9
Yésu o n’ekan abofoa nahoy
(Maruk 2.1-12 ; Lík 5.17-26)
1 Ñer Yésu nájuᵽo ni busana, aban nápino fal fafu fáᵽurut me faa Gálile ajow bi n’ésugol.
2 No naĉih me, ni baj bugan gútebul an abofoe afiloe ni gapeh. No Yésu ajuh me gáinenil, naah abofoa ahu : « Añúm, uaken, utili uboketiboket ! »
3 Ñer úᵽajula gúboñ Aláemit guce gaamen to no guun me gurim gaugu, n’guogoro : « Aíne ahumu gújel Aláemit naam ni go. »
4 Yésu affas me gaᵽinoril naagil : « Wa uĉile n’jibaj uᵽinor wauwu waarat mee ?
5 Julobom ᵽaa, eoh abofoa ahu “Utili uboketiboket” Ter eogol “Uilo ujow,” wa ufaŋe ésum elob ?
6 Ban waf wanur nimaŋe jiffas : Añol Arafuhow nayayab babe ni mof sembe n’Aláemit sal eboket util bugan bugagu. » Náfaro aah abofoa ahu : « Uilo nuŋar gapegi min uot bi yaŋi. »
7 Ñer abofoa ahu nailo, aban naot.
8 No fítiman fafu fujuh me waf wauwu, gáholi n’gunonil ban n’gunamo esalen Aláemit asen mee bugan bugagu sembe sausu.
Yésu o n’evoh Mácie
(Maruk 2.13-17 ; Lík 5.27-32)
9 Yésu náᵽur to ajow, ban o n’égat najuh ace áine gajaol Mácie arobo to nah’ayab me búalen. Naagol : « Ulagenom. » Ñer Mácie naiyul alagenol.
10 Ᵽúrto, Yésu náni ni fitiñ n’ende Mácie ; uyaba-búalen gammeŋe ni bugan guce bugo ujail uhajene n’gújoul iki gurobo to manur ni o ni ulagorol.
11 No Eᵽárisie yay gujuh me dáuru, n’guoh ulagorol : « Wa uĉile afanul natiñor n’uyaba-búalen bugagu ni bugagu utila ? »
12 Yésu naunil, ban naagil : « Let bugan bugagu gaamme apuñil guŋese ásotena, bare til úsotaaw.
13 Jujow iki jiŋes min jiffas wo gurim gauge gulobe go Aláemit alob maa aah : “Jibaj ñarum enil, dáuru nimaŋe, let úsimen waa sihaj.” Ijoulat bi evoh bugan bugagu gaĉol me, bare til utilaaw. »
Yésu o n’éᵽajul mala baor
(Maruk 2.18-22 ; Lík 5.33-39)
14 Ᵽúrto, ulagora Saaŋ Batis guce n’gújoul íkiil gutoh Yésu n’guogol : « Wóli ni Eᵽárisie yay juorewor. Wa uĉile ñer ulagorai bugo mati guor ? »
15 Yésu naagil : « Jíinene ᵽiaŋ búoh, funah faa búyabo, ubuge ayaba ahu gújue gúgogor aĉila baamer to ni bugo ? Hani, júut ní me ! Bare funah fice ᵽan fiĉigul no gujae me eram ayaba ahu n’guñenil ; no ñer ᵽan guor me.
16 An nd’aŋar gaĉaĉ gavugul gal épis ateh gaᵽoroh ni bisimo bufan ; akan mo me, gaĉaĉ gagu gavugul gagu ᵽan gunoĉul gafan gagu min til ñer élu yay efaŋ gauŋ.
17 An nd’aoren ᵽoᵽ bunuh bijeb ni siĉan sifan aban natoj so ; akan mo me, bunuh babu ᵽan bufaĉ so min ñer bivisor, ban siĉan sasu ni súbburi. Bare til níh’íni mee nuoren bunuh babu bijeb babu ni siĉan sasu suvugul sasu, mamu, so ᵽooso mati súbburi. »
Yésu o n’esen gahoy anaare ásomute, nailen ᵽoᵽ bájur baĉele
(Maruk 5.21-43 ; Lík 8.40-56)
18 Yésu m’babanerut elobil gurim gaugu, ni baj afan Esúif ace aĉigul ; náñuᵽ bújoŋor Yésu naagol : « Afanom, bájurom maer naĉele mee ᵽiout. Bare újoul urembenol gañeni, ban ᵽan abbañ aroŋ. »
19 Ñer Yésu nailo, aban o ni ulagorol n’gulagen áine ahu.
20-21 Bajene may ace aare ásomute gásomut gal ébbur físim kábiriŋ símit guñen ni súuba. Nah’aah m’biinumol : « Ijúen me igor bare bisimool, ᵽan ihoy. » Ñer nabbuyul búsol Yésu aĉigul nagor gáñin bisimool.
22 Yésu najegor, ban no najugol me, naagol : « Bájurom, jamb’úholi ! Gáineni guĉili nuhoy. » Ban aare ahu nahoy to baenah.
23 No Yésu aĉih me yaŋ afan Esúif yay, ban najuh uoga sutongole bugagu ni fítiman fafu faliliore mee n’efam ró, naagil :
24 « Júᵽur dáre ! Bájur babu aĉelut, námorimori bare. » N’gunamo éfohulol.
25 No guham me bugan bugagu gúᵽuren tíyaŋ guban, Yésu nanogen ni futoŋ fafu, aĉih najoh bájur babu ni gañen, ban m’biilo.
26 Ñer elob yay neuno eban babu ᵽe ni mof maumu ᵽoomo.
Yésu o n’esen gahoy úpima gúuba
27 No Yésu aamme n’ekay, ni baj úpima gúuba gulagenol n’eoh nímoro fatiya : « Añol David, enili erumóli ! »
28 No naĉih me ni yaŋ yay dó naalen me, úpimaaw n’gulofol. Narorenil aah : « Jíinene búoh nibaje sembe sausu sal ekan wo jilaeom me ? » N’guogol : « Ey, Ataw, wóli jíinene. »
29 Ñer nagor gúĉilil aban naagil : « Mbi wo jimaŋ me ukano mala gáinenul. »
30 To baenah, gúĉilil n’guhoy ban ni gujuh. Ñer Yésu naĉafil naagil : « Jambi an affas yo me ! »
31 Bare bugo n’eju éᵽur, n’gufaen guamben ni mofil ᵽoomo wo Yésu akan me.
Yésu o n’esen gahoy an ájuut elob
32 No wáineaw gápimen me gukay me ᵽiout, bugal ésuh yay n’gúŋarul Yésu ace áine akane émumune mata eseytane eom ni o.
33 Yésu naham eseytane yay, ban to baenah áine ahu nanamo elob. Ñer fítiman fafu ni fujahali bireg nihi fíᵽib fatiya fuoh : « An ámusut ajuh waf ti wauwe dáre Israel ! »
34 Bare Eᵽárisie yay bugo nihi guoh : « Ujuh me náju aham siseytane sasu, mata firimil fanur o ni afan so. »
Yésu najuh gútiman gagu enilol n’erum
35 Yésu nailo ajow súsuh sasu ᵽooso, bi ni saa m’baha ró, nah’aligen bugan bugagu ni saŋ sasu saa galaw, navare Firim fafu Fásum me faa Jávi Aláemit, ban ᵽoᵽ nah’asen gahoy úsotaaw ni gahaj me ᵽe.
36 No najuh me gútiman gagu gajoulo me mbal aĉila, enilol nerumil, mata najuge búoh guyoyoh iki gúdeum, ban gujundenijunden may ti ubbarum wabajut akoña.
37 Ñer naah ulagorol : « Eᵽit yay yo jijae me éjalojalo, bare uᵽilaaw gummeŋut.
38 Jícin ñer aĉil me eᵽit yay min áboñul uᵽila gatoge bi eᵽilol. »