12
Nekanémejɔɔ́ bɔɔ́ uségé ne mbɔɔ́ mekɔɔ́
(Mat 21:33-46; Luk 20:9-19)
Ɛfɛɛ́ Jisɔs alɔ manto ɛbwɔ́ nekanemejɔɔ́ aké, “Mende fɔ abɔ atɔ́ mekɔɔ́ wuú, apɛ unɔɔ́ ɛbi ákuú vine, ábɔgé umpome bií ápyɛɛ́ mmɔɔ́, anɔ gebame agyaá ɛwú mme, achó ɛmbu, akwyɛɛ́ mbaá ayi áŋámege umpome mampyɛ mmɔɔ́. Atɛne ɛnyɔŋ mbaá ayi muú ájwɔ́lege ábamé mekɔɔ́. Asɛ bɔɔ́ uségé afyɛ́ né mekɔɔ́ ɛwémbɔ. Atane afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ. Gébé gekwɔ́négé ɛyigé ásɔrege umpome ɛbimbɔ, mbɔɔ́ mekɔɔ́ atɔ́ maá defwɛ́ wuú ama nnó áchyɛɛ́ ɛbií unó mbwɛ́ ɛbi utane né mekɔɔ́ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ áchyɛɛ́ wɔ́, ágbaré maá defwɛ́ yimbɔ átulé, ábú ji akéré amuamu. Mbɔɔ́ mekɔɔ́ ama tɔ́ maá defwɛ́ ayifɔ, bɔɔ́ bimbɔ ápyɛ ji ntó átulé, ákɛre ji upa mekpo, áchyɛɛ́ ji mekpo genɔɔ́. Ama kere atɔ́ ayi agbeé makpo alɛɛ́, ji yimbɔ ágbare áwá. Atɔ gejamege abifɔ, átulé abifɔ, áwá abifɔ. Ɛlá le maá wuú ayi mende ama ayi abɔɔ́ gejeé ne ji dɔɔ́, kwyakwya achwɔ́ fére maá yimbɔ atɔ́, afɛrege nnó áchyɛge nyɛ ji ɛ́nógé. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ ágɛ́gé ji álɔ mánjɔɔ́gé áké ne atɛ, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, geteé jií gelaá ɛyigé ɛsé.’ Ápyɛgé maá mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ, áwá, ábwɛɛ́ geŋkwɔ́ áfomé meso gébámé.”
Jisɔs ánerege agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú defɛré nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ apyɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ uségé bimbɔ? Abɔ́ manchwɔ́ awá bɔɔ́ bimbɔ achyɛɛ́ mekɔɔ́ ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ abicha. 10 Ɛnyú dejɔɔ́ mɛ né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó,
‘Ntaá ɛniné antɛné upú ashyaá nnó nélɔ́mé,
néni ne nélaá menɔ ntaá ayi ágbaré ɛkwɔ gepú.
11 Ata ne apyɛ nnó ɛwú ɛbɛ mbɔ, ne ɛlu gekpɛkpɛ genó né amɛ se.’ ”
12 Jisɔs ánerege mántó nekanemejɔɔ́ ɛni, ákpakpa bɔɔ́ Jus ákaá nnó ajɔge mbɔ lé ne ɛbwɔ́. Ákɛlé meti mampyɛ ji, yɛ́mbɔ áfɔ́ɔ nyá gejamégé bɔɔ́ abi álú ɛfɛɛ́ ályaá ji áfɛ́.
Ágií Jisɔs mechɔ ŋkamakpo
(Mat 22:15-22; Luk 20:20-26)
13 Ɛwyage átɔ bɔɔ́ Farasi fɔ ne ɛkwɔ́ Hɛrɔd nnó ájyɛ ágií Jisɔs gejamégé bɔ nkwɛ́ nnó akwegé nekwené meno, ágbaré ji. 14 Ájyɛ́gé mbaá Jisɔs ájɔɔ́ ne ji áké, “Ménlɛré ɛsé dékaá nnó ɔlu muú wáwálé. Ɔsɛle yɛ́ndémuú janja, ɔfɔɔ́ fɔ́ amɛ bɔɔ́. Ɔlɛrege bɔɔ́ unó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege wáwálé. Garé ɛsé, nnó ɛbɛ́ se ɛkame nnó déchyɛ́gé ŋkámakpo mbaá mfwa Rom waá déchyɛ́gé? 15 Nnó déchyɛ waá déchyɛgé?”
Yɛ́mbɔ Jisɔs agɛ́ mɛ defyá debwɔ́, agií ɛbwɔ́ aké, “Ndé ɛnyú dépɛ́nege me mataá? Chwɔ́ge me ne sére me nchɛ́re.”
16 Áchwɔ́gé ne ji, agií ɛbwɔ́ aké, “Mekpo wá na ne mabɔ waá na ásamé né ŋka ɛyi?” Áshuú ji meko áké, “Ɛ́lé mekpo mfwa Rom ne mabɔ mií.”
17 Jisɔs agaré ɛbwɔ́ aké, “Chyɛɛ́ge mfwa Rom genó ɛyi gélú ɛjií ne chyɛɛ́ge ntó Ɛsɔwɔ genó ɛyi gélú ɛyi Ɛsɔwɔ.”
Áwuúgé meko ayi Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ álaá mano mekpo fuú.
Ágií Jisɔs nkwɛ́ mankwile né negbo
(Mat 22:23-33; Luk 20:27-40)
18 Ɛ́wyágé bɔɔ́ Sadusi fɔ áchwɔɔ́ mbaá Jisɔs. Ɛbwɔ́ ákame nnó muú agbogé, akwilége sé né negbo. Ájɔɔ́ ne Jisɔs áké, 19 “Ménlɛré, Mosis abɔ asá né mmu ŋwɛ ɛbɛ́ se nnó, ‘Muú agbogé alyage mendée wuú ayi álá byɛ baá ne ji wɔ́, meŋmó wuú abɔ mansɛ mekwi mendée yimbɔ nnó ábyɛ́gé baá ábɛ́ lé né mabɔ ami mewené meŋmo yimbɔ.’ 20 Né gébégé fɔ́ áŋmó fɔ ákénéama abi ande álú, ayi mbɛ abá mendée agboó yɛ́ maá apɔ́. 21 Ayi akwɔ́lege ji asɛ mendée yimbɔ né ukwi ji ntó agboó yɛ́ maá apɔ́. Wyɛmbɔ ne ɛpyɛ ne ayi agbeé makpo álɛɛ́. 22 Mbɔ ne ɛpyɛ ne aŋmó bimbɔ akénéama. Ɛbwɔ́ ako ágbó ayi yɛ muú alá byɛ maá ne mendée yimbɔ wɔ́. Ɛ́bɛ́légé mendée yimbɔ ntó agbó. 23 Ne ndɛre ɛbwɔ́ ako ábáné mbɔ mendée yina, gébégé ákwilégé né negbo, mendée yina abɛɛ́ nyɛ ayi waá?”
24 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú dékaá nnó delu gyɛɛ́ wɔ́? Delu gyɛɛ́ nénde dékágé fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne utó bií. 25 Ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, gébégé bɔɔ́ ákwilégé né negbo, neba nébɛɛ́ se. Álaá le nkane makiɛ́nné Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. 26 Ne gétúgé mechɔ bɔɔ́ ágbógé ákwilégé né negbo, ɛnyú delu danjɔɔ́ genó ɛyigé ásámé mmu ŋwɛ Mosis? Né abya genɔɔ́ ɛyigé mewɛ ɛbɔ ɛluli wyɛ gélá sɔɔ́ge, Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Mosis aké, ‘Me nlu Ɛsɔwɔ ayi Abraham, ne ayi Asek ne ayi Jakɔb’. 27 Ɛsɔwɔ apɔ́ fɔ́ ayi awuú bɔɔ́, alú Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ abi álú abɛ. Ɛnyú bɔɔ́ Sadusi ako delu gyɛ́ɛ né mechɔ́ ɛwéna.”
Ɛbɛ́ ɛwé ɛpwɔ mabɛ mako
(Mat 22:34-40; Luk 10:25-28)
28 Ménlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ ayi alú ɛfɛɛ́ gébégé Jisɔs ajɔɔ́ge ne bɔɔ́ Sadusi, ágɛ́gé nnó Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ne deŋga ágií ji áké, “Ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ɛwéndé ɛŋea ɛpwɔ́ɔ mabɛ́ mako?”
29 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ɛbɛ́ ɛwé ɛpwɔ́ɔ mabɛ mako ɛle ɛwé ɛjɔɔ́ nnó, bɔɔ́ Isrɛli wuúge Ɛsɔwɔ ntɛ se ayi abɔ ɛsé ako alu ama, 30 gbógé ne Ata Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ne mendoó wyɛɛ́ meko ne ufɛ́ré byɛɛ́ uko. Tégé wyɛɛ́ lé ji yɛ́ndégébé, pyɛ́gé utɔɔ́ bií ne ɛshyɛ wyɛɛ́ meko, 31 ne ɛwé ɛgbeé apeá ɛke, gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́. Yɛ́ ɛbɛ́ ɛwé ɛŋeá ɛpwɔ́ɔ ayina apeá ɛ́pɔ́.”
32 Ménlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ yimbɔ ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Ménlɛré, ɔjɔɔ́ cháŋéné, ɛlu wáwálé nkane ɔjɔɔ́ nnó Ɛsɔwɔ alu ama ayichá apɔ́. 33 Ne ɛ́lú ntó wáwálé nnó ɔbɔ́ mambɔ́gé gejee ne Ɛsɔwɔ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ɔbɔ mántégé wyɛ lé ji yɛ́ndégébé, ɔbɔ mámpyɛ́gé utɔɔ́ bií ne ɛshyɛ wyɛɛ́ meko. Ne ɔbɔ mambɔ gejeé ne atɛ bɔɔ́ nkane ɔbɔ gejeé ne gemɛ jyɛɛ́. Ɔbelege mabɛ́ ayina apeá ɛlɔ ɛpwɔ yɛ́ndé gefɔgé upɛ ne ɛchyɛ ɛwé ɔsɔɔ́ né mewɛ ɔchyɛge mbaá Ɛsɔwɔ nkane ɛchyɛ.”
34 Jisɔs agɛgé nnó menlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ayina ashuú meko melɔ́mélɔ́, ajɔɔ́ ne ji aké, “Ɛla wɔ gachyɛ́ ne ɔkpɛ́ né gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ yɛ́ muú ayi ama mua mangií ji nkwɛ́ apɔ́.”
Muú ayi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛla gefwa alu maá waá?
(Mat 22:41-46; Luk 20:41-44)
35 Ndɛre Jisɔs alɛ́rege bɔɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ajɔɔ́ aké, “Ɛpyɛ nnó ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áké Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu mpyáne mfwa Dɛvid? 36 Mendoó Ukpea ne ɛpyɛ mfwa Dɛvid jimbɔ abɔ ajɔɔ́ nnó,
‘Ata Ɛsɔwɔ aké ne Ata wa,
jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa né geluɔ́ge ɛ́nógé
kpaá tɛ mpyɛɛ́ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́ álaá ɛké mboó genɔɔ́ ayi ɔnɛ́rege uká byɛɛ́ mfaá.’ 37 Ne mbɔgé mfwa Dɛvid akú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa nnó ‘Ata wuú’, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne muú yimbɔ ámágé bɛ́ mpyáne wuú?”
Ndɛre Jisɔs alɛrege mbɔ mmyɛ muú ayi alu ɛfɛɛ́ matɔɔ́ ágɔ́ɔ ɛbwɔ́ manwúgé unó bi ji álɛrege.
Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛkage ásɛ gepɔgé Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ
(Mat 23:1-36; Luk 11:43, 46; 20:45, 46)
38 Ndɛre Jisɔs alu lɛ́rege aké, “Sɛ́ge gébé ne gepɔgé ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ágboó mámfyɛ́gé bɔ nkúu átyɛ́ átyɛ́, ákɛ́né ágyaáge ntoné gese nnó bɔɔ́ átámégé ɛbwɔ́ ne ɛ́nógé. 39 Ɛbwɔ́ ágboó ntó mánjwɔ́lé né malu ɛ́nógé né mmu macha mmyɛmenɛne, ne ájyɛ́gé ɛpaá, ájyaá lé malu afwa ne ájwɔ́lege. 40 Ɛbwɔ́ ányɛ́ ákwi ándée upwɔɔ́, ánɛ́ne mmyɛ áwyáge mámbwɔlé bɔɔ́ nnó álú bɔɔ́ alɔ́álɔ́. Ndɛre ápyɛmbɔ ɛfwyale ɛbwɔ́ ɛjame nyɛ ɛpwɔ.”
Ɛchyɛ́ mbya mekwi mendée
41 Jisɔs anérégé manlɛre, ajyɛ jwɔlé toitoi ne mekwa ɛwé áfyɛɛ́ ŋka apɛle ndɛre bɔɔ́ áchwɔɔ́ áfyɛ maŋka bwɔ́ mmu genó ɛyigé áfyɛ ŋka Ɛsɔwɔ. Agɛ́ ndɛre gejámégé bɔɔ́ maŋka áchwɔ́ áfyɛ́ɛ gejamégé ŋka. 42 Ɛwyage mbya mekwi mendée fɔ achwɔ́ fyɛ́ ntó baá ubaá ŋgba ápeá abi álá fuú yɛ genó wɔ́. 43 Mekwi mendée yimbɔ achyɛge mbɔ, Jisɔs akú baá utɔɔ́ bií aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ɛchyɛ ɛwé mbya mekwi mendée yina achyɛɛ́ ɛpwɔ ɛwé yɛ́ndémuú áchyɛɛ́. 44 Yɛ́ndémuú áferé ɛkɛkɛ ŋka né gejamé ɛyi ji awyaá achyɛ́, yɛ́mbɔ, yɛ lé mekwi mendée yina alu mbya, akwe ula géba jií achyɛɛ́.”