10
Angelo yá Konilius yan káin tunggafengga me inuk
1 Kulá it yáilá Sisaria káin du ámna káman átkiuk wawu kutná wu Konilius. Iná Konilius wawu káwak Rom wakáinnan tewe ámna 100 kutná Itali yan tewe ámna wata yáin yáni.
2 Ámna málám me ámna náráwa kámuk hánám watán it hára átnándaráng wawu Ánutu yá rina átnát ta narek wa isutang Ánutu tárang káin rewe átnándaráng. Iná málám bu ni ukuro ámna náráwa átnándaráng wa táwi hánám háláng yámángga átnándak, me rámá rámá Ánutu yan káin sáponga tángga átnándak.
3 Rám káman du yonyon kálu 3 kilok náut wáina hálengga árán du ára hára ina kangngárán hiták hánám Ánutu yan angelo yá áwáng mantáng mángga inuk, “Konilius!”
4 Wáina tán Konilius málám kárek hánám kangga pingpitáng gu miuk, “Ámna hulána, rina?”
Wáina inán du angelo yá inuk, “Ánutu yá ko sáponga tángngátalák wawu há narángngátak, me kutná kutná ukuro árená yámángngátalák wawu há kahángngátak. Wáina tángngátalák wawu tahaka ina titá kangga heronge naráng kamángngátak.
5 Kulá rám kula wu ámna kámá suring yámátá kungga it Jopa káin ámna káman kutná Saimon kutná nukngá Pita wa engotang áwineráng.
6 Ámna wawu ámna káman kutná Saimon yon watán it tu táp tangtang káin árán wahára átak. Ámna nukngá Saimon wawu bulmakau kepmá iháng yáup kámá tángngátak.”
7 Wáina inángga kun du Konilius yá yáup nanggená yará yot tu tewe ámna káman men áwuráng. Tewe ámna wawu Ánutu yá pahálá káin rina isutsut ta narek wáina isutang átnándak, me Konilius málám bot tu rámá rámá átnándamálák.
8 Wáina men ámna kaláhu watá áwát tu tárák wáina káet ingga erek hánám yánángga ku suring yámán it Jopa káin Pita kangga inángga áwáwáya kuráng.
Pita yá ára ina káuk
9 Wáina kuráng ngáya tembátnáya ku káe táitná hálengga árán du it Jopa hára kung heheya tángga áturáng wahára ku Pita wu it hungnganá káin sáponga tátáya árángga kuk.
10 Áráng sáponga tángga átang gu háing mán sungi kámá nanaya naruk, enendu sungi emá tiyawingga áturáng. Rám wahára wu málám ára ina káman káuk ku
11 alek ká ang tán lap maming táwi ina hahala táwi wa ilungngá 4 hára wa táng kik táená watá yolopon hang árán,
12 songgo háram yáni 4 me ále málisám me kunap náut watanan me iráp kahetang átninggoená watá lap wata kinan árát kápuk.
13 Wáina kápángga átnárán du me káman dá ing inuk, “Pita, tárutang kámá ráhángga sinang.”
14 Wáina inán Pita yá miuk, “Táwi, wáina wu muná hánám! Nák ku songgo ma nanaya mená me kák rahála hára rongrongngá muná wawu ma nangngátat.”
15 Pita yá wáina men me watá ing inuk, “Ko náut kámá káman Ánutu yá rongrongngá ingga mená wa ko rongrongngá muná ma nanayan ingga ma meindalák.”
16 Kulá me wanyon rám kaláhu pálak men narán du waháranyon lap ina kutná kutná pálak watá alek káin son árángga kuk.
17 Wáina tángga ku Pita málám ára ina wa káuk wata hulá ya nanará yáup tángga átkiuk. Wáina tángga átnárán du ámna Konilius yá suring yámán kuráng watá yánáng sulit Saimon dán it tu wahára átak ingga yánát há narángga ku kung it kumbiná kálu mungnganá hára hetang áturáng.
18 Wahára hetang átang gu ing miuráng, “Saimon kutná nukngá Pita wa it nahára átak me?” ingga miuráng.
19 Kulá rám waháranyon du Pita wu ára ina káuk wata emá nanará yáup tángga átnárán du Iruk Káungá yá inuk, “Saimon, ámna kaláhu yá kák ka sulingga áweráng.
20 Wáina wata ku tárutang hangga kápáng. Watyot kukuya narángpak ma táindalák. Wa áweráng wawu na suring yáme áweráng.”
21 Wáina inán Pita málám tárutang hangga ámna wa yánuk, “Nák ku ámna sándá suling mángga áweráng wa. Náuta suling namángga áweráng?”
22 Wáina yánáng sulin du ámna watá inuráng, “Nándu Konilius tewe ámna yáin yáni watá suring námán áwemán. Ámna wawu kándáng re átang Ánutu tárang káin átnándak. Juda kámuk ká ámna wawu ámna álosim ingga mengngátaráng. Ánutu yan angelo káman dá ko kung itná káin me kámá inátá nanaráya inán du wata suring námán kák ka áwemán.”
23 Wáina inát tu Pita yá yángotang it kinan hangga yáungán du wahára watyot ruhuráng. Kulá tembátnáya ku tárutang hangga ámna kaláhu watyot kuráng. Wáina kut tu Jopa nan Jesu ya naráng háting mená watá hangga yásutang watyot káman yáni kuráng.
Pita yá Konilius yan it káin kuk
24 Kulá tembátnáya ku Pita wu Sisaria káin kung hiuk. Konilius wu wáina áwinderáng ingga narángga ku sipmá kátu me yanuknukngá yánán áwát káman átang háleng yámángga áturáng.
25 Kulá Pita yá Konilius yan it kinan káin kung háuk wahára wu Konilius málám hárammá hulá hára turingga hangga ináng sákngin ingga táuk.
26 Wáina tán Pita yá táng tárut tángtáng inuk, “Tárulák, ko nák ma nanáng sákngindalák, nák ku ámna nangge, ka inanyon.”
27 Kulá Pita yá watyot me metángtáng kung it kinan hangga kápuk ku ámna náráwa táup hánám watá árát.
28 Wáina árát kápángga ku Pita yá yánuk, “Sáni há nareráng wa, Juda nándá ámna ále kámá káinnan sányot káman háhále me kungga sásáhá wawu meng rákit mená yá wáina ma tátáya káto hánám tená yá átak. Enendu Ánutu yá há naliuk wawu no ámna káman rongrongngá muná ingga ma memeyan.
29 Wáina wata ku nák ka ingga há suring yámeráng wata no rina kámá ma tát ináku há áwet. Wata ku no ing sánin, hulá náuta hánám bu nák ka pin tit no áwet?”
30 Wáina yánán Konilius yá inuk, “Rám kaláhu átang áwemán wata ámang káin yonyon kálu 3 kilok inggon hálengga átuk hára nawu itna káin sáponga tángga átkiut. Kulá waháranyon hánám ámna káman kutná kutná ná hakokowak hánám tánggánená watá tunggafengga rupna hára hetang átuk.
31 Wáina hetang átang gu nanuk, ‘Konilius, Ánutu yá ko sáponga tángngátalák wawu há narángngátak, me kutná kutná ukuro árená yámángngátalák wawu há kahángngátak.
32 Wáina wata ku ámna kámá suring yámátá kungga it Jopa káin ámna káman kutná Saimon kutná nukngá Pita wa engotang áwineráng. Ámna wawu ámna káman kutná Saimon yon watán it tu táp tangtang káin árán wahára átak. Ámna nukngá Saimon wawu bulmakau kepmá iháng yáup kámá tángngátak.’
33 Wáina nanán du waháranyon du no kák ka pin se kung kamán ko wa narángga há áwátá no kák ka heronge naráng kamet. Kulá kula wu nán kámuk Ánutu rupmá hára há átamán da ku Táwi yá rina nánánáya kanuk wa nánátá narindemán.”
34 Wáina inán du Pita yá ing yánuk, “Kula wu há naret, pálipuk hánám Ánutu yá tárák káman re it wakáinnan wakáinnan wa nálenggoek.
35 Wakáinnan wakáinnan wawu niyá málámba tárang káin átang kálu kándáng wa isutang átnándaráng wata wu heronge naráng yámángga álo ing mengga son ihánggoek.
36 Ánutu yá Israel nán me nánuk wa há narángga átaráng wawu me pingnga álosim ing miuk, Jesu ámna náráwa son iháhá wawu ámna náráwa kámuk ka Táwi yáni. Wahára kungga ku Ánutu yá nányot pahán káman hálek.
37 Judia ále kinan rina tunggafiuk wawu sáni há nareráng wa, Galili ále hára átang hulátiuk wawu Jon Umi Kuháng Yámámá watá umi kukuháya mená menggiuk wata torong kálu
38 Ánutu yá Jesu Nasaret nan Iruk Káungá yot háláng táwi hánám wa imángga ku málámbá watyot árán du itná itná átningga ámna náráwa háláng yámángga Satan dá iháng lem táená wa iháng tolingga átninggiuk.
39 “Kulá nán aposel wawu Juda nánin ále káin me it yáilá Jerusalem káin rina rina tán rahán náni yá há káumán wata meng isurátne kunggoek. Jesu wawu táng maripong hára kátit tu kámutuk,
40 enendu rám kaláhu átang gu Ánutu yá son táng tárut tángga hiták tin ámna náráwa yá rahán yáni yá há káuráng.
41 Wawu kámuk hánám bá ma káuráng, ináku ámna nán uláp Ánutu yá málámbán me wa meng isusut tán náháng tunggap táuk, nándán káin tunggafeng námuk. Kulá kámutang tárutuk wata torong káin du nándá watyot sungi me umi há náumán.
42 Wata ku ámna náráwa Ánutu yan me yánángga hiták ing memeya nánuk, Ánutu yá kámurená me ma kámurená watán átkuku yáni tárákngá hára re horengga nanará wawu Jesu wa rewe táng tunggap táuk.
43 Uláp profet kámuk hánám bá Jesu ya ing miuráng, Jesu málámba kutná hára re ku ámna niyá Ánutu ya naráng háting meráng watán mukmuro yawon yáminek.”
Ámna náráwa kámá káinnan dá Iruk Káungá táuráng
44 Kulá Pita yá me wa yánángga átuk waháranyon Iruk Káungá watá áwáng ámna náráwa me wa narángga áturáng wa ep ihuk.
45-46 Wáina ep ihán du watá me hulá kámá kámá metángga Ánutu kutná meng tárut tángga áturáng. Wáina tát kangga Juda ámna Jesu ya naráng háting mená yá Pita yot áwuráng watá hárámuturáng, náuta Iruk Káungá watá ále kámá káinnan watán káin hányon áwáng ep ihuk wata.
Wáina kangga Pita yá ku miuk,
47 “Ámna náráwa náwu Iruk Káungá wa Juda náni táumán wáinanyon há táeráng, wata ku ni kámá káman dá umi ma kuhindáráng ingga ma menggim.”
48 Wáina mengga umi kuhineráng ingga yánán álo ingga inát tu Jesu Son Iháhá wata kutná hára umi kuháng yámuk. Wáina tángga sangga ku inát rám kámá wahára watyot átuk.