xuâum xoko Jesus, turíxovone Jesus koyúhoino xanéhiko koeku Xuâum. Hara kíxovokoxoa:
—Enepo pihenôe neíxoponi Xuâum ya mêum ákoti apêti, kutí'ikopo kixónoe neíxi? Xâne muyá'iti kuteâti koêku hí'e kayákae ihunóvoti? Ako kalíhuina.
25 Kutí'ikopoya ne neíxopono? Hóyeno yupihóvoti úhe'ekea ípovo? Ako kalíhuina kó'iyeaneye ko'ípovoyea nê'e. Vo'oku xâne únatinoe ko'ípovoyea, enepone apêtimaka uhá koeti kó'iyeovoku únatinoe koekúti ya xokóyoke, poéhane óvokuke nâti óvo.
26 Kutí'ikopoya ne neíxopono? Porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti? Êm, koati porófeta nê'e, yoko koati ngixópitinoe yupíheovo anú'ukea itúkeovo teyonéti ya po'ínuhiko porófeta.
27 Vo'oku hara koe yuho Itukó'oviti emó'uke vo'ókuke neko neíxoponone:
“Mbahukoâtimo timúneke ne koyuhó'inonuti emó'um, maka míhe'akinapine yoxéne itíki índukexeopike xapákuke xâne” kôe. Malaquias 3.1
28 —Koati ngixópitinoe: Xapákuke xâne yara kúveu mêum, ako teyonéti ya Xuâum. Itea upánini itúkeovo koati hána'iti teyonéti ne Xuâum yâye yara kúveu mêum, koati yupihóvotimo anú'ukea itúkeovo teyonéti ya Xuâum ne xanéhiko ya natíxokuke Itukó'oviti, muhíkova ne koati ákoti apayáso xapákuke —kíxovokoxoane Jesus neko xanéhiko.
29 Uhá koêti neko kameâti yûho, muhíkinova ne koperáxinotihiko nâti, éxokopovo ínixea itúkeovo koati ponóvoti ne yuho Itukó'oviti vo'oku ikótivexea isóneuke ne pahúnevo, koane áhikeovo xoko Xuâum.
30 Itea enepohikoneko farîzeu, yuixóvoti hókea yútoe Muîse, yóko'o ne ihíkaxoti jûdeuhiko ya hó'eke, ako áhikapu xoko Xuâum vo'oku ákoyea akáha'a ne mani ahá'inoa Itukó'oviti.
31 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus:
—Kutimea motóvo ínzokea ra xanéhiko apêti yara káxehiko kó'oyene? Kutimea koéneye?
32 Hara ínzokoa kalivónohiko vataká koyêti ya none ovokúti ákoti ínixone unáko apê po'ínuhiko kalivôno kaha'âti ikómohixea. Yane hara kixókonohiko: “Voxone oxokénati, móhikena elóketi okóvo, itea ákonoe yakáha'a kemóhiyi. Yane vimókovonemaka akene imokó'ikoti ivokóvoti, itea ákomaka yakáha'a” —kixókonone.
33 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko xâne:
Énomonemaka kénenoeye, vo'oku simóne Xuaum Mbátita yuixóvoti jejuá kó'iyea yoko ákoyea énapu víyum, itea ako ínixeanoe unáko. “Ûroevo ndémoniu nê'e” kíxeanoe.
34 Ina nzímo xepákukenoe iníngoti xâne, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, itea ákomaka ínixeanoe unáko. Hara kôe iséneunonu: “Koati nípati yoko énovokenati víyum ne hóyeno, koane yómoti aínavokoxeovo koperáxinoti nâti yoko po'ínuhiko xâne pahukóvoti” kixénunoe.
35 Itea enepone koati kaná'uti exóneti, kóyeanemo iyúseyea kó'iyeaneye vo'oku kixoku itúkeovo ne xâne hokoâti —kíxovokoxoane Jesus.
Ovohévexoa sêno ne Jesus
36 Ápe farîzeu itaíkoti Jesus njántaxoponea óvokuke. Simoné'e Jesus óvokuke, ivátakone xe'o mêsa.
37 Yane apé koene sêno íhae neko pitivóko yupihóvati éxeokono ákoyea aúnati kixoku itúkeovo. Eyekóxone nikóponea Jesus óvokuke farîzeu, omó kixone íhaku xêru, itukéti ya hopú'iti mopôi iháxoneti alabásturu, puhí koatí'iko ovâti.
38 Simoné'e neko sêno, akéneke Jesus véko ahí'okeova ixómoyea íyo koeku kaláka'ikea heve Jesus, koane kíhuhevexopea ya híyeu tûti, yoko siúnoneyea hêve, koánemaka óvohevexea xêru ómone.
39 Noixoâne farîzeu, enepone itaíkoti Jesus, hara koe isóneunoa: “Eneponi itukápuxo porófeta, páhoe Itukó'oviti koyúhoyea emó'u ra hóyeno, mani exoâti itukóvotiye ra sêno isú'okovati itúkeovo ákoti aunáti kixoku itúkeovo” kôe isóneu.
40 Ina kixôa Jesus neko farîzeu:
—Simaúm, anéye ânja ngoyúhoinopea.
—Yokóyuhoakopo ihikaxotí —kíxoane Símaum.
41 Ina kixôa Jesus:
—Ápe pi'âti hóyeno orevéxoti po'i hóyeno, poéha orevéxoati singu koeti séndu pe'u tiûketi, kene ne po'ínu, sinkoénta koe pe'u tiûketi orévexoake.
42 Itea ákone tiûketina ne orevéxoatihiko mani poréxopeake. Yane koyúhoinoane hóyeno iváxoati ne tiûketi ákoyeane okónokoa poréxopea neko orévexoake. Yane pi'âti orevéxoti, kutimo itukóvo yupihóvati ákoyea omótova okóvo ne hóyeno iváxoati tiûketi? —kíxoane Jesus.
43 Ina kixôa Símaum:
—Ya inzóneuke, hanemea ako omotóvaxo okóvo xu'ínati oréveu —kíxoane.
—Koati únati yimópope —kíxoane Jesus.
44 Ina inonéxinova Jesus ne sêno. Yane hara kixo Símaum, kaha'âti koúhapu'ikinoa kixó'ekone ne xêti ítukeinoake:
—Neíxoane ra sêno? Kó'oyene koêku ûrungeova ra kúveu yóvoku, ako kali peréxanu úne ngipóhevexovope, kuteâti kixóvoku xâne xo'opeînokoko. Kene ra sêno, ho'oûke veínoa kipóhevexeonu yoko kíhuhevexopeonu ya híyeu tûti.
45 Koeku nzímea yâyeke, ákomaka sínaneanu. Kene ra sêno, ukeátine inâ urúngovo kúveu yóvoku, ako âka siúnoneyea njêve.
46 Ákomaka yáhipu'ikanu óliu inâ nzímo yóvokuke. Kene ra sêno, xêru veínoa óvohevexeonu.
47 Énomone ngixínopi: Enepora sêno, sasá'ipeane ne êno pahúnevo. Koati yupihóvati ákoyea omótovonu okóvo. Itea koseánakono xâne ákoti koati pahúnevo, kúteanemaka kalíhuyea ne ákoyea omótova okóvo ne xâne koseánati —kíxoane.
48 Ina kixoá'ikomaka Jesus neko sêno:
—Sesá'ipine ne pehúnevo, ngotúyopinopeane.
49 Yane hara kixókoko neko ha'ínehiko ya xe'o mêsa:
—Kutimea itukóvoye râ'a? Muhíkova pahunévoti koyúhoa kasása'ikopea.
50 Ina kixopâmaka Jesus ne sêno:
—Itévone vo'oku kívivonu. Aúhepepone iséneu koêku pihépi —kíxoane.