5
Kaa júnel machisi kúchum yun buíjhuakähui
(Mt. 4:18-22; Mr. 1:16-20)
1 Júnëli yeu siika: Genesaretta baubäa mayoat Jesústa aneyo, juebena génte áu náu yájaka buéresi ä pítpittiay, Diosta noki jíkkaij báreka.
2 Huanäi guoy canoam bitchak, baubäa mayoachi, éntok jume kúchureom bäapo jäbuekame, bem jítërim báksiaka.
3 Huanäi Jesús, Símonta canoapo jämuk. Huanäi mayoat huáijhua jëla bäau ä rúktia sáuhuek. Huanäi Jesús canoapo káteka am majtiay jume géntem.
4 Noksuka béja, Símontau ínel jiaahua:
—Canoatem bäa násukun bíchaa huéria. Huanärem enchim jítërim áman jímma kúchum buíj béchïbo.
5 Símon éntok ä yómmiaka, ínel áu jiaahua:
—Maestro, sïme tukaatate tekipanuak éntokte kaita buíssek; tëne én em nokpo áman am jímmanake jume jítërim.
6 Áman am jímmaaka, juebena kúchum áma jaatiak jume jítërim éntok béja abe síutey.
7 Huanärim senu canoapo rejtemmeu buáktek, emo ania ïaaka. Huanäi jume huate ámeu yájaka, am aniak. Huanärim guoy canoam tápuniak ímëi tapunika abe róptey.
8 Símon Peero, íkäi bíchaka, Jesústau tónommia áu kíkteka, ínel jiaahuak:
—¡Katë inou rukrukte, Señor! Bueïtukne yóremtaka Dios bejrita jípure.
9 Bueïtuk jume kúchum yún bem buísekä béchïbo, jü máuj‑ra ä jaatiak, éntok sïmetaka áamak aneme két guómtek.
10 Jacobo éntok Juan, Zebedeota üusim, júmëi két tepa guómtek. Bempo Símontamakim tekipanuay. Të Jesús Símontau ínel jiaahua:
—Katë májhue; én naatekë kúchu jaasem tenasë yoremem nununake Diosta béchïbo.
11 Huanäi jume canoam päkun yeu tójaka, sïmetam tö sájaka, Jesústam guojaasek.
Jesús leprata jípuremta tütek
(Mt. 8:1-4; Mr. 1:40-45)
12 Jesústa senu buere joärapo aney, yoreme sïme takahuat leprapaka áu yepsak. Huanäi Jesústa bíchaka, áu tónommia kíktek, éntok ä pújba buíau kóm yúmarialataka jiokot ínel áu jiaahuak:
—Señor, ínel éätek, empo ára ín kökoa nee úhua.
13 Huanäi Jesús áu mám rútukteka át mámtek, ínel jíaka:
—Enchine türi ïaa. Türiäe.
Ínel ä jíak, jíba jü kökoa ä tö siika.
14 Huanäi éntok ínel ä sáuhuek katë jábeta téttejhua. Ínel jiaka:
—Ál‑lë tiöpou huéiye áma nésahuemtahui, éntoke huaka Moiséjta nésahuekäu yáanake em türiakäu béchïbo, juka genteta jüneenakë béchïbo em türialatukä bétana.
15 Të jü sïme jita ä joäu jüneria táytihuak, sïmekut chíbejtek mékka jákun tájti. Juebena génte náu yayajay ä jíkkaij báreka, éntok kökoata emo úhua ïaaka.
16 Të áapo mékka bíchaa sisimey, kaita genteta anëu bíchaa, orciompo Diostau nok báreka.
Jesús káraktilata tütek
(Mt. 9:1-8; Mr. 2:1-12)
17 Séjtul táapo ínel yeu siika Jesústa am majtiayo, jume pariseerom éntok jume leyta am mamajtíame áma jokay júmëi béja ili pueblom bëkatana jometaka áma yáij‑latukay, Galiléa buiära bétana éntok Judea éntok Jerusalén bétana; Diosta úttiära éntok áamak aaney kökoreme tüte báreka.
18 Júnensu huate yoremem áma yájjak, jípetampo senu yorem káraktilatam huériay, huáijhuam ä núk kimuka, Jesústa guókpom ä óre báreka éiyay.
19 Të karam áma kimuka taahuak, juka genteta tüisi büru béchïbo. Huanärim kári jikat jämuka, tejampo guójöriata yáaka, áma huämim kóm ä yétchak, chíkti ä jípetekimaki, áme násuk, Jesústa pújbapo.
20 Jesús, Diostat ehuamta ámet bíchaka, kokoremtau ínel jiaahuak:
—Empo yoreme, jume em Dios bejrimmeche jiokoritu.
21 Huanäi jume leyta am mamajtíame éntok jume pariseerom kaa tüisi áatana éaka taahuak, ínel éakari: “¿Jábesa ïri Diosta béj‑reka nokame? Kaabe ára Dios bejrita jiokore, ál‑la Dios jíbba.”
22 Të Jesús bem éerita jüneriaka, ínel ámeu jiaahuak:
—¿Jatchiakasem enchim jiápsipo kaa yánti éiya?
23 ¿Jítasu chë júne kaa obiachi, ínel jiau béchïbo: “Em Dios bejrimeche jiokorituk”, o ínel jiau béchïbo: “Kíktekë, huerama”?
24 Enchim júkäi jünerianakë béchïbo, ínapo jü Yoremta Üusi ímï buíapo yäurata ín jípurë bétana jume Dios bejrim jábeta ä jiokorinakë béchïbo.
Huanäi jü káraktilatau ínel jiaahua:
—Emoune ínel jiaahua, yejtekë em jípetekta nüka em jóau bíchaa huéiye.
25 Senu huéchiapo, jü káraktila, sïmem bíchäpo kíkteka, juka ä jípetekta tóboktiaka, ä jóau bíchaa siika Diosta úttilsimeka.
26 Huanäi sïmetaka át guómtilataka taahuak, éntokim yörisi Diosta looriata makkay, tüisim májhueka, ínel jiaahuay:
—Énte bejja ä bitchak juka kaa jaibu bíbithuamta.
Jesús juka Levíita núnnuk
(Mt. 9:9-13; Mr. 2:13-17)
27 Chúkula íkäi simsuko Jesús yeu siika, senu yäura tómita náu tóij‑lerota bitchak, Levíi tï téhuakamta, jum tómita tótoijhuäpo kátekamta. Huanäi ínel áu jiaahuak:
—Ino sauke huéiye.
28 Huanäi kíkteka, sïmeta tójaka, áa sáu siika.
29 Chúkula éntok, Levíii ä jóapo buéresi pajkok, Jesústa béchïbo, huanäi juebénaka jume yäura tómita náu tóij‑leerom mesahuim jokay, éntok huate yoremem ámemaki.
30 Huanäi jume leyta am mamajtíame éntok jume pariseerom jume discíipulom junneria jíaka, ínel ámeu jiaahuay:
—¿Jatchiakem jume yäura tómita náu tóij‑lerommak éntok jume juëna yorememmak jïbuä, éntok jita jëye?
31 Jesús am yómmiaka, ínel ámeu jiaahua:
—Jume kaita ják ínnëame katim mérikota huáatia, të jume kökoreme ál‑la.
32 Ínapo kaa huame lútüla jiápsame núnuseka äbo siika, ál‑la Dios bejrita joame, am jíapsi kúaktinä béchïbo.
Ayuunota bétana natemaijhuame
(Mt. 9:14-17; Mr. 2:18-22)
33 Huanäi bempo ínel Jesústau jiaahuak:
—¿Jume Juanta discíipulom éntok jume pariseerom discíipulom kaa jíjïbuä ayuunaka éntokim élaka Diostau oraciompo nooka, jume em discíipulom éntok ëe? ¿Jatchiakasu?
34 Huanäi áapo ínel ámeu jiaahua:
—¿Jachem jum bóodau núnurim buähuamta emo táktiria máchile, juka jubemta ámemak áma aneyo?
35 Të taahuarim yúmanake, juka jubemta núk sákahuako. Huanäi ál‑la huamei taahuarimmechim kaa jïbuänake.
36 Íkäi ejemplota két ámeu yétchak:
—Kaabe súpe bemelampo ili sánkota áma chúkchuktia, súpe öram chäbuä béchïbo. Të ínel ä yák éntok, jume súpe bemelam nasontenake, éntok kaa jüri jíbba, kaa áamak útti jü sánko bemela öramaki.
37 Kaabe jü vino bemelata huaka bea bóosa örapo ä tóttöa. Áma ä kimakätek éntok, jü vino bemela ä síutianake juka huaka bea bóosata. Huanäi éntok, jü vino guötinake, éntok jume huaka bea bóosa júne kaa türika tahuanake.
38 Júnen béchïbo, jü vino bemela huaka bea bóosa bemelapo tottöhua. Júnëli náhuichikam kaachin ayunake.
39 Jábe júne juka vino jauhuey huémta jëyëteko, kaibu júchi juka bemelasi yáata jï báanake. Bueïtuk ínel jiaunake: “Jü vino jauhuey naateka ëriari chë türi.”