17
Koímaiti pôreu ne váhere kixovókuti
Mt 18.6-7, 21-22; Mk 9.42; Rm 1.32; 2 Pê 2.1-2, 18
1 Ina kixovókoxoa Jesus ne íhikau:
—Koati kóyekutinemo ápeyea koekúti kopoé'akoti isóneu xâne kutí'inoke itavókeati hókeonu, itea koati kotívetimo koêku ne xâne kixotíneye po'ínu.
2 Tumúneke kíxeaneye, yusikóneni iká'akeokono koati pú'iti mopôi anúkuke ínani kuriná'ekakana úneke ya mar yaneko kópoe'akea isóneu póhuti xapákuke ra kálihunoe kutipónuti koane kátavokopeahiko hókeonu —kíxovokoxoane.
Nókone vitúkea apê váhere ítukeinovike ne po'inu ûti
3 —Yokóhiyanavonoe. Enepo vaheréxa ítukeinopi ne pe'ínu xoko Itukó'oviti, yéxaka pahúnevo. Enepo ikatívexapa isóneuke ne váhere ítukeinopi, hákone yunakôa iséneuke. Kutí íxepane ákoti váherexeaku ítuke.
4 Yusíkoti seti kó'iyea váherexo ítukeinopi ya kúveu póhuti káxe, koane enepo seti akoémaka kixóponeopi: “Kotíveti inzóneuke ngíxeopineye, hako kixênu” ixapánapi, hákone yunakôa iséneuke ne váhere ítukeinopi. Kutí íxepane ákoti váherexeaku ítuke —koéne Jesus.
Koêku ne kúveovo uti Itukó'oviti
5 Ina kíxo Vúnae neko íhikau, enepohikone ápostulu, páhoe koyúhoyea emó'u xapa xâne:
—Unaém, kirí'uxinavi kúveovopeoxo ûti.
6 Ina kixovókoxoa Vúnae:
—Eneponi akutêa kali itóvoku ake ha'i mostarda ne kívivonu, mani motovâti pehúki ne xuve fîgu póhuxeovo marékopeovo koane nópeovo ya kuku mar, yane mani itukoâti kuteâti ne yemó'uinoa.
7 —Eneponi áva xepákukenoe apêti ahínoe ko'itúkeinoati isáneke, áko'o itukovo koyonínoati vakána, ina seôpo ne ahínoe ukopeâti mêum, námeamo kíxoaye yuhó'inoa pátarauxa? “Yahí'akapa ra mêsa, niké'evo” kixoâtimeamo?
8 Ako kalíhuina, itea haramo kíxoa pátarauxa: “Keúnakinanu nikokónoti mesáke, silé'ixa taki ripíno, yíxapu nóngone mesákuke, nikokónoti koane ênga koeku níngea. Unge'éxane níngea, ínamo yahe'ákanu” kixoâtimo.
9 Konókotikopomeamo íkoro'ixinova pátarauxa enepo uséxa ahínoe itúkea uhá koeti páhoenoa itúkea? Ako kalíhuina.
10 Kúteanemaka kêku, itínoe ínzikau. Enepo itikâ ne uhá koeti péhoenokono itíki, yusikóne ké'iyi: “Ako omóndokea inzáyu'ikeokono, vo'oku pohúneti indúkoti mbáhoenokono indúkea” ké'iyi iséneuke —kíxovokoxoane Jesus.
Koitóva Jesus ne yehí koeti yúvone lépara
11 Koeku píhea ya Njeruzálem ne Jesus, hane véko xêne hunoneâti ne hunókoku émeuxa Samâriya yoko hunókoku émeuxa Ngalíleya.
12 Koeku símea xoko kali ipuxóvokuti, ápe yehí koeti hóyeno itôkopovati. Aínovone yúvone koati koímaiti arinéti, enepone lépara kixonéti.
13 Ako koati malíkea okínoakuhiko vaúkea koane kó'iyea:
—Jesus, ihíkaxoti, yokóseanavi —kíxoanehiko.
14 Noixoâne Jesus, hara kíxovokoxoa:
—Pihénoe, yéxakapanapa ne sasedótihiko inuxínoti xâne hó'eke —koéne.
Úkeane pihohíko. Koeku píheahiko, koane uké'epea aríne.
15 Xapákuke neko yehí koêti, ápe póhuti kayú koépoti noixóne unátipea. Koati hónoti emó'u iháyu'ikea Itukó'oviti.
16 Ipuyuké koéne poké'eke nonékuke Jesus koane íkoro'ixinova. Yoko íhae Samâriya nekôyo.
17 Ina kixôa Jesus:
—Ákoikopo yehí ákoe ne hóyeno itóvoti? Náhiko ne nové koêti?
18 Ako ápahuina xapákukehiko kayukóvoti iháyu'ikopea Itukó'oviti ákoti itukápa ra hóyeno ákoti itukapu xanena ûti, uti jûdeu? —koéne.
19 Ina kixôa Jesus neko hóyeno:
—Yexépukapa, pihépane, itévone vo'oku kívivonu —kíxoane.
Koêkumo xanéhiko ye'éxapune káyukopovope Jesus
Mt 24.23-28; 24.37-41
20 Yoko ápehiko farîzeu epémoti Jesus símeovokumo kaxena natíxea Itukó'oviti xapa xâne. Ina kixoáhiko Jesus:
—Enepone natíxea Itukó'oviti xapa xâne, haina koekúti motovâti ínixeokono.
21 Ákomo koêti vo'ókuke: “Anéyene,” áko'o “Harakónone” ákomo koêti. Vo'oku enepone natíxea Itukó'oviti xapa xâne, koati isóneuke xâne óvo —kíxoanehiko Jesus.
22 Ina koe'íkomaka:
—Simóvotimo káxe yupíheovoku kehá'ayi neíxinunoe xoko nandíxoku, muhíkova itukápu ya kúveu póhuti káxe, vo'oku tivékomo ne koekútihiko, itea ákomo omótova neíxinunoe, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.
23 Yane apêtimo kixópitinoe: “Anéyene,” áko'o “Harakónone” kixópitinoemo, itea hákonoemo píhe ikéneke. Hákonoemo hekôa.
24 Vo'oku kuteâti koeku ipixéneneoti uhapu'i-uhapu'í kíxea vanúke ukeâtine po'i poixô'o vanúke tukú koêti ya xoko po'i poixô'o, énomonemakamo koéneye aúngopovope, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.
25 Itea inúxotike, konókotikomo ngoítoponeovo kotíveti koane púveonu ra xanéhiko apêti yara koeku kó'oyene.
26 Kuteâti koeku kaxénake Nôe, énomonemakamo koéneye simapúne kaxena aúngopovope.
27 Poéhane níkea, énoyeovo, koane kâsatuxea, ene yuíxovo ne xanéhiko tukú koêti yaneko káxe urúkovane Nôe neko hána'iti vatéke. Yane kenó'okone neko êno koiníkoti, koane heú kíxea koúpa'ixea neko xanéhiko.
28 Kúteanemaka koeku yaneko kaxénake Lô, vo'oku hara yuíxovo neko xanéhiko, níkea yoko énoyeovo, vanéxea yoko kaváneyea, koane nó'iyea yoko koéxepukea óvoku.
29 Itea yaneko káxe ipuhíkeane Lô ne Sódoma, kenó'okone irúmene yúku ukeâti vanúke xaneti énxofere koxunákeati otúko. Yane heú kíxoa koúpa'ixea neko xanéhiko.
30 Énomonemakamo koéneye aúngopovope, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.
31 Yaneko káxe, koêkuti ovoti omómikokutike oúke pêno, hákone urúkopovo kúveu óvoku veyóponea ítukevo. Kúteanemaka koêku ne ovoti mêum, aká'ikaneye okóho'i. Hákone aukópovo veyóponea ítukevo óvokuke.
32 Puyákapanapa yokóvo koêku ne yeno Lô.
33 Koêkuti xâne yuixóvoti koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum, evókoatimo ne mani unako koépoku xoko Itukó'oviti. Itea enepone xâne ákoti yuixápu koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum, énomonemo unatî koépoku xoko Itukó'oviti.
34 Koati ngixópitinoe ápeyeamo pi'âti imókoti ya póhutike ípe yaneko yóti. Poéhamo veyopókonoti kene po'ínu, iríkovokunemo.
35 Koane apêtimo pi'âti sêno kaha'ínekokoti itútukea. Poéhamakamo veyopókonoti kene po'ínu, iríkovokunemo.
36 (Koáne, apêtimakamo pi'âti xâne ya mêum. Veyopókonotimo póhuti kene ne po'ínu, iríkovokunemo) —koéne.
37 Ina kíxo Jesus ne íhikauhiko:
—Unaém, ná'ikopomo óvo ne koekúti kíxene? —koénehiko.
Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Koêkutimo óvoku ne ivokóvoti, énomonemakamo ho'úxovo ne varutútuhiko —kíxovokoxoane, itukínoati íhokoake ne aúkopovopemo.