21
Mendɛ ḿme nkúd a mmwaád
(Mak 12.41-44)
1 Áde Yesuɛ ásádé dǐd, anyín nɛ́ɛ behɔn bé bad béhāgkē mɔné á ntyə́g mé mendɛ.
2 Annyín-nɛ ntógétōke a nkúd a mmwaád nhɔ́g ahâg bedə́lɛɛ bébɛ.
3 Hɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Á mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́, ḿmɛ́n ntógétōke mé mmwaád ńhédé mendɛ á ntyə́g-te tómaa bɔ́ moosyəə́l.
4 Mɔné ḿme ábɛ̂ bad béhédé, ndíi mɔné ḿme ńchɔ́bé bɔ́ ásē, boŋ anɛ́n mmwaád ne atóg áde ádíí ahédé mɔné ńsyə̄ə̄l ḿme áwóó, ńsyə̄ə̄l ḿme ámbɛ̄ɛ̄ atɔgnan yə̌l.”
Eʼchemléd bé asóg dé nkǒŋsé
(Mat 24.1-2; Mak 13.1-2)
5 Bembapɛɛ behɔ́g békáléʼáá ngáne Ndáb-e-Dyǒb ébóó, ngáne bélóŋné chɔ́ kəse é meláá, boŋ bénābē-ʼɛ chɔ́ áte ne mendɛ ḿme bad bésáŋgé. Hɛ́ɛ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá,
6 “Ábɛ́n bwěm ábe nyényínɛɛ́ nɛ́n, póndé ěpɛ̌ echě aláá ké ahɔ́g déelyəgké ámīn e waáb. Bɛ́pāŋtēd mɔ́ áte mésyə̄ə̄l.”
7 Bênsɛdéd mɔ́ bán, “A-meléed, súútə́ŋ nɛ́n dɛ́bɛnlédté? Eʼchemléd éʼhéé bɛ́lūmēd bán nɛ́n áhɛde abɛnled?”
8 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nyétêd póndé nɛ́n mod eépuutád nyé. Ekud é bad épɛ̌, á dǐn ádêm, bédogé nyé, mod tɛ́ɛ́ aá mɔ́ɔ mɔ́dē Ane-awě-Béwɔ́gté, béhɔ̄bē bán eʼpun bé asóg éʼpédé áte. Boŋ nyéehídé bɔ́.
9 Nzé nyêwógé-ʼɛ bán bel éʼwantɛʼ, káa bán ekíde épáŋgé áte, modmod eebááʼ. Ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l métə́ŋgɛ́né abɛnled, boŋ saké mɔ́ mɛ́lūmēd bán, asóg ámáá apɛ.”
10 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Aloŋ ahɔ́g dɛ́tyēēmɛ̄n ádíníí nzum. Nkamlɛn nhɔ́g-kɛ ńtyēēmɛ̄n ḿmíníí.
11 Ndɔɔb eénəŋnéd ásē ngíne-ngíne. Nzaa ne nkole bɛ́bē hǒm ásyə̄ə̄l. Mekan ḿme mébâŋte bad mɛ́bɛ̄. Eʼchemléd éʼmbáámbāa bɔ́mpē bɛ́bīd ádyōb.
12 Ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l médɛ̂bɛnléd, bɛ́hɛ̄ nyé abum ámīn, bétagté nyé. Bɛ́kɛɛ́n nyé á ndáb é mekáne, békáád nyé áwed, béhɛ́-ʼɛ nyé á mbwɔg. Nyébíi-ʼɛ bán, bɛ́pɛɛ́n nyé áʼsō éʼ kə̂ŋ é bad ne benkamlɛnɛ áyə̄l e dǐn ádêm.
13 Nɛ̂ dɛ́bɛ nyé etə́l póndé eched, âláa bɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ḿme nyésóŋtɛ́né á yə̌l echêm.
14 Né-ɔɔ́, nyémad á nlém tê ngen pɔ́g bán nyéetə̂ŋgɛnɛɛ́ atag áte ngáne nyɛ́kāāʼɛ́.
15 Mměn mɛ̌bɛ nyé dyam áde nyɛ́hɔ̄bpē ne debyɛ́ɛ́ áde nyɛ́hɔ̄bɛ̄nnē dɔ́, nyaa echě ábɛ̄n bad bé ekɔyí béehɛnlé nyé atyéemɛn. Béehɛ̌l-laá ahɔ́b bán dyam áde nyéhɔ́bɛɛ́ déetə̂ŋgɛnɛɛ́.
16 Kə́ŋne besóó ne benyoó, bɔ́ɔbɛ ábɛn baányaŋ ne bɛ̌n, běn bɛ́palé nyé áte, béwúú-ʼɛ nyé nguse é bad.
17 Bad bésyə̄ə̄l bɛ́kɔɔ́ nyé áyə̄le dǐn ádêm.
18 Ké nɛ̂, dyamdyam déebɛnlé nyé, ké mbum e esid pɔ́g éebɔ́ɔ́ʼɛ́ nyé á nló.
19 Nyékaŋ nlém âbɛl nyékud eʼsoósoŋ.”
Yesuɛ ahɔ́bé ngáne
dyad á Jerusalɛm dɛ́pāāʼɛ́
(Mat 24.15-21; Mak 13.14-19)
20 Yesuɛ anláá bembapɛɛ aá, “Á póndé eche nyɛ́nyīnnē sə́nze élə́ŋnédé dyad á Jerusalɛm, dɔ́ɔ nyɛ́bīīʼɛ́ bán ekíde éhɛde apâŋted áte.
21 Nzé nyênyíné nɛ̂, bad ábē bédé á Judeya bétôm mehélé békɛ bésɔɔm á eʼkone mîn. Ane awě adé á dyad-tê wê, ábôl. Awě mɔ́-ʼɛ adé ámbīd e ebwɔ́g eétɔgné mɔ́ asɔ́l á dyad á Jerusalɛm.
22 Áyə̄le nɛ́n, ḿmê mesú ḿme ńhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, médíi eʼpun bé nkɔ́gsɛn. Póndé eched dɔ́ɔ mekan ḿme méténlédé ásē mɛ́lōnnē.
23 Ébɛ̄ ebébtéd ne bebaád ábe bɛ́bē nkog ne ábe bɛ́mwāŋtē ḿmê mesú. Áyə̄le nɛ́n, metake híin mɛ́bɛ̄ á nkǒŋsé-te, enɛ́n nyoŋgɛl e bad ěkǔd-tɛ metuné bwâmbwam.
24 Ádɛ́n aloŋ á bad dɛ́wɛ̄ á bel-tê. Bɛ́kōb nguse é bad nɛ́ɛ betâŋ, békɛ̄ɛ̄n bɔ́ á meloŋ mémpēe. Bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bɛ́kɔgtéd dyad á Jerusalɛm áte, kə́ə́ŋ né póndé echě Dyǒb átíínédé bɔ́ émaá áte.
Epɛ é Mwǎn-a-Moonyoŋ
(Mat 24.29-31; Mak 13.24-27)
25 “Etondɛɛ bɔ́ɔbɛ ngɔn ne betintinɛ bɛ́lūmēd eʼchemléd. Edíb é nkwɛ̌ édǔm áte, étɔg nɛ́ɛ ahóbpɛ dé edíb. Nɛ́n dɛ́kōbēd bad bé meloŋ mé nkǒŋsé mbwɔ́g kə́ə́ŋ béēbyɛ̄ʼ nɛ́ɛ bébɛlɛɛ́.
26 Bad bépimɛ́n ne mbwɔ́g ń ngíne áyə̄le ebébtéd éche éhúɛ á nkǒŋsé, ngíne-ʼɛ éche édé ámīn énəŋnéd á eʼdii.
27 Ene póndé dɔ́ɔ bɛ́nyīnnē nɛ́ɛ Mwǎn-a-Moonyoŋ áhúɛʼɛ́ á mbag-tê ne ngum ne ehúmé é ngíne.
28 Á póndé eche nyɛ́nyīnnē nɛ́ɛ ḿmɛ́n mekan mébóótédé abɛnled, nyétyéem ámīn, nyésād dǐd, áyə̄le nɛ́n póndé e eʼsoósoŋ emaá nyé apɛ áte.”
Mɛl méyə́gte syánē debyɛ́ɛ́
(Mat 24.32-35; Mak 13.28-31)
29 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ ene ngan, aá, “Nyênɔn alín á ngəl bwâm, káa bwɛl ké éʼhéé bémpēe.
30 Abíd áde byaá éʼbootadté bɔ́ abíd, nyéběn nyêbɛle nyêbíí bán nchoŋ ḿmáá abɛ́ bɛnbɛn.
31 Melemlem nzé nyênyíné ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l mébɛnlad, nyébíi nɛ́n bán, nkamlɛn ń Dyǒb ńkwógé apɛ.
32 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, enɛ́n nyongɛl e bad éemaáʼɛ́ kə́ə́ŋne ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l mémáá abɛnled.
33 Nkoŋ ḿ mín ne nkǒŋ ńsé bɛ́maá boŋ ábêm eʼyale bɛ́bē abɛ́ ne abɛ́.
Nyétêd póndé
34 “Nyêtóo nɛ́n nyéetómté echɛn póndé esyəə́l âdyɛ́ ndyééd ne âmwɛ́ mǐm bwâmbwam. Nyéēbūdē-ʼɛ atag áte áyə̄le mekan mé aloŋgé. Nzé nyêbɛle nɛ̂, né échê epun étān nyé təléd nɛ́ɛ melám.
35 Epun éched épií moonyoŋ asyəə́l awě adé á nkǒŋsé.
36 Nyétêd póndé, póndé ésyə̄ə̄l. Nyékânne bán nyéwôŋ ngíne âtóm ḿmɛ́n mekan ḿme mɛ́bɛnléd áte, âbɛl nɛ́n nyéhɛl atyéem áʼsō wɛ́ɛ Mwǎn-a-Moonyoŋ.”
37 Ḿmê mesú mésyə̄ə̄l Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad á Ndáb-e-Dyǒb. Nzé ngukɛ́l empɛ̌, ákɛ ánāā á ekone é Menzab.
38 Nzé bǐn bénsāā sáŋgɛ́n, ekud é bad éhyágáá mɔ́ atán á Ndáb-e-Dyǒb âwóglɛn mɔ́.