24
Duurúvaja wágóóóveíñé Jetsóó nééneé
(Mc 13.1-2; Rc 21.5-6)
1 Aabée Jetsóó duurúvájá pañétú muha meíjchívyénáa múúha tsúúlleríjyuco péébeke muha mépɨ́uvá téjahjɨ imíwu méénúmeíñé muha meɨ́ɨ́teki.
2 Aamée muha meɨ́ɨ́témeke neébe:
—¿A ámuha méɨɨté imíwu duurúvaja méénúmeíñe? Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé ehdu nééroja wácávyáhcámeíiñe.
Jetsóó tsááíñé ɨhde pájtyéiñéhjɨ
(Mc 13.3-23; Rc 21.7-24; 17.22-24)
3 Átsihdyúu muha oríívó bajúvú mepétsihvu ácúúvéébeke áábánéwu muha menééhií:
—Cána múúhakye duubállé múijyú tene pájtyeíñé eene múúhakye u néhíjcyanéhjɨ. ¿Aca ɨ́ɨ́netú muha méwaajácuú ííñujɨ nɨ́jkévaíñeréjuco u tsááiñe pɨ́ɨ́hɨ́jucóóne?
4 Áánélliihyée neebe múúhakye:
—Éhdu nééme tsáma wajácútsi méíjcyaco ámuha maállítsámeítyu állíu múnáadívu.
5 Muurá o tsááiñe tsúúca pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé mítyame óhdi díllómeímye. Aame nehíjcyaá diibyéjuco Críjto iíjcyane. Aane mítyame cáhcújtsoó bañúháñe.
6 Áhdure íjcyaíñé méénujcátsí pahúlleváre. Árónáa méíllityédíñe. Muurá tsáhái téijyu o bóhówáávéityúne. Árónáa ihdyu ehdu nénehjɨ tujkénú pájtyeéhi.
7 Muurá tsáné iiñújɨ múnaa méénújcátsií tsííñé iiñújɨ múnáama. Áijyu íjcyaíñé ájyabáánema cheméháñe. Áhdure pahúlleváré ííñujɨ vááúméiíhi.
8 Ehdu déjúcóóveíñé ɨ́cúbáhraméí ííñújɨri.
9 Áijyu muurá ámuha tahñéjté meíjcyáné hallútú cáhcújtsotúmé ámúhakye itsárílléne ámúhadi ɨ́cúbáhraáhi. Aame ámúhadítyú tsaatéké dsɨ́jɨ́vétsoóhi.
10 Áijyu muurá mítyame amúhadítyú oke cáhcújtsorómé tsáhájuco oke cáhcújtsóityúne. Aame ámúhakye itsárílléne ámúhadívú méénútsoó tsíjtyeke.
11 Áhdure idyé téijyu mítyame állíu múnaa díllóméií Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi. Áámedívú mítyame állítsáméiíhi.
12 Ehdu páhduváré ímityúné íjcyánetu mítyame tsáhájuco wájyúcatsíityúne.
13 Áánetu ehdu néérónéhjɨ́ pañe Píívyéébeke ɨ́hvéjtsotúmé tsaímíyé íjcyame ihdyu pájtyéteéhi.
14 Muurá teene dííbyé avyéjutu íjcyáné uwááboju ɨ́mɨáájú pámeekéréi ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúanáake waajácútsáméiíhi. Áijyu ihdyu botsíi ó tsaá páneere ílluréjuco ɨnɨ́jkévaki.
15-16 Muurá duurúvájatu tsátsii ɨ́ɨ́né imítyúné úújéítyútsihvu tsane ímityúné úújeténé Píívyéébeke ávyéta tsáríyé pájtyeéhi. Ahdícyane teene ámuha maájtyúmɨ́cooca méwáácunúcó cáméhbaúnevu Jodéá iiñújɨ múnaa ámuha meíjcyame. Ehdúu ɨ́mɨááné tene pájtyeíñé muurá Daniéré tsúúcajátújuco nééne Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyaábe. Aane éévehíjcyámé íhya waajácújucóó ɨɨná íjcyaíñe.
17 Ahdícyane téijyu áachi íjcyame íúcaavéjúcohdí ɨ́mɨjcóhó pañévú tsíeméné iújcuki.
18 Áhdure íúmɨhé pañe íjcyame íoomíjyúcohdí ihjyávú íwajyámu éllevu.
19 ¡Máɨdáátsoju tsáma tene pájtyeíñé téijyu walléémú éévájtema tsijtye ñohñóríyéi ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmú íjcyámeke!
20 Áánéllii ihdyu Píívyéébema méihjyúvaco wáyeéévejcóójɨ́ ehdu tene ámúhama ipájtyétuki, áhdure tsúcohɨ́váneri úúníjyáijyu nííjyáháñé lliine ámuha mewáácunútuki.
21 Muurá téijyu íjcyaíñé ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhraméí íñée ííñujɨ ípívyéévétsihdyu múijyú ícyahíjcyatúne. Ááné boonétú ihdyu tsáhájuco múijyú tehdu nééné ɨ́cúbáhraméí íjcyáityúne.
22 Aane muurá Píívyéébe oke wállóótuca pámeere dsɨ́jɨ́véiyáhi. Áánéllii ɨ́ɨ́cúi tsiiñe oke wállóóiibye ihñéjte wájyuri.
23 Aane tsúúca tene pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé tsaate íllure iállíñe ‘tsúúca Críjto tsájucóóhií’ nééimye. Áámeke tsáma wajácútsi meíjcyáne mécáhcújtsodíñe.
24 Muurá íjcyaímyé állíu múnaa iiye Críjtodi díllómeímye. Áhdure muurá díllómeíimye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi. Aame piivyéteé méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénune. Ááneri muurá mújtátsoímyé mɨ́amúnáake Píívyéébedítyu. Tsáijyu múúne téhdure mújtátsóiyómé ɨ́mɨááné dííbyeéjtéjuco íjcyárómeke.
25 Aane íñe ámúhakye ó úúballé ɨ́hdéjuco ehdu tene pájtyeíñé ámuha metéɨ́búwááveki.
26 Ahdícyane tsaate ámúhakye ‘éje, áádi éhlle Críjtoó’ néhajchíí mépehdí téhullévu. Áhdure ditye ámúhakye ‘áádi éhjá pañe Críjtoó’ néhajchíí mécáhcújtsodí éhduhjɨ ditye ámúhakye néérone.
27 Muurá ihdyu éhne múúne chijchi ááméjutu nɨ́jkéniiñévújuco rórihjyácódú ámúhakye ábájɨ́néjcuíñé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe o bóhówááveíñe.
28 Áábedívú muurá óhdivu táuráávye múnaa píhcyááveé éhne múúne tsíeméjpí dsɨ́jɨ́véébedívú áñumu píhcyaavédu.
Jetsóó tsáácooca pájtyeíñéhjɨ
(Mc 13.24-37; Rc 21.25-33; 17.26-30, 34-36)
29 Ehdu ɨ́cúbáhraméí pájtyéné boone cóójɨ́ejpi nuhba ílluréjuco áábatéiñe. Áhdure péjcóejpi tsáhájuco ájchúityúne. Áijyu mɨ́ɨ́curu dójcoó cáámetu. Ehdu páneere íévéhóówari ɨ́htsútunéhjɨ́ íjcyane mujtáraba íjcyaáhi.
30 Áijyu tsúúca Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe páneere táɨhtsútú táavyéjuma ojtsó pañétú ó bóhówááveéhi. Ááneri muurá oke cáhcújtsotúmé ííñújɨri íjcyame iíllityéne taáhi.
31 Aabe téijyu níjkyéjɨ múnáake ó táúhbaá ditye kéévánécoba illíjchu írojrócó pámeere múhdumé ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa tahñéjté óhdivu ipíhcyááveki.
32 Cáhawáá méɨjtsúcunu higyéérahej. Muurá itsóúúvéne tsiiñe tehe béhjɨ́vánetu méwaajácú píjcyaba pɨ́ɨ́hɨ́jucóóne.
33 Ahdu nééne íñe ámúhakye o nénehjɨ pájtyénetu ámuha méwaajácuú tsiiñe o tsááíñe éévé tsúúca úújeténe.
34 Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé ehdu nénehjɨ pájtyeíñé íñéi ííñújɨri mɨ́amúnaa íjcyápíñáaáca.
35 Muurá íñe ííñújɨma páneere íévéhóówari íjcyanéhjɨ́ wágóóóveéhi. Áánetu íñe ámúhakye o néhijcyáné tsá múijyu wágóóóvéityúne.
36 Árónáa ihdyu o tsááíñe éévé tsá múha wáájácutúne. Níjkyéjɨ múnaa íjcyarómé tsá wáájácutúne. Téhdure páñetu Píívyéébé Hajchi o íjcyároobe tsá o wáájácutúne. Apáábyéré ihdyu Llihíyó waajácú múijyú tsiiñe oke iwállooíñe.
37 Muuráhjáa Noéé íjcyáijyu íjcyáné mɨ́amúnáake tene pájtyedúré pajtyéiñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe o tsááiñe.
38 Muuráhjáa téijyu íjcyame ííñujɨ cáájávéíñé ɨhde ‘ɨɨnéjuú’ iñééne ícyahíjcyá iímillédú wañéhjɨ́neri táábávajcátsiyi. Ehdúu ícyahíjcyámé tsúúca Píívyéébe ííñujɨ cáájávétsóíñéllii Noéé ɨhmɨ́ɨ́né pañévú úcáávétsihvújuco.
39 Aamée ehdu iícyahíjcyáneríyé túhuuvémé wáájácúmeítyúnáa tsúúca páneere ííñujɨ cáájávénetu tsáhájuco ditye píívyetétú muhdú ipájtyeténe. Áhdure ɨ́ɨ́vane muurá mɨ́amúnaa iímíllénéhjɨríyé íjcyánáa Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe o tsááne ábájɨ́néjcuú diityéke.
40 Téijyu muurá míítyétsi wákímyeíhíjcyámútsidítyú tsáápiikye wáájácúratúné o újcúnetu tsijpi tétsihvúré coévaáhi.
41 Áhdure tsaatépɨ́ cáátsohíjcyámúpɨdítyú tsáápílleke o újcúnetu tsíjpille coévaá tétsihvúre.
42 Áánéllii tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco tééné ɨjtsúcunúre. Muurá tsá mewáájácutú múijyú o tsááiñe ámúhá avyéjuube o íjcyaábe.
43 Muurá tsaapi ihjya cúwátuube téhmé péjcóvéiyá naní múnaa tépejco dííbye éhnénéhjɨ́ nániíñé iwáájácuca. Aabe muurá tsá náníchóítyuró ihñénehjɨ́vu.
44 Ahdu tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco naní múnáake tsaapi téhméiyódu. Muurá ámuha meɨ́jtsótúnáa ó tsaá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe.
Tsaatétsí wákímyeíñetu íjcyáné uwááboju
(Rc 12.41-48)
45 Muurá tsaapi tsaímíyé íavyéjúúbema wákímyeííbyeke pícyoobe ihyájkímú tehméébedívu. Aabe diityéké ímí ɨ́ɨ́cuvé tééne tájpí ditye íjcyáíñéhjɨtu.
46 Ahdícyane maímijyu dibye íjcyane íwákimyéiyi íjcyáábeke íavyéjuube ájtyumɨ́vaábe.
47 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ɨ́mɨáábé íjcyáábeke íavyéjuube ihñévú téhmetsóne.
48 Áánetu íjcyaabe tsaapi ímítyuube íavyéjuube ‘ɨ́ɨ́cúi óómíityúné’ iñééne íwákimyéí ɨɨbúwá íjcyátuúbe.
49 Ehdu néébe muurá íllure ihyájkímuke imyéénúne iímillédú wañéhjɨ́neríyé pehíjcyá tsíjtyéhjɨma llíyíícyáveebére.
50 Aabe ehdu ícyahíjcyánáa muurá íavyéjuube óómiibye tuvááová dííbyeke dibye ɨ́jtsótúnáaáca.
51 Áábeke muurá ílluréjuco dibye ɨ́hnáhó ɨ́cúbahráné ímityúmé bañú múnaa pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú íjcyámeke imyéénudu dibye ityáá íhwáñe ɨɨ́hdónema. Ahdu muurá pajtyéiñe mɨ́amúnáama tsiiñe o tsáácoóca.