7
1 Ezután négy angyalt láttam állni a föld négy sarkán, amint féken tartották a föld négy szelét, hogy a szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se élő fára.
2 Egy másik angyalt is láttam feljönni napkelet felől, akinek kezében volt az élő Isten pecsétje, és hangos szóval kiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek
3 és így szólt: „Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, addig, amíg homlokukon meg nem pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit“.
4 És hallottam a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden törzséből.
5 Júda törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Rúben törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Gád törzséből tizenkétezer elpecsételt,
6 Ásér törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Naftáli törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Manassé törzséből tizenkétezer elpecsételt,
7 Simeon törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Lévi törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Issakár törzséből tizenkétezer elpecsételt.
8 Zebulón törzséből tizenkétezer elpecsételt,
József törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Benjámin törzséből tizenkétezer elpecsételt.
9 Ezután láttam: íme egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből és a királyi szék előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve és kezükben pálmaágak,
10 és hangos szóval kiáltották:
„Az üdvösség a mi Istenünké,
aki a királyi széken ül
és a Bárányé!“
11 Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a vének és a négy élőlény körül álltak és a királyi szék előtt leborultak és imádták Istent,
12 ezt mondva:
„Ámen.
Áldás és dicsőség
és hálaadás és tisztesség
és hatalom és erő
a mi Istenünknek örökkön örökké.
Ámen“.
13 Ekkor megszólalt az egyik vén és ezt mondta nekem: „Kik ezek, akik fehér ruhában vannak öltözve, és honnét jöttek?“
14 Ezt mondtam neki: „Uram, te tudod“.
És ezt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében.
15 Ezért
vannak Isten királyi széke előtt
és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában,
és aki a királyi széken ül, kiterjeszti sátrát felettük.
16 Nem éheznek többé,
sem nem szomjúhoznak többé,
a nap nem tűz rájuk,
sem semmi hőség,
17 mert a Bárány, aki a királyi szék közepén van, legelteti őket,
és az élet vizének forrásához vezeti őket,
és Isten letöröl szemükről minden könnyet.“