17
Paulo Ku Sila Édu Bésu Tesalonika.
1 Nya se bésu báyɛ lǝ Amfipoli ku Apoloniaa, bésu bédufǝ Tesalonika. Nya mfóo, Yudafɔ eto katsyakɔ ákɛ.
2 Nya fe kase Paulo laala buyifoo, úsu mfó nkǝ lǝ úsu udi mǝ etiki lǝ disikakpekɔ kamǝ. Nya lǝ Ɔnwɛditsyǝyi ǝtsyǝ nya dítǝkǝ lǝ bǝtsyuǝ ǝsuǝǝ, úsukate mǝ asa itsyi lǝ etiki nnya nkpe lǝ Awɔnisa kɛnkɛ eto kukue ǝsuǝ.
3 Nya ókpasǝ mǝ bulǝ bo bátɛyi bǝtsyǝ bǝ Kristo ebubǝ unyǝ ku kase lǝ nnya kamaa, wootaka utsyi ɔkɔmǝ ubǝ nkpǝ. Paulo átɛyi mǝ nkǝ, “Utidi wǝ eto etiki minlɛ mi bɔtɛyi mfo ni Yesu wǝ ni Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ nɛ.”
4 Etiki nnya ókpasǝ óte mǝ mfó átsyi mǝ bǝtsyuǝ eto nsusu bɔ́wuninsǝ, nya báfo bánɔ bǝtǝkǝko Paulo ku Sila. Nya Grikifɔ kpǝ ba laate Onanto sikpi ku besio kpǝ ba nkpe díbu tsya átsyi bawuninsǝ lǝ umǝ ǝmǝ bǝtǝkǝko mǝ.
5 Fɛɛ Yudafɔ asɛsǝ ǝnǝmi lǝ mǝ ǝsuǝ. Nyaso babɛbɛ betidi bua bǝtsyuǝ lǝ umǝ ǝmǝ ba bǝtǝ bǝ umǝ ǝmǝ eto betidi lǝ bataka bǝńyǝ lǝ mǝ ǝsuǝ. Nyaso bákpa betidi kpǝ ba lányǝ lǝ ditsyǝbi saa ǝsuǝ ku kudu besu batsyilama Yason eto diyo ku nsusu bǝ lǝ bǝmuǝ Paulo ku Sila lǝ bakpa mǝ besuko umǝ ǝmǝ eto katsyakɔ.
6 Nya se bǝnnyǝ mǝ esoo, bǝmuǝ Yason ku bafokanɔfɔ bǝtsyuǝ nya bǝnǝ mǝ besuko katsyakɔ kamǝ. Mfó banlɛ bofa katɛyi bǝnkǝ, “Betidi bǝtsyuǝ lɛ bɔyɛ katsyilama kakpe bulǝ lǝ kalebe saa, nya bǝbǝ mfo tsya bǝ lǝ bakpe, bulǝ.
7 Nya Yason tsya léfo mǝ ókpe lǝ wǝ diyo. Nya betidi bamǝ létaka bǝńyǝ lǝ Roma eto Okankplɛ eto kɔfi ǝsuǝ. Nya mǝ asatete nlɛ bɔtɛyi nkǝ oka bamba wǝ baakpo Yesu si okpe!”
8 Nya se bánɔ nyamfoo, betidi bamǝ ku umǝ eto beninǝ ǝnyǝnki nyanklaa.
9 Nya bátɛyi bǝnkǝ ele bǝ Yason ku wǝ betidi fo kayo fe mba díńyǝ mǝ kama fɛ lǝ bayani mǝ.
Paulo Ku Sila Édu Bésu Beroia.
10 Nyaso diyi nǝmfo eto ketsyee, bafokanɔfɔ lǝ umǝ ǝmǝ ákpa Paulo ku Sila bétsyetsyiko bésuko Beroia. Nya se bésu bédufǝ mfóo, bésu Yudafɔ eto katsyakɔ.
11 Mba lǝ Beroiaa, mǝ nsusu ásini lǝ Ditiki Sɛɛ nǝmǝ ǝsuǝ esó Tesalonikafɔ. Nyaso bétsyue ato bánɔ lesa nǝ banlɛ bɔtɛyi. Nya diyi saa, nya banlɛ budufǝ lǝ Awɔnisa Kɛnkɛ eto Kukue komǝ ǝsuǝ kabe lǝ etiki nnya Paulo nlɛ bɔtɛyi eyifo sitinti.
12 Itǝ eso mǝ nti eto bǝtsyuǝ kpǝ áfo bánɔ. Grikifɔ eto besio kpǝ ba nkpe díbu ku basani kpǝ tsya áfo bánɔ bátsyi bawuninsǝ.
13 Fɛɛ lefe nǝ Yudafɔ ba nkpe lǝ Tesalonika lɛnɔ bǝ Paulo kpe ɔlɛ Ditiki Sɛɛ nǝmǝ budi lǝ Beroiaa, bésu mfó bésu bákpe kǝnǝ ku bulǝ lǝ umǝ ǝmǝ.
14 Nyaso bafokanɔfɔ ba nkpe mfoo átaka kpla bǝńyǝ nya bákpa Paulo bésuko lekpo kɛnyɛ. Nya íbu Sila ku Timoteo lǝ Beroia mfó.
15 Mba lékpa Paulo bayɛnko, áyɛnko wǝ bédufǝnko Atene. Se bétsyi mfo banlɛ bubǝǝ, Paulo ǝtǝkǝ mǝ kɛnyɛ nkǝ bǝbǝ batɛyi Sila ku Timoteo lǝ bakɔse bǝbǝ betu wǝ mfó.
Paulo Ákɛ Lǝ Atene.
16 Lefe nǝ Paulo lɛkɛ lǝ Atene unsi unsǝkǝ Sila ku Timoteo, iyifo lesa nǝ dílǝ wǝ tinti se únyǝ kase betidi bamfo dítsyǝ bǝfiǝ beesumu, nya umǝ ǝmǝ kenke díyi ku bǝfiǝ.
17 Lǝ nyasoo, úsu mfó nkǝ weesu udi Yudafɔ ku betidi bamba ba laate Onanto sikpi tsya etiki lǝ mǝ katsyakɔ. Nya diyi saa, úkedi mba úkǝnyǝ lǝ asi tsya etiki.
18 Nya lefe lɔnii, betidi bǝtsyuǝ ba ni Epikurofɔ ku Stoafɔ ba ni kawunsiǝ eto babesibe kplɛ ǝnǝ etiki ku Paulo nya bátɛyi bǝnkǝ, “Be kon utikidi wǝ leenyi kulesa ǝmfo nlɛ bɔtɛyi?”
Nya babamba tsya lɛtɛyi bǝnkǝ, “Iyifo fenkǝ nsɔ bamba eto bǝfiǝ ǝsuǝ ɔnlɛ etiki budi ketsyiko.” Nya betidi bamfó édi etiki nko itsyise bánɔ bǝ Paulo édi etiki itsyi lǝ Yesu ku wǝ botaka ketsyi ɔkɔmǝ kǝbǝ ǝsuǝ.
19 Lǝ nyamfo esoo, bákpa wǝ bésuko kaka baakpo akpo lǝ Areopago ini umǝ eto beninǝ eto disikakpekɔ, nya bátɛyi bǝnkǝ, “Bola boǝ boate asafɔfɔ nnya fanlɛ bote mfo eto kasɔ.
20 Itsyise asa nnya fanlɛ bote eyifo bo yanii. Nyaso bola boǝ boanɔ nnya kasɔ.”
21 Nya Atenefɔ kenke ku bafɔ ba nkpe lǝ kasɔ mfóo, eefi mǝ lefe kǝtǝ asafɔfɔ saa eto etiki bɔtɛyi ku nnya bɔnɔ.
22 Nyaso Paulo átaka únyǝ lǝ disikakpekɔ kamǝ lǝ betidi bamfó eto ǝnǝmi, nya ɔ́tɛyi mǝ nkǝ, “Lǝ kusu saa ǝsuǝǝ, nyǝ ntsyǝ lekpo miǝ mi Atenefɔɔ, biyifo betidi ba laala kesumu tinti.
23 Itsyise se minlɛ botsyilama kalɛ asa ola kabee, nya se mínyǝ mi nsumukɔɔ, nnyǝ kesumukɔ kani ka báwɔni bǝtǝkǝ lǝ kǝ leba ǝsuǝ bǝnkǝǝ, ‘Búfi nyamfo bútǝ bo Anto wǝ bunyi.’ Nya Anto wǝ binyi fɛ bɛnlɛ wǝ busumu mfoo, wǝ ǝsuǝ minla miǝ meedi mi etiki mɔmɔ nɛ.
24 “Anto ǝmfo ni Bonamute wǝ diyifo kawunsiǝ, kato ku kasɔ ku asa nnya kenke nkpe lǝ ke. Nya woǝnsiǝ kpoo lǝ disumuyo fe nǝ kasɔ mfo eto betidi dífi mǝ ani báto.
25 Nya woanhiã bǝ udi kulesa itsyi lǝ betidi eto ani ɛyɛ lǝ mǝ keyifo tsya ǝsuǝ, itsyise wǝ kosate ni futsyǝ lǝǝtǝ utsyuǝ saa nkpǝ ku lesa saa nǝ baahiã.
26 Wǝ dílǝkǝ utidi saa ɛyɛ lǝ utidi ɔni ǝsuǝ bǝ lǝ busiǝ nkpǝ fe kɔtɔ kɔni eto bebi lǝ kasɔ kamfo kenke ǝsuǝ. Wǝ kosate dítsyǝ lefe ku kedikɔ útǝ mǝ tsya.
27 Nya Boanto dítsyue nyamfo utǝ bo betidi itǝ bǝ lǝ bɔbɛbɛ wǝ esu lǝ bunyǝ wǝ, ekpe bǝ lǝ sintintii, woantsyonko bo.
28 Itsyise fe kase mi mba laatɛyi akpa lɛtɛyii, ‘Wǝ ni nwǝ nsi nkpǝ nyaso bo tsya nsi nkpǝ, nya bunsi nkpǝ ku wǝ nya boalabe selabe lǝ wǝ.’ Nya baatɛyi tsya bǝnkǝ, ‘Bɔ́bɔ butsyi lǝ wǝ.’
29 “Nya se buni Onanto eto bebi esoo, yanle bǝ ibǝ bǝ bubú boǝ Onanto ǝmfo te fe lesa nǝ bo betidi dífi sika sia nye siflubia nye kuyi nye leba búyifo ku bo ani nye lesaatsyuǝ nǝ baawoe nye lǝ ditsyǝbi saa ǝsuǝ.
30 Nya idu lǝ kawunsiǝ eto kasɔ ketsyikokɔ ibǝ ese mɔmɔɔ, Onanto mǝnnǝ utidi saa koto itsyise bánte wǝ eso. Fɛɛ mɔmɔ mfoo, úkǝ bo ato nkǝ bulǝkǝ bo ǝsuǝ lǝ asa nyamfo eto kakle ǝsuǝ lǝ butsyi ǝnǝmi butǝ wǝ.
31 Itsyise útsyǝ diyi nǝ utidi wǝ úlǝkǝ utsyǝ luubǝ okponko bo lekpo itsyi lǝ bo ditsyǝbi ǝsuǝ ɛyɛ lǝ kɔtsyɔntsyɔsu ǝsuǝ Nya úlǝkǝ Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ óte bo idu lǝ lefe ne ótakasǝ wǝ utsyiko ɔkɔmǝ ubǝ nya unsi nkpǝ.”
32 Nya lefe nǝ bánɔ bǝ Paulo edi etiki itsyi lǝ botakaketsyi ɔkɔmǝ kǝ bǝ ǝsuǝǝ, mǝ nti eto bǝtsyuǝ ǝmǝ wǝ. Fɛɛ mǝ bǝtsyuǝ tsya ǝmǝ wǝ bátɛyi bǝnkǝ, “Bola boǝ busi boanɔ lesatsyuǝ itsyi lǝ utidi eto businkli kataka ketsyi ɔkɔmǝ ǝsuǝ.”
33 Nyaso se íbǝ nko esoo, Paulo édu mǝ lǝ ǝsuǝ.
34 Fɛɛ betidi bǝtsyuǝ ǝtǝkǝko wǝ nya bétsyi báwuninsǝ báfo bánɔ. Nya utsyuǝ uni ákɛ mǝ lenti wǝ díyifo Areopago eto uninǝ wǝ baakpo Dionisio ku usio wǝ baakpo Damari ku babamba bǝtsyuǝ tsya áfo bánɔ.