3
Juan Bautista géntemmeu nookak
(Mt. 3:1-12; Mr. 1:1-8; Jn. 1:19-28)
1 Quince huásuktiriampo juka rey Tiberio Césarta yäura Romapo nésahueyo, jum Judea buiärapo éntok Poncio Pilato gobernadortukay, Heroodes éntok Galiléa buiärapo yäuratukay, ä saila Felipe Itureapo éntok Traconite buiärapo, Lisanias éntok Abiliniapo yäuratukay.
2 Anasta éntok Caifásta sumo sacerdotetuko, Diosta bétana noki áu yepsak, Juan, Zacaríasta üusibehui, mékka ánia see päriapo ä aneyo.
3 Huanäi áapo sïme Jordán bathue mayoamak géntemmeu noksimeka huéiyey, batöhuamta éntok Diostau bíchaa jíapsi kúaktiahuamta jume bem Dios bejrim jiokorinä béchïbo.
4 Isaías profeetata jïojteri bénasi ínel ä jiäpo:
Jiahui mékka ánia see päriapo chaaye:
“Señorta böomem tüte,
ili böom éntokem rútuktia.
5 Sïme huame buía jójoroim nanahuittena,
jume chopöriam, éntok káuhuim,
jume böo chachakuim éntok rútuktiana;
éntok jume böo rúrumuyim tütena.
6 Huanäi sïme génte ä bínnake Diosta jínëuria.”
7 Juebena yóremra au yeu sájjak emo batö iäka, huanäi ínel ámeu jiaahuak:
—¡Eme géntem bakot usiarim! ¿Jábesu enchim majtiala emo ä tö tenni sáhueka huaka Dios omtirata yebijnakemta?
8 Türi takame jípu báreka eiya, emo jíapsi kúaktiaka. Éntok katem enchim jiápsipo ée taite: “Béjate Abrahamta itom áchaypo jípure”; senu huémtane enchimmeu nooka, Dios kía ímï tétampo júne ára am toboktia, jume Abrahamta üusim.
9 Bueïtuk két jume tépuam béja júyam nahuapo kéchari, sïme jü júya kaa türik takame chúktiahuaka tájiu jímmaana.
10 Huanäi jü génte béja ä temajek, ínel áu jíakari:
—¿Jítasute, júntuk yáanake?
11 Huanäi Juan am yómmiaka ínel ámeu jiaahua:
—Jü guoyik sánkokame, juka kaita jípuremta huépülam máknake; jü buähuamta jípureme, juka kaita jípuremta miknake.
12 Jume yäura tómita náu tótojaihui két áu yájjak emo batö iäka. Huanärim ínel áu jiaahua:
—Maestro, ¿jítasasute yáanake?
13 Áapo ínel ámeu jiaahua:
—Katem úttiapo jita aahua enchim sáyhuakäpo áman jíbba.
14 Huate sontarom két ä nátemajek ínel jíakari:
—Ítaposu, ¿jítasasute yáanake?
Huanäi ínel am yómmiak:
—Katem jabetau kaa huéeläpo jita aahua, ál‑la enchimmet nésayhuakäpo áman jíbba. Katem yäurapo emo tekipanoä tíaka, jábeta guómtiaka jítasu ä úhua. Enchim béjtuahuä beyem al‑leiya.
15 Jü gente éntok át suaka ä bitchay sïmeta juka huémta, bem jiápsipo éntokim emo nátemay, ínel jíakari: “Jamak Juan ájäria jäni jü Cristo.”
16 Huanäi Juan sïmemmeu ínel jiaahua:
—Lútulay ínapo bäampo enchim batöa; të äbo huéiye senu ino béppa chë yörisi maachi, éntok chë nésahue. Huakäi béja ínapo katchanne júne áu kóm chätuka bocha huíkyam ä búttiriapo yúmala. Huäri béja enchim batönake Espíritu Santoyi éntok tájiyi.
17 Ái huijhuijtiahuame ä mámpo óorek, juka erata tülisi ä tüte báreka. Chúkula éntok jume tirijkom ërianake jum kaa am nasontenakepo, juka pajata éntok náu yéchaka jum táijta kaa tutukëpo ä táanake.
18 Íkäiri éntok huate jita ámeu nokaka, am téjhuay, juka genteta tühua bemela nokta bétana.
19 Huanäi jü Juan kuttílasi áu nookay jü rey Heroodestahui ä saila Felipeta jámut ä jípurë tíaka (Ï jámut Herodias ti téhuaakay), éntok huate jita büruk kaa türik ä yáalä béchïbo.
20 Júnëli jita kaa huéchiasi yáalataka jü Heroodes, júchi áa béppa, Juanta páttiatebok jum cárcelpo.
Jesús batöhuak
(Mt. 3:13-17; Mr. 1:9-11)
21 Júnaköri sïme pueblota emo am batöayo, Jesús két batöhuak. Huanäi Diostau oraciompo ä nokayo, jü téhueka áu étapok.
22 Espíritu Santo át kóm siika, guókouta bénasi takahuaka. Téhuekau bétana éntok áu nokhuak, ínel jíakari:
—Émpë ín Üusi ín yeu púari, éntok ín nákëhui.
Jesústa yoiyöhuam bannaataka kateme
(Mt. 1:1-17)
23 Áapo jü Jesús ä tékilhua naatekari, jíba tua jamak treinta huásuktiriam huériay. Huä Joséta üusi ti ériahuame. José éntok Elíta áchayekay.
24 Elí éntok Matatta áchayekay. Matat éntok Levíiita áchayekay. Levíi éntok Melquita áchayekay. Melqui éntok Janata áchayekay. Jana éntok Joséta áchayekay.
25 José éntok Matatíasta áchayekay. Matatías éntok Amósta áchayekay. Amós éntok Nahumta áchayekay. Nahum éntok Eslita áchayekay. Esli éntok Nagaita áchayekay.
26 Nagai éntok Maatta áchayekay. Maat éntok Matatíasta áchayekay. Matatías éntok Semeita áchayekay. Semei éntok Joséta áchayekay. José éntok Judáta áchayekay.
27 Judá éntok Joanata áchayekay. Joana éntok Resata áchayekay. Resa éntok Zorobabelta áchayekay. Zorobabel éntok Salatielta áchayekay. Ï Salatiel éntok Nerita áchayekay.
28 Neri éntok Melquita áchayekay. Melqui éntok Adita áchayekay. Adi éntok Cosamta áchayekay. Cosam éntok Elmodamta áchayekay. Ï Elmodam éntok Erta áchayekay.
29 Er éntok Josuéta áchayekay. Ï Josué éntok Eliezerta áchayekay. Eliezer éntok Jorimta áchayekay. Jorim éntok Matatta áchayekay.
30 Matat éntok Levíiita áchayekay. Levíi éntok Simeónta áchayekay. Simeón éntok Judáta áchayekay. Judá éntok Joséta áchayekay. José éntok Jonánta áchayekay. Jonán éntok Eliaquimta áchayekay.
31 Eliaquim éntok Meleata áchayekay. Melea éntok Mainánta áchayekay. Mainán éntok Matatata áchayekay. Matata éntok Natánta áchayekay.
32 Natán éntok Davidta áchayekay. David éntok Isaíta áchayekay. Isaí éntok Obedta áchayekay. Obed éntok Boozta áchayekay. Booz éntok Salmónta áchayekay. Salmón éntok Naasónta áchayekay.
33 Naasón éntok Aminadabta áchayekay. Aminadab éntok Aramta áchayekay. Aram éntok Esromta áchayekay. Esrom éntok Faresta áchayekay. Fares éntok Judáta áchayekay.
34 Judá éntok Jacobta áchayekay. Jacob éntok Isaacta áchayekay. Isaac éntok Abrahamta áchayekay. Abraham éntok Taréta áchayekay. Taré éntok Nacorta áchayekay.
35 Nacor éntok Serugta áchayekay. Serug éntok Ragauta áchayekay. Ragau éntok Pelegta áchayekay. Peleg éntok Heberta áchayekay. Heber éntok Salata áchayekay.
36 Sala éntok Cainánta áchayekay. Cainán éntok Arfaxadta áchayekay. Arfaxad éntok Semta áchayekay. Sem éntok Noéta áchayekay. Noé éntok Lamecta áchayekay.
37 Lamec éntok Matusalénta áchayekay. Matusalén éntok Enocta áchayekay. Enoc éntok Jaredta áchayekay. Jared éntok Mahalaleelta áchayekay. Mahalaleel éntok Cainánta áchayekay.
38 Cainán éntok Enósta áchayekay. Enós éntok Setta áchayekay. Set éntok Adánta áchayekay. Adán éntok Diosta áchayekay.