3
Pétẽró ídrí ágó ọ̃gọ̃rọ̃vụ̃ rú ni
Ụ́ꞌdụ́ ãlu, Pétẽró pi Yũwánĩ be rikí mụụ́ Jó Múngú vé rĩ agá ꞌdãá sâ Múngú ri zịzú rĩ gé, sâ na ũndréŋá vé rĩ gé. Kộpi cakí ágó ẹ́ndrẹ́pị ní tịị́ kuú ọ̃gọ̃rọ̃vụ̃ rú ni ị́sụ́. Ágó ꞌdĩri ụ́ꞌdụ́ céré ꞌbá rĩ pi ri ĩri ꞌdụ jị ꞌbã Jó Múngú vé rĩ ã kẹ̃ẹ́tịlé ĩ ní zịị́ Ũnyĩ be ambamba rĩ gé ꞌdãá. Ĩri ri ngá mã ꞌbá fiꞌbá Jó Múngú vé rĩ ã bóró gá ꞌdãlé rĩ pi vúgá. Ágó rĩ kã Pétẽró pi ndreé Yũwánĩ be, kộpi lẽkí fií mụzú Jó Múngú vé rĩ agá ꞌdãlé, ĩri ní mũfẽngã zịzú kộpi vúgá.
Pétẽró pi Yũwánĩ be, kộpi ní ãngũ ndrezú ĩri vúgá ꞌdãá, kúru Pétẽró ní ꞌyozú kĩnĩ, “ꞌÍ ndre ãngũ ꞌbá vúgá nõó!” Kúru ágó rĩ ní ãngũ ndrezú kộpi vúgá ꞌdãá, ụ̃sụ̃ déna kộpi lẽkí ꞌí ní ngá sẽé. Kúru Pétẽró ní ꞌyozú kĩnĩ, “Mũfẽngã fífí má ní sẽé mí ní ni ꞌdãáyo, ꞌbo ngá má ní ícó sẽé mí ní ni anigé. Rụ́ Yẹ́sụ̃ Kúrísítõ Nãzẽrétã vé rĩ sĩ, mí íngá ẹ̃cị̃ tuú.”
Pétẽró ní ĩri ẽ drị́ ẹ̃ndẹ́pị rụzú, ĩri ingazú ụrụ, koro ágó rĩ ã pá, ãzini ĩrivé mũrũkũꞌyã ní ícázú ũkpó ũkpó. Ágó rĩ ní wazú ụrụ, ĩri ní íꞌdózú ẹ̃cị̃ tuzú. Ĩri ní ꞌdezú mụzú kộpi be trụ́ Jó Múngú vé rĩ ã bóró gá ꞌdãá, ri ẹ̃cị̃ tuú mụzú, ri waá mụzú, ãzini ri Múngú ri íngú mụzú.
ꞌBá rĩ pi ãrẽvú céré ndrekí ĩri ri ẹ̃cị̃ tu, ãzini ĩri ri Múngú ri íngú. 10 Kộpi kâ nị̃ị́ ámá ꞌyozú kínĩ ágó rĩ ꞌbá ándúrú riípi mũfẽngã mãápi Jó Múngú vé rĩ vé kẹ̃ẹ́tịlé ĩ ní zịị́ Ũnyĩ be ambamba rĩ gé ꞌdãlé rĩ ꞌi, kộpi ãyãkí tã ꞌi ngaápi ꞌdĩri sĩ rá.
Pétẽró sẽ tị Jó Múngú vé rĩ agá
11 Ágó rĩ kã áwí ọ́njụ́ kuú Pétẽró pi ã vụ́drị̃ gé Yũwánĩ be tị́tị́, ꞌbá rĩ pi ãrẽvú céré ãyãkí tã ꞌdĩri sĩ rá, kộpi únjúkí mụzú ọ́ngụ́ sĩ vũrã ĩ ní zịị́ Sõlõmónã vé Jóꞌbílé rĩ gé ꞌdãá. 12 Pétẽró kã kộpi ndreé, ĩri ní ꞌyozú kộpi ní kĩnĩ, “Ĩmi ãgõ Ĩsẽrélẽ vé ꞌdĩꞌbée, ngá ĩmi ní ãyãzú tã ꞌdĩri sĩ rĩ ãꞌdi? Ngá ĩmi ní rizú ꞌbâ ndrezú ꞌdíni rĩ ãꞌdi? Ĩmi ụ̃sụ̃kí kínĩ, ꞌbá ídríkí ágó nõri ꞌbávé ũkpõ sĩ? Dõku ꞌbá ní adrií ꞌbá Múngú vé ni rĩ sĩ? 13 Múngú Ãbũrámã* vé rĩ, Ĩsákã vé rĩ, ãzini Yõkóbũ vé rĩ, Múngú ꞌbá ẹ́ꞌbị́pị́ị vé rĩ íngú ívé ãtíꞌbá Yẹ́sụ̃ ri rá. Ĩmi sẽkí Yẹ́sụ̃ ri ꞌdịị́ drãá nĩ. Pĩlátõ lẽ kõdô ĩri ọyụụ́ rá, ĩmi gãkí sĩ. 14 Ĩmi gãkí Yẹ́sụ̃ ꞌBá Uletere, ãzini ꞌBá Pịrị rĩ sĩ, ĩmi lẽkí ã ọyụkí ꞌbá ãngũ ꞌdịị́pi rĩ sẽé ĩmi ní áyu. 15 Ĩmi ꞌdịkí ꞌbá ídri sẽépi rĩ drãá rá, ꞌbo Múngú inga ĩri gõó ídri rú drãngárá gálésĩla rá. ꞌBá ndrekí tã ꞌdĩri ꞌbâ mị sĩ. 16 Ágó ĩmi ní ndreé, ãzini ĩmi ní nị̃ị́ rá ꞌdĩri, ĩri ní Yẹ́sụ̃ ri ẹ̃ꞌyị̃ị́ gí rĩ sĩ, sẽ ĩri ní ícázú ũkpó ũkpó ꞌdĩ. Ĩri ní Yẹ́sụ̃ ri ẹ̃ꞌyị̃ị́ gí rĩ sĩ, sẽ ĩri ní ídrízú, ĩmi ní ĩri ndrezú ĩmî mị sĩ ꞌdĩ.
17 “Má ẹ́drị́pị́ị má ọ́mvụ́pị́ị, á nị̃ rá ꞌyozú kínĩ ĩmi ĩmivé drị̃koma rĩ pi be, ĩmi ꞌokí tã rĩ ẹ̃nị́ãkõ sĩ. 18 ꞌBo tã Múngú ní ọ́tụ́ átá nẹ́bị̃ rĩ pi tị gé ꞌyoó kínĩ, Kúrísítõ ri úmvúlésĩ ímụ́ ĩzãngã nya rá rĩ, nga ꞌi fũú tị ni gé gí. 19 Kúru lẽ ĩmi újákí ẹ́sị́ ĩmivé ũnjĩkãnyã agásĩ rá, ĩmi ímụ́kí Múngú vúgá, ã ũjĩkí rí ĩmivé ũnjĩkãnyã rá, Úpí ã trũ rí ĩmi ĩmivé ũnjĩkãnyã agásĩ rá. 20 Sâ ãzi ri ímụ́ ꞌdĩíꞌdĩ, Úpí ri ímụ́ ĩmi ní ũkpõ sẽ, ĩri ímụ́ Kúrísítõ ꞌí ní ĩpẽé rĩ pẽ mụzú ĩmi vúgá ꞌdĩí, ꞌbá rĩ Yẹ́sụ̃ ꞌi. 21 Ĩri áwí adri ꞌbụ̃ gé ꞌdãá cĩmgbá sâ Múngú ní ímụ́zú ngá rĩ pi údézú céré úꞌdí rĩ gé, sụ̃ Múngú ní ọ́tụ́ ẹzịị́ nẹ́bị̃ uletere rĩ pi tị gé rĩ tị́nị. 22 Mósẽ§ ꞌyo ọ́tụ́ kĩnĩ, ‘Úpí Múngú ĩmivé rĩ úmvúlésĩ ímụ́ ĩmi ní nẹ́bị̃ ĩpẽ ĩmivé ꞌbá rĩ pi ãsámvú gé sụ̃ má tị́nị, ĩmi ꞌbãkí bị́ tã ãrẽvú céré ĩri ní átá rĩ pi yịzú. 23 ꞌBá ĩrivé tã yịị́pi ku rĩ, ĩ ímụ́ ĩri gụ̃ ĩrivé ꞌbá rĩ pi ãsámvú gé sĩ ãmvé, ĩ ĩri ꞌdị drã ꞌdĩísĩ rá.’+
24 “Ádarú ọ́tụ́ nẹ́bị̃ rĩ pi átákí ꞌdíni, íꞌdózú Sãmũélẽ vúgá, nẹ́bị̃ ímụ́ꞌbá ĩri ã vụ́drị̃ gé rĩ pi be céré, ꞌyokí tã nóni riípi ꞌi ngaápi ꞌdĩri rá. 25 Tã nẹ́bị̃ rĩ pi ní ọ́tụ́ átá rĩ, tã ni ri ímụ́ ꞌi nga ĩmî rụ́ꞌbá gá, ãzini ũndĩ Múngú ní rụụ́ ĩmi ẹ́ꞌbị́pị́ị be rĩ, ĩri ímụ́ adri ĩmivé ni. Ãꞌdiãtãsĩyã Múngú ꞌyo Ãbũrámã ní kĩnĩ, ‘ꞌBá ãngũ rĩ pi agásĩ rĩ pi ãrẽvú céré úmvúlésĩ tãkíri ị́sụ́ úyú mívé rĩ pi vúgá,’+ 26 Drị̃drị̃ ni Múngú ĩpẽ ívé mvá Yẹ́sụ̃ ri ímụ́ ĩmi vúgá, ã sẽ rí ĩmi ní tãkíri, ꞌbá ãlu ãlu ã újá rí ẹ́sị́ ívé ũnjĩkãnyã agásĩ rá.”
* 3:13 3:13 Ãbũrámã: Múngú zị Ãbũrámã ri kĩnĩ, ã ku ívé ꞌbá ꞌbẹ̃tị́ ãsámvú gé rĩ pi, ã ku ívé ãngũ, ã ꞌde mụụ́ ãngũ ãzi úꞌdí ni gé. Ãbũrámã ri ẹ́ꞌbị́pị Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé rĩ, tịkí ĩri ílí élĩfũ ãlu mụ̃dụ̃rụ̃lụ̃ ãrõ (1,800) gé, ị́sụ́ tịkí drĩ Yẹ́sụ̃ ri kuyé. ꞌÍ lã Íꞌdóngárá 12-25. 3:13 3:13 Ĩsákã: Ĩsákã ri mvá Múngú ní ẹzịị́ Ãbũrámã ní rĩ. ꞌÍ lã Íꞌdóngárá 17-35. 3:13 3:13 Yõkóbũ: Yõkóbũ ri Ãbũrámã mvọ́pị Ĩsákã vé mvá, ĩri anji be mụdrị́ drị̃ ni ị̃rị̃, Múngú újá rụ́ ni zịị́ Ĩsẽrélẽ, úyú ĩrivé rĩ zịkí anji Ĩsẽrélẽ vé ni. Sâ Yẹ́sụ̃ vé rĩ gé, zịkí kộpi Yãhụ́dị̃. ꞌÍ lã Íꞌdóngárá 25-50. § 3:22 3:22 Mósẽ: Yõsépã kã drãá gí, ꞌbãgú Ẽjẽpétõ vé rĩ ꞌbã anji Ĩsẽrélẽ vé rĩ pi ẹ̃zị́ ngaá tụ́gẹ̃rị̃ rú caá ílí mụ̃dụ̃rụ̃lụ̃ sụ (400). Kúru Múngú ní Mósẽ ri ĩpẽzú ímụ́zú anji Ĩsẽrélẽ vé rĩ pi pazú adringárá tụ́gẹ̃rị̃ rú rĩ agásĩ. Múngú sẽ tãị́mbị́ rĩ Mósẽ ní, ã lũ anji Ĩsẽrélẽ vé rĩ pi ní, sẽzú ĩ ní tãị́mbị́ rĩ zịzú tãị́mbị́ Mósẽ vé ni ãní. Tịkí Mósẽ ri ị́sụ́ ãkũdẽ ílí rĩ ca élĩfũ ãlu mụ̃dụ̃rụ̃lụ̃ sụ (1,400), ị́sụ́ ãkũdẽ tịkí drĩ Yẹ́sụ̃ ri kuyé. ꞌÍ lã Wụ̃ngárá 2-24. + 3:23 3:23 Dẽtõrõnómẽ 18:15-19 + 3:25 3:25 Íꞌdóngárá 22:18; 26:4