4
1 Mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek,
2 hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.
3 Azonképpen mi is, mikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vetve szolgaként:
4 Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett,
5 hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
6 Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abbá, Atya!
7 Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
Pál aggódik a galatákért
8 Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, amik természet szerint nem istenek.
9 Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtlen és gyarló elemekhez, amelyeknek megint újból szolgálni akartok?
10 Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket meg az esztendőket.
11 Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körülöttetek.
12 Legyetek olyanok, mint én, mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem.
13 Tudjátok pedig, hogy testem erőtlensége miatt hirdettem nektek az evangéliumot először.
14 És megkísértetve testemben, nem vetettetek meg, sem nem utáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.
15 Hová lett tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges lett volna, szemeiteket kivájva, nekem adtátok volna.
16 Tehát ellenségetek lettem-e, megmondva néktek az igazat?
17 Nem szépen buzgólkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettük buzgólkodjatok.
18 Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
19 Gyermekeim! Kiket ismét fájdalommal szülök, amíg kiábrázolódik bennetek Krisztus.
20 Szeretnék pedig most közöttetek jelen lenni és változtatni a hangomon, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
Hágár és Sára
21 Mondjátok meg nékem, akik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-e a törvényt?
22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik a szolgálótól és a másik a szabad asszonytól.
23 De a szolgálótól való test szerint született; a szabad asszonytól való pedig az ígéret által.
24 Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség: az egyik a Sínai-hegyről való, szolgaságra szülő, ez Hágár,
25 mert Hágár a Sínai-hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.
26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,
27 mert meg van írva:
„Ujjongj, te meddő,
ki nem szülsz;
vigadozzál és kiálts,
ki nem vajúdsz,
mert sokkal több az elhagyottnak magzata,
mint akinek férje van.“
28 Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint ígéretnek gyermekei vagyunk.
29 De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
30 De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.
31 Azért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabad asszonyé.