Pál apostolnak az efezusbeliekhez írt levele
1
1 Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, az Efezusban lévő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek.
2 Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Lelki áldás Krisztusban
3 Áldott legyen az Isten és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban,
4 aszerint, amint magának kiválasztott minket ő benne a világ teremtése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek őelőtte szeretet által,
5 eleve elhatározva, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az ő akaratának jó kedve szerint,
6 kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben,
7 akiben van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnöknek bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint.
8 Melyet nagy bőséggel közölt velünk minden bölcsességgel és értelemmel,
9 megismertetve velünk az ő akaratának titkát az ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában
10 az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a mennyekben vannak, mind amelyek e földön vannak;
11 őbenne, akiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetve annak eleve elvégzése szerint, aki mindent az ő akaratának tanácsából cselekszik,
12 hogy legyünk az ő dicsőségének magasztalására, akik előre reménykedtünk a Krisztusban:
13 akiben ti is, miután hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével,
14 aki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltására, az ő dicsőségének magasztalására.
Hálaadás és imádság
15 Ezért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban és minden szentekhez való szerelmeteket,
16 nem szűnök meg hálát adni érettetek, emlékezve reátok az én könyörgéseimben,
17 hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adja néktek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az ő megismerésében,
18 és világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az ő elhívásának a reménysége, mi az ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között,
19 és mi az ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk az ő hatalma erejének ama munkája szerint,
20 amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta őt a halálból, és ültette őt a maga jobbjára a mennyekben.
21 Minden fejedelemség és hatalmasság, és erő és uraság és minden név felett, mely neveztetik, nemcsak e világon, hanem a következendőben is,
22 és mindent az ő lábai alá vetett, és őt tette mindenek fölött az anyaszentegyház fejévé,
23 mely az ő teste, teljessége neki, aki mindeneket betölt mindenekkel.